Melyik pásztorkutya a legkeményebb az alábbiak közül? (légyszi, csak 1 fajtára szavazzatok, és indokoljátok is meg, hogy miért arra szavaztok)! Köszönöm.

Ebből a listából a kaukázusit mondanám.

De minden féleképpen nevelés kérdése. Én biztos macskát tudnék nevelni belőle mint a rotimból:P

Dél-orosz juhász

undefined

Milyen is a dél-orosz juhászkutya? (fajtaismertető)

Egy kutyaszerető ember nem tud úgy elmenni a kutyakiállításokon a dél-orosz juhászkutyák köre mellett, hogy meg ne csodálja őket. Ezek a leggyakrabban hófehér vagy szürkés, borzas óriások imponáló megjelenésükkel, harmonikus mozgásukkal elismerést váltanak ki a látogatók köreiben.

Ez a fajta - ellentétben a közismert és a mai formában felhasználás során kialakult kaukázusi és a közép-ázsiai juhászkutyákkal - hosszú évtizedeken keresztül tartó tudatos tenyésztés eredményeként jött létre.

A fajtát a mai Ukrajna füves sztyeppéin tenyésztették ki. A múlt század elején cári parancsra ezen a vidéken szaporítani kezdték a Spanyolországból származó finom gyapjút adó merinói juhokat. A cár által biztosított kedvezmények az itt élő földesuraknak lehetőséget adtak arra, hogy Európa legjobb szakembereit hívják birtokukra a juhokkal való foglalkozáshoz. A pásztorok, - spanyolok, franciák, lengyelek, magyarok, osztrákok - magukkal hozták munkaeszközeiket, a nyáj őrzésére használt kutyáikat is. A Spanyolországból érkező juhokat követték az ott használt juhászkutyák, a spanyol masztiff és a katalán pásztorkutya ősei is. Ezekből az állatokból, valamint az itt élő kaukázusi juhász és pásztorkutyákból és a krími agarakból tudatos munkával tenyésztették ki a dél-orosz juhászkutyát, ezt az óriási, rettenthetetlen kutyafajtát. A tenyésztés célja egy olyan fajta létrehozása volt, amely a végtelen sztyeppén kellően irányítani tudta a nyájat, és megvédelmezte az itt élő sokezres farkascsordák támadásaitól. Olyan állat kellett, mely a szélsőséges időjárási viszonyoknak is képes megfelelni, erős és kitartó, elviseli a rideg tartási körülményeket. Mindezeknek a sokrétű elvárásoknak megfelelve jött létre a dél-orosz juhászkutya. Ereiben keveredett a spanyol lovagok vére a lengyel és magyar arisztokratákéval, a francia testőrökével- a kutyák szerencsésen örökölték elődeik kedvező tulajdonságait: a spanyol masztiff bátorságát, a komondor önállóságát és gazdag "öltözetét", a lengyel juhászkutyák jóindulatát és simulékonyságát, a briard hevességét és harciasságát, a kistermetű terelőkutyák okosságát és önálló munkavégzési képességeit.

Lehet-e egy kutya ilyen tökéletes, kérdezheti joggal az olvasó.

Erre csak egy válaszunk van: Éljen együtt egy dél-orosszal és meggyőződhet a leírtak igazáról.

Külleme:

Hosszúszőrű hatalmas óriások. A szukák marmagassága legalább 62 cm, a kanok 65 cm-nél nem lehetnek kisebbek, a leggyakoribbak azonban a 70-75 cm magas állatok. Szőrzetük többnyire fehér, de lehet szürke, szürke-fehér és homokszínű is. Testüket 10-15 cm hosszú durva fedőszőr és sűrű, piheszerű aljszőrzet takarja. Szülőföldjükön az aljszőrzetből reuma ellen használható ruhadarabokat készítettek, a levedlett szőr ma is pulóverek alapanyaga. Fejük teljesen szőrrel burkolt, szemük - mely sötétbarna, ovális - felnőtt kutyáknál egyáltalán nem látható. Lábaik a hosszú szőrtől oszlopszerűek, párhuzamosan állnak, a mellsők egyenesek, a hátsók szögellése szabályos. Orruk nagy és sötét, fülük szőrrel borított, lelógó.

Hátuk egyenes, a far a marral egymagasságú. Farkuk zászlós, lelógó, vége ívben hajlott.

Fejük keskeny, erős tarkóbúbbal és szemöldökcsontokkal.

Fogaik nagyok, fehérek, teljes fogazat és szabályos ollós harapás a kívánatos.

Természete, viselkedésmódja:

Idegenekkel szemben bizalmatlan, konok, önfejű. Ugyanakkor intelligens, ragaszkodó és szeretetigényes. Kétarcú kutyák. Az őrző-védő ösztön velük született adottság, külön csibészelni, hergelni nem kell és nem is szabad őket, mert vaddá, fékezhetetlenné válhatnak. A rájuk bízott értékeket, házat, gyereket a saját belátásuk szerint eljárva, önállóan őrzik. Ugyanakkor elfogadják a konkrét és domináns irányítást akár kutyától, akár embertől, azonban a legkisebb bizonytalanság esetén önállóan döntenek, sőt a vezetést is átveszik. Ez a képességük különösen alkalmassá teszi őket területek, kertek, házak őrzésére. Igényesek a gazdával szemben, olyan gazdára van szükségük, aki irányítani képes őket, következetes, erélyes, de nem agresszív. A kutyák őrző-védő ösztöne erősíthető, de vissza is fogható. A dominanciát már kölyökkorban érzékeltetni kell a kiskutyával. Ha a kutyával 16 hetes koráig nem tudta a gazda tisztázni, ki a főnök, egész életében gondja lehet a beilleszkedéssel. 9 hónapos koruk táján - a nemi fejlődés hatására - a kutyák többsége még egyszer megpróbálja a hatalmat átvenni. Ekkor gyorsan, keményen fel kell lépni e követelése ellen, tisztázandó a hatalmi viszonyokat. Ilyenkor az engedetlenséget, esetleges agresszivitást tanúsító állatot hangos, határozott paranccsal le kell ültetni, fektetni, esetleg összecsavart újsággal, sérülést nem okozó tárggyal a fejére is lehet koppantani. Intelligenciájánál fogva többre nincs is szükséges, mert azonnal megérti, hogy ki az úr a háznál. Aki dél-orosz kutyát választ, ezeket a tulajdonságokat ismernie kell, mert 1 év után, amikor a bájos kis szőrgombóc felnő, becsapottnak érezheti magát, esetleg nagyon nehéz helyzetbe kerülhet kutyájával. Ugyanakkor a kutyák természetébe beletartozik a hízelkedés, a simogatás, szeretgetés időnkénti "kikényszerítése" is. Amikor ők úgy érzik, hogy eljött a szeretet ideje, kedveskedéssel, bájos törleszkedéssel ráveszik a gazdát a szeretetre. A kutyák lényeges tulajdonsága a bizalmatlanság az idegenekkel szemben. Kell lennie egy területnek, ahová el lehet zárni, ha látogatók jönnek. Amennyiben a látogató a kutyának szimpatikus, úgy ő fogja keresni a kapcsolatot, ebben az esetben nagyon szeretetre méltóak. Nem szereti, ha idegenek simogatják, hozzá közelítenek, ezért sétáltatás közben a gazdának nagyon kell figyelnie, mert a kutya váratlan reakciókra képes. Gondos neveléssel, türelemmel azonban elérjük azt, hogy hozzászokjanak az idegenek elviseléséhez. Ez a kiállításnál egy igen fontos szempont. A családot féltékenyen őrzik, nyájként terelik, különösen ügyelnek a gyermekek védelmére. Más kutyákkal szemben általában dominánsak. A családban élő más állatokat - főként kölyök korukban - hamar befogadják a "nyájba". Idegen területen úgy viselkednek, mintha a másik kutya ott sem lenne, maguktól nem támadnak. Támadás, provokáló magatartás, kihívó nézés esetén azonban megvédik magukat.

Tartása:

Méreteinél fogva ez a fajta nem alkalmas lakásban való tartásra. Kertben, udvaron szeretnek tartózkodni, ahol a kerítés mellett őrjáratozhatnak, vagy olyan helyen fekszenek, ahonnan az egész területet belátják. Látszatra nyugodtan, mélyen alszanak, de az első gyanús jelre villámgyorsan reagálnak, azonnal "dolgozni" kezdenek. A lomha külső - a látszat ellenére - egy rendkívül gyors mozgást takar. Területüket erős kerítéssel kell elhatárolni. Minden birtokháborítást, - nem a család tagjai által történő behatolást - a terület, a család, és személyük elleni fenyegetésnek éreznek, és ezt a veszélyt mindenáron - akár életük árán is - el kell hárítaniuk.

Gondozása:

A hosszú, világos szőr ellenére a dél-orosz gondozása nem nagyon nehéz. Szőrüket hetenként ki kell fésülni, mely tevékenységhez már kölyköket hozzá kell szoktatni. Hamar megtanulják elviselni a fésülést és a kefélést, de megszeretni soha sem fogják. A fésüléshez a filces szőrcsomók felvágására alkalmas filcvágó, ritkafogú fémkefe valamint a sűrű, vékonyfogú acélkefe a legmegfelelőbb. Szőrük öntisztuló, a sár és a szennyeződés száradás után hamar kipereg, így hamarosan újra fehér és fényes lesz. Fürdetni csak végső esetben, évente 1-2 alkalommal kell, lehetőleg igen meleg nyáron, mert a hatalmas bunda nehezen szárad, nem beszélve arról, hogy számukra a fürdetés nem jelent örömet. Edzettek, nem betegesek, a kötelező valamint az ajánlott védőoltásokon kívül nem igazán van szükségük állatorvosra. Ha mégis, akkor ők sem olyan "nagylegények" a rendelőben, mivel fájdalomküszöbük magas, jól viselik az esetleges beavatkozásokat.

Etetése:

Étvágyuk nem arányos méretükkel, nem nagyétkűek. Természetesen a jóltartás minden kutyán meglátszik. A napi ételmennyiségüket célszerű naponta kétszer, reggel és este eléjük tenni. Nem vetik meg egy-egy ügyes, okos viselkedésükért a jutalomfalatot sem, de nem követelődőek. Kölyökkorban célszerű ennivalóját több alkalommal rövid időre elvenni előle, bármennyire is tiltakozik, hogy hozzászokjon a hierarchiához, megtanulja, hogy ki a "falkavezér". Amikor az ember kutyát vásárol, egyben társat kap maga mellé hosszú évekre, az élete egy részét fogja meghatározni, együtt fognak élni. Aki dél-orosz juhászkutyát fogad maga mellé, biztos lehet abban, hogy kutyája minden helyzetben meg fogja védeni egész családjával együtt. Nem tolakodó szeretetével, kedvességével, hűségével, szépségével igazi családtaggá tud válni.

Kedves kérdező:)

Nekünk a volt kutyánk kaukázusi juhász és kuvasz keverék volt, aki nagyon masszív volt de minket sosem bántott, elvehettem tőle az ételét vagy akámi és nem támodott vna megg soha, de ha vki bejött az udvarunkba azt majdhogynem megölte.... na mindegy, én ezért rá szavaznék:)