Amstaff vagy doberman?

Amstaffokkal foglalkozom, valamint kutyakiképzéssel. Dolgoztam mindkét fajtával már. Az amstaff nehezebben képezhető, az általam képzett kutyák -beleértve a saját 4 staffimet is- játékkal nem nagyon voltak motiválhatóak. Ellenben kajával nagyon jól. Náluk a hasukon át vezet az út a jól képzett kutyáig...persze vannak kivételek. Nagyszerű családi kutyák, ha: jó helyről, eredményes szülőktől származik, jól szocializált, stb.) Remek őrző-védő kutya válhat belőle, ha a gazdi rászánja az időt. Okos kutyák nagyon, szeretnek dolgozni. Az, hogy könnyen ledönthető a lábáról: CÁFOLOM!!! Lehet hozzám jelentkezni csibészelésre, megnézzük ki lesz ledöntve a lábáról: az ember, vagy a kutya. Megválaszolom előre: az ember!!!

Dobermanról nincsen tapasztalom, mint családi kutya. Kiképzése viszont valamivel könnyebb, mint a staffié. Ő is, mint a staffi, határozott kezet igényel, olyan gazdát, aki pontosan tudja, hogy mik az elvárásai vele szemben. Elég játékos kutya, könnyen motiválható egy labdával is, vagy jutalomfalattal. Kitűnő őrző-védő kutyává képezhető. Örömmel tanul, alig várja, hogy dolgozhasson a gazdájával együtt. Nagyon okos kutyáknak tartom őket.

11.18

Melyik kennelből származik a barátnőd amstaffja??? Ha jó helyről, jó idegrendszerű, eredményes szülőktől származik, valamint jól szocializált és rendszeresen van mozgatva, foglalkoztatva, biztos, hogy nem jellemzőek rá az adott tulajdonságok, amiket Te leírtál. Kivéve talán az ugrálást, néha az enyémek is ugrálnak, de ha egyszer kifejezem a nem tetszésem a dolog iránt, rá is hagyják. Minden kutya hamar el tudja magát unni, ha nincs kellőképpen foglalkozva vele.

Minden nevelés kérdése, azt jól írtad... De ha egyszer az ember elkezdi, azt komolyan kell vennie (nemcsak neki, hanem a család minden tagjának) és nem szabad pár hónap után feladni. Főleg nem egy stafford, vagy doberman esetében.

Ha pedig nem tud vele kellőképpen foglalkozni, vegyen egy labradort, vagy valami hasonló fajtát, ami könnyebben kezelhető és jóval "egyszerűbb" kutya.