Kezdőoldal » Állatok » Kutyák » Voltatok hasonló helyzetben?...

Voltatok hasonló helyzetben? Hogy lehet feloldani ezt a dolgot?

Figyelt kérdés
A kérdés részben kapcsolati, részben kutyás, de őszintén szólva szívesebben kérdezem itt, tőletek. A helyzet az, hogy lassan négy éve vagyunk együtt a párommal, el is jegyeztük egymást. Én nemsokára végzek az egyetemen, de egyelőre még a szüleimnél lakom (kertes ház). Úgy egy éve vettek egy kutyát (kinti-benti), de nem volt idejük vele eleget törődni, így gyakorlatilag az enyém lett, kábé fél évig jártam vele suliba heti kétszer, sétáltatni-tanítani is én szoktam, stb. Nem gondoltam volna korábban, hogy ez ennyire fontos nekem, de nagyon egymáshoz nőttünk a kuttyal, ezért számomra evidens lenne, hogy ahogy most elmegyek otthonról, jön velem ő is. A párom viszont nem szeretné, hogy lakásban kutyát tartsunk, szerinte túl sok alkalmazkodást igényel, stb. Sajnos képtelenség az ellenkezőjéről meggyőzni, próbált hónapokig rákapni erre a dologra, jött velem mindenféle programra, de csak arra jött rá, hogy ez őt egyáltalán nem érdekli, sőt. Így abszolút dilemma-helyzet van, nem szeretném a kutyámat a szüleimnél hagyni (mármint imádják, sok szempontból jó lenne neki itt, de nincs igazán idejük foglalkozni vele), de egy több éves, egyébként tök jó kapcsolatról sem szeretnék lemondani. Tény, hogy ha mondjuk úgy alakul, hogy viszem a kutyát (és a páromtól elbúcsúzom), akkor sokat lenne egyedül a lakásban, mert dolgozom+tanulok, de ha nem viszem, akkor meg max hétvégén vinnék el a szüleim egy jót szaladgálni és ők tuti nem kezdenének el klikkerezni vele és hasonlók. A másik oldal viszont, hogy nagyon megviselne, ha itt kéne hagynom, még ha jönnék is hetente többször hozzá. És nyilván a kutyát is, mert bár szereti a családot illetve itt van egy másik kutya is, akivel jóban van, de szétunná az agyát. Ráadásul valószínűleg a szüleim kint altatnák, csak nappal engednék a házba, miközben most itt alszik bent (bár csak mióta bejött a hideg). Voltatok már hasonló helyzetben? Mit gondoltok erről az egészről? Az elmúlt évben mindig igyekeztem jó gazdája lenni, még úgyis, hogy nem is én vagyok hivatalosan a gazdája, de ez az egész helyzet most nagyon rosszul érint.

2013. nov. 28. 20:22
1 2 3
 11/21 anonim ***** válasza:
100%

Szia!


Hát egyrészt neked kell döntened.Én nem tudnék olyan emberrel élni,aki ennyire elhatárolódik attól,amit én szeretek.Plusz egy élőlényről beszélünk,nem egy tárgyról.


Nálunk is én kutyás vagyok,párom kevésbé.De meghallgatja minden kutyás marhaságom,ha elutazok akkor tisztességesen foglalkozik a kutyával,eteti,sétál vele,játszanak.De ő nem kutyás,ő engem szeret és tiszteletben tartja,hogy én meg szeretem a kutyákat.

Nekem hamarabb volt kutyám,mint a jelenlegi párom,és hozzájuk is költöztem egy időben (a szüleihez) és oda is vittem a kutyát,ami evidens volt.

Az ÉN kutyám,ő (meg a családja) a kutyámmal EGYÜTT fogad el engem.Ha meg nem,akkor nem,nem az én bajom.Ők nem tudják mit veszítenek,ha nem élnek együtt egy kutyával sem ;)

2013. nov. 28. 21:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/21 anonim ***** válasza:
34%
azért ez nem ilyen egyszerű, mert vannak olyan emberek akik nem tudnak lakásban élni a kutyával, még a legnagyobb akaratuk ellenére sem. Én biztosan a párom mellett maradnék, de csak azért, mert tudom, hogy a kutya jó helyen marad. vele szeretnéd leélni az életed, vele tervezed a jövőt. Inkább próbáljátok meg ugy megoldani, hogy elviszed magaddal a kutyát 1-2 napra a közös lakásba, amikor szabad vagy, csináltok közös programokat, kirándulás ilyesmi, nyáron fürdőzés, talán közelebb kerül ő is a kutyához, és kialakul az életetek. nem könnyű a mai világban megbizható párt találni, és ha mindig csak a kutya körül forog az életed, vagy keresel egy szintén kutyás párt, vagy egyedül maradsz.
2013. nov. 28. 21:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/21 anonim ***** válasza:
76%

12., az se jó ha túlzottan ráerőlteti a kutyát a párjára, a férfiak általában kerülik az ilyen dolgokat, inkább kiveszik ebből a részüket és megbarátkoznak a kutyussal a maguk módján


engem csak az aggaszt, hogy ha már a kutyát illetően nem tudtok kompromisszumot kötni, mi lesz majd ha ennél is komolyabb témában kell dönteni? mert nagyon nem oké, hogy a párod azt hiszi hogy márpedig az lesz amit ő akar, majd ha ő gyereket szeretne, te pedig még várnál mert mondjuk még más terveid vannak az életben (vagy fordítva) akkor ezt sem fogjátok tudni megbeszélni, sőt, ha majd mondjuk spórolni akar és azt mondja hogy akkor februártól nem fűtötök mert kell a pénz, te csak hallgass és bólogass? itt nem csak a kutyáról van szó, hanem arról hogy a kérdező párja nem akar kompromisszumot kötni, ez pedig hosszútávon nagyon nem egészséges, mert valakiben mindig ott lesz majd a tüske


kérdező, mindenképp próbálj vele beszélni erről

2013. nov. 28. 21:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/21 anonim ***** válasza:

Lehet én látom túl egyszerűen a dolgokat, de most komolyan:

Mi baja van a kutyával: max annyi, hogy neki nem tetszik.

Ezért, ne legyen neked sem. <---- Wtf?


Akkor ő meg ne tartson kocsit, mert neked az nem tetszik. Vagy bármi mást, amit szeret.

Nem kell terézanyának lenni, de szerintem, ez nagyon önző hozzáállás a részéről.

2013. nov. 28. 21:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/21 anonim ***** válasza:
Mit értesz az alatt, hogy ment veled mindenféle kutyás programra?
2013. nov. 28. 22:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/21 anonim ***** válasza:
68%
Szerintem legyen próbaidős a dolog,hogy megnézzétek,hogyan működik ez élesben.Tényleg nagy kötöttség ez,lehet neked is sok lenne.Esetleg nem non stop,hanem hétvégén lenne nálad,aztán vissza a szülőkhöz.Nálunk a mi kutyánk él ilyen feles rendszerben,de mindkét helyen jól érzi magát szerencsére.
2013. nov. 28. 23:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/21 A kérdező kommentje:

Nagyon köszönöm a további válaszokat is!

22:36os: Programok alatt értek nagyobb sétákat, kutyasulis alkalmakat, plusz nyaraltunk a kutyával hármasban, illetve néha a családjukhoz is úgy mentünk, hogy vittük magunkkal. Igazságtalan lenne azt mondanom, hogy nem próbálkozott megbarátkozni ezzel a dologgal.

23:09es: Igen, valami hasonló bennem is felderengett, csak még nem hallottam ilyen megoldásról senkitől, ezért nem voltam benne biztos, hogy a gyakorlatban is működik-e. De alapvetően látok benne rációt, mert így hét közben a kutya nem unatkozna tíz órákat, amíg dolgozom (szüleimnél mindig van otthon valaki), hétvégéken illetve szabad estéken viszont az életem része lehetne, ha nem is annyira, mint szeretném. Még gondolkozom ezen!

2013. nov. 29. 00:23
 18/21 Imola Ágnes ***** válasza:
100%
Nagyon sajnálom ezt a helyzetet,, és tényleg nehéz ilyenkor okosnak lenni. Saját nézőpontomat tudom elmondani. Én kutyás vagyok, nagyon, és ez fontos része az életemnek. Bár nem várom el a másiktól, hogy ő is ilyen mértékben szeresse őket, de azt igen, hogy elfogadja az én vágyaimat is. Tudom azt, hogy hosszó távon nem lennék boldog egy ilyen ember mellett. Ahogy észrevettem, szeret téged a párod, csak valami nem tetszik neki a kutyás dologban. De gondolj bele...ha 10-15 év múlva még mindíg panelben éltek, és te, vagy a gyereketek kutyát akar, és ő nem, hogyan érzed majd magad? El tudod majd ezt fogadni? A helyedben megkérdezném tőle, hogy konkrétan mi az, ami zavarja a kutyatartásban? Reálisak ezek a félelmek? Tudsz rajtuk változtatni? Beszélj vele őszintén szerintem. Az együtt élés sem lesz egyszerű, fontos, hogy megtanuljatok kommunikálni, különben halott dologba vágtok bele. És ha úgy döntöttök, hogy viszitek a kutyát, azt ajánlom, hogy csak 1-2 hónap múlva vigyétek el, miután ti ketten kicsit összeszoktatok. Nekem mondjuk egyszerű volt a helyzet: én kutyabolondként azt mondtam, hogy vagy kiképző vagy állatorvos párt akarok... lett egy kiképzőm:P, aki közölte velem, hogy vagy elfogadom kutyástól, vagy mehetek:P Nem egyszerű, sokszor már engem idegesitenek a kutyák (most van egy egyszoba-konyhás lakásban 1 roti+2 ideiglenes), de biztosan nem bírnám elviselni, ha nem támogatna ebben.
2013. nov. 29. 08:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/21 anonim ***** válasza:

Figyelj, az én barátomat sem érdekli a kutya dolog, eleinte egyszer-kétszer eljött velem suliba, társaságba, de unta magát, aztán nem jött. Én nem erőltetem ezt rá, elmegyek magam velük, cserébe ő elfogadja a kutyákat. Ezt hívják kompromisszumnak. Azt tudnád tenni, hogy neki tényleg nem kéne semmit a kutyával foglalkoznia: te vinnéd sétálni, pisilni, kakilni, te etetnéd, te vinnéd orvoshoz stb. De akkor ezt el kéne neked is fogadnod, hogy ez őt nem érdekli.

Nekünk így tökéletesen működik a kapcsolatunk, nem érzem a hiányát, hogy nincs ott, olyankor amúgy is a kutyákkal foglalkozom, nem vele, az nekem elég, hogy néha kiviszi őket pisi-kakira, ha én éppen nem tudom.

2013. nov. 29. 11:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/21 A kérdező kommentje:

Köszönöm az újabb válaszokat!

Imola Ágnes: Az a nehéz ebben, hogy a párom szereti a kutyákat, azt nem is tudnám tolerálni, ha nem szeretné őket. Csak a meghatározott számú, idejű napi séta és hasonló rendszeresség idegen neki (ő olyan spontán-nyüzsgős típus), ezért nem bírja elképzelni ezt a lakásban kutyatartást. Úgy érzem, nem is teljesen racionális részéről ez az ellenállás, éppen ezért nem igazán tudok rajta változtatni.

11:24es: Egyetértünk, én nem vártam el tőle soha, hogy részt vegyen ezekben, ő ajánlkozott egy ideig, hátha megszereti ezt a dolgot, csak nem jött össze. Eredetileg is az került szóba részemről, hogy minden teendő és minden költség engem terhelne a kutyával kapcsolatban, de szerinte ez így is túl nagy kötöttség. :/

2013. nov. 29. 21:23
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!