Lassan megszületik első babám és van egy törpe tacsim, aki utálja az egész lépcsőházat és a gyerekeket sem szereti sajnos, meg úgy álltalában a családon kívül sem rajong senkiért. Lesz gond a baba születése után vele? .

Egy normális kutya normális kutya-gazda viszony esetén totál kizárt, hogy bántsa a gyereket.

A "falkavezér kölyke" szent és sérthetetlen.

Ahol ilyen mégis megtörténik, ott vagy

1. annyira szeparáltan él a kutya, (lánc, kennel, külön udvar)és annyira nem foglalkoznak vele, hogy nem érzi magát "falkatagnak",

2. csak a gyereket féltik tőle annyira, hogy szinte nem is ismeri, tehát a gyereket nem tekinti teljes jogú falkatagnak,

3. a kutya totál meg van győződve arról, hogy ő a falka teljhatalmú vezetője, és joga van rendreutasítani a családtagokat,

4. vagy a kutya, vagy a gyerek "nem normális"...

Kutyánál szó szerint értem, gyereknél is majdnem: ha olyan fokú fájdalmat okoz pl. a kutyának, amit az nem képes elviselni, vagy ilyesmi.

(Persze csecsemőt, aki "ártatlanul" is belekóstolhatna a kutya orrába pl., eleve nem hagyunk egyedül kutyával.)

Miért nem szeret ez a kutya senkit?Hogy került hozzátok?

Menhejröl?

Szerintem a babát nem fogja bántani.Én tudok olyan kutyárol amelyik Kis hilyán mindenkit szét akart tépni és a kisbabának mágis megmentette az életét.Lehet a babád lessz az egyetlen ember akit szeretni fog.Mindenesetre tartsátok szemmel a kutyát,Az állat mégiscsak állat marad.És ne üssétek meg mert akkor azt hiszi hogy a baba miatt bántok így vele és akkor azért fogja a babát utálni.Fontos ,amikor mi hazahoztuk a kislányomat akkor hagytuk hogy a kutyánk megszagolja és azóta is jó barátok,a kicsi fiammal ugyanugy.Kell adni esélyt a kutyusnak hogy megismerje a babát.

11:11 Én nem céltalan verésről beszéltem, de a sötéteknek a szövegértéssel is gondjuk van.

Pavlovi reflex beindul: Ööö nem nyalják fényesre a kutya seggét, míííííínusz, a kuva anyját!!!!! :D

Még egyszer, lassabban írom: A kutyánál el kell dönteni ki a főnök, a vezér utasításait követnie kell.

Egy felnőtt kutyánál, ha nincs rendhez szoktatva, elég nehéz eredményt elérni. Főleg a mindennapi élet mellett: Iskola, tanulás, munka, házimunka.

A kutyát szeretni kell, de a deviáns viselkedést, azonnal le kell reagálni. Azonnal! Morog a szomszéd gyerekre, megrántani a pórázt, vagy a fejére húzni egyet a póráz másik végével.

Rá mordul a gazdára, szembe fordul vele. Elő a seprűnyél, és püff-paff, és helyre zavarni.

Majd másnap lehet szeretgetni és kényeztetni, amikor megfelel az elvárásoknak!

A sok köcsögnek aki lepontozott:

- Nekem még egy kutyámat se mérgezték meg, mert fél tőle valaki.

- Egy szomszéd se háborgott, hogy zavarja az ugatás.

- Az én kutyámtól lehet egy számára idegennel beszélgetni, nyitott kapunál az udvaron.

- Az én kutyám, nyitott kapunál, se megy ki.

- Nem szökik, nem gödröl.

- Ha nyitva a kapu, se ront neki más kutyának, vagy macskának ami az utcán megy.

Tudnám sorolni napestig, de számomra ez mind természetes, hogy velem, a szomszédokkal, az utcával, a társadalommal összhangban élnek.

Ha irtózol a kutyáktól akkor miért válaszolsz itt? Láttál már kutyákat amint egymást vagy a kölykeiket fegyelmezik? Mert az százszor durvább mint pl egy pofon. Te minden erőszakot verésnek nézel rögtön? A falkavezérnek nem csak okosabbnak kell lenni, hanem erősebbnek is. Egy normális kutya nem félni fog tőleg ha megpöckölöd az orrát, hanem tisztelni fog. Mondjuk amit a vitapartnered mond az már tényleg durva. De ne hasonlítsd a kutyát az emberhez mert két különböző lény. Igenis a kutyák az erőt is tisztelik, mert hiába vagy te olyan okos hogy pusztán ésszel megneveled, de ha ő nem tudja hogy erős vagy akkor nem fog abban bízni hogy megvéded, és ellátod őt. A falkában egy gyenge falkavezér nem jó, hogy fogja meg pl a zsákmány? Ahhoz nem elég az ész. Nekünk kell őt kutya módjára kezelni nem azt várni hogy ő viselkedik majd emberként és áhítattal bámul ránk mert olyan okosak vagyunk.

Vicces hogy te magyarázol együttélésről. Aki nem szereti a kutyákat az nem lehet jó ember...

Hogy a vezérnek fizikailag erősebbnek kell lennie, az marha nagy tévedés. Egy nagytestű kutya ellen Fekete Lászlónak se volna sok esélye, ha fizikailag kellene megmérkőzniük. Épphogy soha az életben nem szabad eljutni addig, hogy erre kerüljön a sor. (Mármint fizikai erőpróbára).

Egyébként kutyák közt még vadon élő kutyafalkákban sem feltétlen a legerősebb a vezér.

Nyugodt, magabiztos, következetes ember, ha tisztában van néhány alapvető szabállyal, remekül uralhat tíz dogot is, akkor is, ha ő maga csak ötven kiló.

16.30-as vagyok továbbra is.

Szóval a kutyaverést ajánlóknak: simán előfordulhat ám, hogy egy domináns kutya, akit eccerrecsak így "meg akarnak nevelni", a gazdája ellen fordul. Hiszen épp az a baj, hogy domináns - tehát nem fogja eltűrni, hogy egy rangban alatta álló (jelen esetben akár a gazda) rátámadjon. Ne tanácsoljatok ilyet, mert nagy baj lehet belőle.

Én nem beszéltem sem verésről sem felnőtt 80 kg-os kutyákról. Én arról beszéltem, hogy amikor elkezded nevelni akkor nem lesz semmi baja ha egyszer-kétszer megráncigálták a grabancát, vagy a fenekére ütöttek. Mert jó esetben mire akkora lesz hogy veszélyes addigra már meg kéne hogy legyen nevelve. Egy csomó kutya kiröhög a jutifalatot kínálsz neki vagy azt mondod ejnye-bejnye, és a másik irányba elmész. Van akinek ez nem elég.

Az én kutyáim is kaptak már egy-két pofont életükben, és érdekes módon sokkal engedelmesebbek és szabadabbak mint azok akik féltették a kis lelkét a kutyusnak aki közben a fejükön táncolt!

A kiskutyánál, ha nagyon rászolgál, akkor persze grabancrángatás van. A fenékre, vagy bárhová ráütéstől lehet, hogy nem lesz baja, de haszna sem származik belőle.

Másrészt kamaszként sok kutya próbálgatni kezdi a határokat, akkor is, ha kicsiként nem volt vele baj.

És egy kamasz kauval testi erőpróbába bocsátkozni pl. egyesélyes.

Egyébként nekem évek óta felnőttként örökbefogadott dogjaim és dogkeverékeim voltak/vannak - senki meg nem mondaná róluk, hogy szocializálatlanul nőttek fel, sőt.

Pedig gondolhatod, hogy nem a fizikai erőmmel kerekedtem fölébük.

16:10 es vagyok

16:21

Azért válaszolok itt, mert eddig 3 kutyát és gazdáját ( a kettő elválaszthatatlan) sikerült már "jó útra" térítenem :) Egyik tesóméknál volt, a másik egy jóbarátom kutyusa volt, a harmadik meg a szomszédé. Nem vagyok oda a kutyákért, ezért nem is tartom őket, de ha a testvéremhez megyek, azzal a kutyussal már szívesen foglalkozom én is :) Sokkal barátságosabb, nyitottabb lett a közvetlen családtagokra. Addig mindenkit megragadott,sétálásnál mindenkit megugatott, most már csak akkor ugrik ránk (amikor meglát), ha meg van engedve neki (bizonyos kézjel), különben lábhoz jön, és addig néz ameddig meg nem simized, ilyenkor tök cuki.... :)

"egy gyenge falkavezér nem jó, hogy fogja meg pl a zsákmány"

Láttál már természetfilmet? De most komolyan kérdem! Csak mert akkor megsúgom, hogy csak nagyon ritkán vadászik a falkavezér! Pl:oroszlán, hiúz...

"Aki nem szereti a kutyákat az nem lehet jó ember..."

Na ekkora badarságot meg ne mondj már, mert ezt mindenre rá lehet húzni! Aki a virágokat nem szereti de a kutyákat igen azzal meg mi van? Félig jó ember, vagy mi???? Nekem 6 évesen varrták vissza a csuklómat a helyére egy kutyatámadás után! Szóval ha majd Te is átéled, azt hogy leszakítja tőből egy kutya a kezedet - és a közelben semmi segítség, se mobiltelefon, de vérzel mint az állat - akkor írj ilyeneket ide!