Bullmasztiff? Cane corso? Rottweiler? Melyiket válasszam kis gyerekek mellett majdnem első kutyának?
Nagyon Bullma párti vagyok, de a férjem ódzkodik egy kicsit a nyáltól, Ő inkább Rotit szeretne, vagy Cane corsót. 37-43 évesek vagyunk és 3 gyerekkel büszkélkedhetünk, elmondhatom, hogy benőtt a fejünk lágya már, és eljött az ideje, hogy legyen egy kutyánk. Azt nem mondtam, hogy lakásban élünk, (nagy nappalival) de rengeteget tudnánk vele foglalkozni, sok a park, a szabad terület, kisebb erdő is van a közelünkben. (Én a legkisebb gyerekünkkel aki 2,5 éves itthon vagyok, Ő asztmás, és allergiás sok mindenre de nem a kutyaszőrre!)Nekem volt már kutyám, de nem benti kutya volt, csak udvari 13 évig élt egy Németjuhász kan volt. Nagy kerttel rendelkeztünk, így sok dolgom nem volt vele. Sajnos a volt férjem úgy nevelte, hogy lehetetlen volt sétáltatni, mert nem volt szocializálva más állatokhoz. Így a kifésülésen és az etetésen kívül nem sok dolgom volt vele. Aztán volt egy kan tacskónk,(Ő is kinti kutya volt) aki annyira szökős volt, hogy olyan kutya biztosan nem kéne többször :D
A férjemnek soha nem volt kutyája, gyerekkorában sem.
Szóval azon gondolkodunk, hogy melyik legyen? Bullma, Roti, Cane corso? Mindegyikről sok jót olvastunk, de nekem a Bullma...
Ki miért és melyiket ajánlaná majdnem első kutyásoknak?
Akkor sem lakásba valók ezek a kutyák. Rengeteg séta fog kelleni naponta, ha nem akarjátok,hogy nyűglődjön. Kérdés,hogy 3 gyerek mellett ezt hogyan kivitelezitek.
Nehogy az legyen,hogy nem megy és el kell ajándékozni a kutyát. Az mindenkit megvisel
Lakásban én sem ajánlom egyiket sem. Nekünk bullm. van, a szomszédban roti volt. A cane corsót nem ismerem.
A bullmasztiff nagyon egygazdás. És nagyon határozottan kell nevelni. A két nagyobbik gyerkőcöt simán elhúzza, ha arról van szó. Amikor a miénk meglát egy cicát, a férjem karját majd kitépi. Iszonyatos erő van benne, több, mint 60 kiló. Én nem is tudom sétáltatni, a férjemhez szokott.
Általában kinti kutya - de ha hideg van vagy túlságosan meleg van, beengedem a házba (állandóan itthon vagyok).
Rengeteg a szőre. Hiába rövid, mégis sokkal több szőrt takarítok utána, mint a spániel után.
Nyáladzás - a cipőfűzők csak úgy csüngnek és amikor megrázza magát, repül minden fele :D
A kisgyermekes ismerősök, mikor feljönnek - nagyon kell vigyázni a bullmasztiffra, na nem azért mert bántani szeretné őket, hanem, hogy fel ne lökje, mert állandóan ott akar lenni, mint valami védelmező. És mikor a farkát csóválja, néha még nekem is fáj, ha odacsap a combomra. Régebben a szánkó elé kötöttük, a 3-4 éves gyereket olyan szépen húzta, mint aki pontosan tudta, hogy mi a feladata.
Amúgy egy nagy bamba mamlasz pofa. Én imádom.
Ahogy írták, az etetése nem olcsó mulatság. És a végterméke - hát hogy is mondjam - nem kevés.
Én nem tudnám őt elképzelni egy lakásban, mikor úgy imád napozni, akár a 40 fokos hőségben is.
Amúgy csendes, nyugodt kutya (csak macskát ne lásson meg :))
Amiket itt leírtak (gyereklökdösés, pórázrángatás, macska után őrjöngés, rágás, stb) mind meg lehet előzni három csodálatos dolog kombinációjával:
1.) Megfelelő tenyésztő és kölyök kiválasztása - Ez a legtöbbeknél akár még meg is van.
2.) Megfelelő tartás - Igen, a kutyának napi több séta kell, más kutyákkal kell találkoznia, játszania, futnia, gondolkoznia, gyakorolnia kell, hogy ne unatkozzon. Ha pedig egy kutya megfelelően van tartva, bármekkora is, gond nélkül tartható lakásban - hiszen a sétákon kívül nagyrészt pihen, vagy alszik. A brutális szőrhullást megfelelő etetéssel, és rendszeres fésüléssel lehet megoldani, a nyálat meg semmivel, pláne egy bullmacinál :D az van. és jön. :D
3.) NEVELÉS - Na itt buknak el a legtöbben (már azok közül, akik a megfelelő életmódot még biztosítják - vagy legalábbis próbálják), mert bizony a kutya nem egy olyan lény, ami egyszercsak X éves/hónapos korában megtanul magyarul. Ahhoz, hogy a kutya "működjön", ne rángassa a pórázt, ne rongyoljon macskák/madarak/akármi után, ne legyen agresszív a többi állattal, ne lökdössön mindent és mindenkit, bizony a gazdinak kéne kőkeményen megdolgozni.
Akár a bullmasztiffot, akár a leonbergit választjátok, mindenképpen járjatok vele kutyaoviba és -suliba.
Köszönöm szépen a válaszokat, bár nagyon nagyon szeretnénk mind a kettőt, nagy valószínűséggel a Bullmasztiff marad. Amennyi szól a Bullma ellen, annyi szól a Leonbergi ellen is. Persze ez még nem eldöntött, sokat nézelődtünk, egyéb kutyákat is szemügyre vettünk, de a végén mindig vissza értünk a Bullma mellé. Hát ennyi, amikor valaki vak... :D
Viszont Kedves Bullmaci gazdik, bármilyen jó tanács, instrukció jöhet. Mire figyeljünk? Mit ne, de mit hogyan..?
Például, hogy soha nem a kutya kap enni először, hanem a gazdik esznek, nincs az asztalnál etetés... Elsőnek megy ki az ember az ajtón, majd utána a kutya... Nem ugrálunk az emberre... Nem a kutya az első akit üdvözlünk, mikor hazaértünk...
És még sok sok ilyen jó tanácsra van szükségünk :)
Előre is köszönjük :)
Az első válaszoló után úgy döntöttem, több baromságot nem olvasok vissza, inkább csak válaszolok.
Mindhárom gyerekbarát, de ezek közül a rottival a legnehezebb, szerintem utána a corsoval és a legkönnyebb a bullmasztiffal lenne. De ha a férjednek az nem, akkor marad a corso. Nézd nekem is volt már boxerem, németjuhászom, de nem merek bevállalni rotit. Nem a gyerekek miatt, hanem mert nagyon nagyon kemények. Legalábbis az igazi rotik. Vagy ha roti mellett döntenél, a szukát ajánlom. De egyébként a németjuhászból kiábrándultatok?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!