Elérhetem, hogy tiszteljen?

Nézz meg pl néhány Cesar részt nem extrém esetű kutyákkal - ebből láthatod, hogy megfelelő fellépéssel vadidegenként is kiválthatsz tiszteletet egy kutyából.

De úgy, hogy már ismeri a gyengeségeidet, nem lesz olyan könnyű. Az nagyon fontos, hogy határozott legyél, és magabiztos, ne bizonytalankodj.

Ok, hogy hozzá mész, de ettől még 5 percet szánhatsz arra, hogy nem veszel róla tudomást.

A "ne a kutya akarata érvényesüljön" elvet pedig úgy alkalmazod, hogy megkéred a sétáltató társadat, hogy ne dolgozzon ellened. Persze reális esély van arra, hogy nem érti meg - nah, az olyannal ne sétáltass együtt.

Hajrá. :)

Mivel a kutya ismeri a hívószót, vagy tiltani kell a további bóklászást vagy ha tudod, büntetni. Ha nem figyel rád, a palack észhez térítheti, de egy erős, figyelmeztető rántás a pórázon is hatásos lehet (de nem becsörlőzni kell a kutyát).

A dolog tisztelet részére ne csak a behíváskor koncentrálj. A kutyák észrevétlenül érik el, hogy az ember azt csinálja, amit ők akarnak (játszani, simogatni, etetni, irányt váltani, stb). Minden pillanatban résen kell lenni és tudatosan visszautasítani a próbálkozásokat, illetve külön is lehet gyakorolni az "önmegtartóztatást" kajától, kutyától, játéktól, mindezt akár engedelmességgel egybekötve (eldobott labdától behívás, menet közben fektetés, játékból kihívás, stb).

Nyugodtan próbálkozhatsz a kutyussal, lehet, hogy eredményes leszel, lehet, hogy nem, de minden esetben tudsz belőle tanulni.

Még annyi, hogy én a helyedben más kutyáját nem engedném el, az ideigleneseket sem engedem el sosem, legyenek bármilyenek.

Nagyon nehéz nem saját kutyával dolgozni. Mióta sétáltatod, milyen fajta, mekkora, hány éves? Én 4 éve sétáltatok egy elkényesztetett kis tacsimixet (idős gazdái nem tudnak futni vele) és elég nehéz volt vele bírni. A jutalomfalatokat alig eszi meg (kolbászt se, csak a macskakaját), és a dícséretre sem fogékony annyira. Teljesen egyértelmű volt nála, hogy ő a vezér. Volt, hogy odakapott (néha most is) a kezemhez, hát "visszaharaptam". A behívást is tudja, bár van, hogy ha kutyát lát, sprintel, de egyre ügyesebb. Hosszú pórázon kezdtük. Ha hívtuk, de nem jött, visszahúztuk. A visszahúzást egyre erősebben csináld, fokozatosan, ha nagyon nem figyel, rántsd meg. Az útnál mindig vagy ültesd le vagy várj/marad szójelzéssel várjatok picit, hogy megtanulja, hogy útnál meg kell várni a gazdit. Mielőtt a pórázát leszeded és elengeded, ültesd le és akkor is marad/vár. Így lesz a kutyán kontroll, nem fogja elrántani a kezed. Majd mehetsz parancsra indulhat póráz nélkül. (Ha ezt boldogan mondod, biztos megindul rá.) Ez akkor is jó, ha pl. véletlen lejön a póráz vagy elejted.

Ki kell tapasztalni, hogy milyen módszerrel lehet a kutyust tanítani. Mivel a tiéd elhanyagolt, biztos fogékonyabb a dícséretre, illetve jutalmat is kipróbálhatsz. (pl. legolcsóbb virsli is jó). Először olyan helyen gyakorolj, ahol nagy tér van, látod merre megy és lehetőleg ne legyen sok kutya, inger. Utcán ne nagyon engedd el, főleg amíg nem ismered, hátha jön egy kutya, macska vagy vmi amire elszalad és utcán nehéz megtalálni. Utcán én is csak séta végén engedem el, ha fáradt és jól viselkedett, mert a séta elején mindig kis hiperaktív.

Itt egy tipp, hogy hogyan építsd fel a sétát: Amikor bemegyünk hozzá, mi azonnal elvisszük, de ez nem szokott problémát okozni. Ha teheted, nyugodtan várd meg, míg lenyugszik. Ha mozgós kutyus, a térig a rövid pórázon (utcán rövid pórázon tanítsd a láb melletti jövést) próbáld úgy vinni, hogy nem húz. Kezd eleve gyors tempóval, ha húz, fordulj meg és indulj a másik irányba, vagy húzd vissza, vagy állj meg és várd meg, hogy őmaga jöjjön rá és lépjen hátrébb. (próbáld ki, melyik válik be)

A téren, elengeded, először hosszú pórázon: Először behívózz vele, hogy megalapozd az egész sétát, hogy te vagy a vezér. Ezt minden séta elején (nálunk) le kell szögezni, mert otthon bizony elrontódik a kutya. Ha elfut, de hívod, taposs rá a pórázra, így ő hirtelen meg fog állni. Ha onnan se jön, kezd el csalogatni, hívogatni. Behíváshoz mi húgommal ketten vagyunk, egymás között szoktuk a kutyust futtatni, egyre nagyobb távolságra, de egyedül is meg lehet oldani nyílván. Kb. 5 behívás után (kutya tűrésétől is függ) elengedheted vagy játszhatsz vele/taníthatod. A séta közben többször hívd be, ne csak amikor hazamentek, mert akkor tényleg nem lesz kedve soha visszajönni. Séta végén "ül", tedd rá a pórázt és mehettek, újra rövid pórázon haza.

Fontos, hogy behívás után dícséret és csak "mehetsz" szóra mehet el újra. Illetve muszáj odajönnie hozzád, hogy elérd. A "terelő" gyere, ami akkor kell, ha pl. szagolgat és te a másik irányba mész és akarod, hogy jöjjön arra, de nem szeretnéd magadhoz hívni. Ez pl. az "erre" szó. Ezt ne keverd a "gyere ide" szóval, mert nem lesz jó amikor rá szeretnéd rakni a pórázt, ő meg köröz körülötted. Remélem érthető.

Remélem nem baj, hogy kisregényt írtam én is. :) Légy türelmes és következetes, mert lehet, hogy lassú folyamat lesz. Viszont felbecsülhetetlen, amikor megismeri azt, hogy hogyan csöngetünk (nem tudom, hogyan?) és eszeveszett, boldog ugatásba kezd. :) Meg amikor meglát és kétlábra áll. Remélem ti is jó kapcsolatot fogtok kialakítani és sok sikert hozzá! Privátba nyugodtan kérdezz, szeretek regényt írni. :)