Szeret a kutya avagy az ösztöne tartja mellettünk?

Amit Platypus (jó nicknév:)) írt, áll közel szerintem a valósághoz. Érzelmekre -elméletben- csak a meleg vérű emlősállatok képesek, a többinek inkább motivációja van (pl enni, menekülni, párosodni).

A kutyának is vannak érzései, nekünk is, ettől függetlenül az egymáshoz tartozás, a kutya ember és az ember kutya iránti vonzalma egyesek szerint a génjeikben, másik szerint kulturális örökségünkben található. A biofília elméletbe nem csak a természet, hanem a természet elemeinek (pl. kutya) szeretete is beletartozik. Ennek a szeretetnek pedig az lehet az alapja, hogy a kölcsönös együttműködés anno adaptív viselkedés volt ember és kutya számára is. A kutya táplálékhoz, az ember táplálékhoz és védelemhez is jutott a kapcsolat által. Ezt talán leginkább azok a tanulmányok igazolják, amik a nyugodt kutya látványának, a kutya érintésének vérnyomás- és szorongáscsökkentő hatását igazolják. ( Na hogy ez Wilson elmélete-e, vagy másé, nem emlékszem, lényeg, hogy a nyugodt kutya látványa az agyunk számára lefordítva: nincs veszély, minden rendben.)

A kutya meg ugye falkát kap, és gondoskodnak róla. Ettől függetlenül a ragaszkodás, amit mindkét fél érez még igazi... tök mindegy, hogy biológiai vagy kulturális alapja van-e.