Ti egyetértetek azzal, hogy egyes menhelyek minden kutyát meg akarnak menteni?

Ezen már én is elgondolkodtam, és szerintem ennek a fele kirakat.

Szépen van tálalva, hogy a "menthetetlen" kutyákra 100 ezreket kültenek, de valójában cska kipróbálják rajta az újabb gyógyszereket, és pár orvostanonc gyakorolja a fogásokat.

Mi más lehetne a háttérben...

Persze ettől még lehet hinni a mesékben.

A kutya végeredményben csak nyerhet ha életben marad, kérdés miylen áron.

Mennyi fájdalom és szenvedés árán.

Igazából az orvos dönti el hogy mennyit kérjen..

25 ezret egy röngenért vagy 10 et vagy semmit.

A röngengépet már megvették , milliókba került, kifizették, volt rá pénz vagy az adó 1% ból vagy más forrástámogatásból.

Nem azért kérnek egy röngenért vagy műtétért 10 15 25 vagy 200 ezret mert annyiba kerül bárkinek is, persze van egy minimális anyagköltség meg munkadíj de léynegében azért kérnek ilyen irreális összegeket, hogy gazdagodjanak.

Egy wcs néni 5 ezerért dolgozik egy nap egy orvos meg 100 ezerért?

Semmi külömbség a két ember között, és amit az tud azt ugyanúgy bárki megtanulhatja, csak nem mindenkinek adatik meg a lehetőség rá a társadalmi külömbségek miatt..

Nem azon múlik hogy valaki meg tud e müteni egy kutyát hogy hogy írt helyesen vagy rajzolta a grafikont matekórán hanem azon hogy ismeri e a mikéntjét és a miértjét a dolgoknak.

BNameg azon hogy van e többmilliója az orvosi, vagy az állatorvosi elvégzésére, a könyvek a szakirodalmak (25, 30 ezres könyvekről beszélek) vizsgadijak , a presztizs, az hogy gyakorlatban nem vállalhatsz munkát (papíron igen de gyakorlatban nincs az a munkáltató aki úgy foglalkoztat hogy te közben bent vagy az előadáson) amíg doktorira jársz.

De meg lehet cáfolni, ha nem így van.

Mutasson valaki egyetlen orvost is aki például intézetis volt, és a semmiből mindeféle mecénás vagy pályázati támogatás nélkül megcsinálta.

Második: nem tudom hogy jött ez ide, de igen megmosolyogtató volt az irományod, látszik, hogy gőzöd nincs arról, amiről beszélsz. Fogalmad nincs mennyi munkába és tanulásba kerül, hogy az embert egyáltalán felvegyék orvosira/állatorvosira és ahhoz, hogy az ember műteni tudjon ahhoz nem csak kaszabolni kell, hanem milliméteres pontossággal tudni kell az adott állat vagy ember anatómiáját.

Melyiket végezted el a két egyetem közül, hogy így tudod mennyi is az az annyi? A legtöbb állatorvosis/orvosis nem a szülei pénzén tanul, hanem kemény munkával bejut az államilag finanszírozott helyekre és nem, nem kötelező megvenni a 25 ezres szakkönyveket mert mind megvan a könyvtárban.

Most pedig, hogy az eredeti kérdésre is válaszoljak, ne csak egy nagy OFF legyen az egész, ezen már én is baromi sokszor elgondolkoztam. Adott egy idős, rossz egészségű kutya relatíve kevés eséllyel, hogy teljesen felgyógyuljon, ne adj isten gazdihoz kerüljön és több százezerbe kerül a műtét, kezelés. Ilyen esetekben a leghumánusabb és a legracionálisabb megoldás véleményem szerint az altatás lenne, na de könnyű messziről okosnak lenni, teljesen más úgy ésszerűen dönteni ha a te kezeid között fekszik a kutya és rád néz a nagy barna szemével. Mindenesetre amíg naponta többszáz makk egészséges kutyát altatnak el, addig nekik kellene előnyt élvezniük.

Nézd, ez egy morális döntés. Sok, sőt a legtöbb szervezet elengedi az esélyteleneket. A Noé pedig úgy gondolja, hogy nincs értékesebb, meg kevésbé értékes élet, hanem mindenki megérdemli az esélyt. Illetve amúgy nem is a Noé, inkább a Mini, akik a Noé keretei között dolgoznak. Ők kifejezetten ezzel a céllal jöttek létre, hogy esélyt adjanak az esélyteleneknek.

Aki ezzel a céllal nem ért egyet, az támogasson mást. A gyepiken például már a feketéket, csíkosakat is altatják, mert esélytelenek.

Az meg, hogy szomorúak, ha meghal egy állat, azért ne legyen már meglepő! Nyilván egy hospice alapítvány munkatársai is szomorúak, ha meghal egy beteg, pedig hozzájuk meghalni mennek az emberek.

Nem az a bajom, hogy szomorúak, hanem az, hogy meglepődnek, sőt mintha fel lennének háborodva! Mintha eszükbe sem jutna, hogy egy halálos beteg állat meghalhat... A jóság nem egyenlő az eszetlenséggel. Igenis van az a pont, amikor el kell fogadni, hogy egy állatnak nincs esélye. Ehelyett ők hagyják, hogy szenvedjen szerencsétlen, csak azért, hogy a saját lelkiviláguk megnyugodjon, hogy ők mindent megpróbáltak. Azt a rengeteg pénzt nem is beszélve amit rájuk költenek, miközben az egészséges (és esetleg fekete, ahogy te mondtad) kutyák senyvednek valahol.

A másik meg ez az állandó deperessziózás, mocskolódás, negatívkodás. Minden egyes alkaommal kiírják részletesen hogy melyik állatnak milyen szemét gazdája/bántalmazója volt, hogy utána 300 kommentet kapjanak, amiben azt ecsetelgetik, hogy miként nyírnák ki az illetőt. A posztjaik fele siránkozás, utálkozás, hogy milyen borzslmas minden ember. Na most ennek mi értelme? Ettől nekik, vagy az állatnak jobb lesz? Ezzel csak lesüllyednek a bántalmazó szintjére. A normális emberekkel is úgy bánnak mint a szrral, a szemükben minden ember undorító állatkínzó, mikor még azt sem tudják, hogy ki az. Talán ha nem ragaszkodnának a reménytelen állatokhoz, akkor nem lenne ennyire tönkremenve a lelkiviláguk.

Theia

Rokonszakmában melózok, csak abból kaja lesz...

Több pengét fogtam már a kezemben, mint te valaha fogsz, és nem kellett hozzá egyetem, egyébként vartam is már, és tudom hogy kezeljek egy sebet vagy egy komolyabb vágást.

Te vartad már össze a saját combod?