Szerintem depressziós a kutyám, nincs már falkája. Mit tehetnék érte?
Ez a kutyus Lonci nálunk született, de 4 hónaposan elajándékoztuk, ahogy a többi testvérét is. 8 hónapos korában visszakerült hozzánk, mert aki elvitte egy testvérével együtt, úgy érezte sok a két kutya. Így nekünk lett három, anya lánya unokája.
Lonci mindig a legkisebb volt, nagyon félős, kivéve tőlünk, viszont játékos, és a legidősebb kutyával együtt játszott. Mindig udvari kutyák voltak, de néha bejöhettek a lakásba, Lonci sose mert az előszobától beljebb jönni, míg a nagyobbak mindenhol közlekedtek. Mi hívogattuk csalogattuk, de nem akart tovább jönni. A nagy kutyák sose bántották, legfeljebb megvolt a rangsor a csontrágásban.
Sajnos a középső kutya 10 évesen meghalt, de ekkor az idősebb még élt, bár már csak egy évet (ő 14 évesen halt meg). Mivel a középső az enyém volt, és hiányzott nagyon így lett egy új kutyám. Egy tündéri rendkívül játékos eleven kiskutya. Kb. 2 hét alatt rábírta Loncit, hogy játsszon vele, ami jót tett neki is, mivel 6 évesen kezdett ellustulni. Ekkor még a legidősebb kutyánk megvolt.
Amikor meghalt a legidősebb, és a kicsi úgy döntött nem hajlandó a teraszon aludni, akkor Lonci is beköltözött estére. Ez nagy csoda volt, mert azelőtt az előszobában alig maradt meg, mostmár szinte mindehova elmegy a lakásban.
Viszont furcsán viselkedik, sokszor nyüszít csak úgy, és akkor hallgat el, amíg simogatjuk. Szinte mindig bent lenne és a fekhelyén kuporogna, amit féltve véd a kicsitől. Ha valaki elmegy itthonról a családból, akkor azután is nyüszít. A fekhelyét folyton rendezgeti, maga alá gyűri, és sose elégedett vele.
Nehezebb rávenni a játékra, és csak akkor igazán nyugodt ha simogatjuk. Próbáltuk rávenni a sétálásra, mint ahogy a kicsi mászkál, de ő nem hagyja el a kerítés vonalát, legfeljebb ha kézben visszük.
Nem hinném, hogy egészségügyi gondjai lennének, rendesen eszik, és néha ha elfeledkezik a lelki bajairól, akkor még játszik is.
Szerintem az a gondja, hogy nem találja a falkáját, a kiskutyát pedig nem fogadja el úgy falkának. Neki mindig kellett egy "felettes". Biztos vagyok benne, hogy a kicsi domináns kutya és ő lesz az új vezér, de még 8 hónapos.
Szerintetek mit lehetne tenni? Helyre jönne idővel? Esetleg ha a kicsi felnő és ő lesz a vezető...?
Néhány adat, ami segíthet: Keverék, 15 kg-os lány kutya. 5 évvel volt fiatalabb a középsőtől, és 8 évvel a idősebbtől. Jelenleg 6 éves és a kicsi 8 hónapos. Nem voltak kölykei, de nincs ivartalanítva.
Neki mindig kellett egy "felettes". Biztos vagyok benne, hogy a kicsi domináns kutya és ő lesz az új vezér, de még 8 hónapos.
Talán meg kéne próbálni, hogy ti legyetek a felettesek, ne egy másik kutya...
-kispalikee-
Szerintem az ivartalanítás is segítene,és nektek kellene a felettesnek lenni,nem a kutyáknak.
Ha nyüszít,akkor meg nem simogatni kell,mert ezzel effektíve megdicséred,hogy nyüszít,tehát ő úgy gondolja,hogy jó,hogyha nyüszít.
Sétáltatni kellene naponta,több órát foglalkozni vele...És nektek kellene a falkavezérséget kialakítani.
A kicsi 10 kg kb 45 cm marmagasságú.
Mi vagyunk a felettesek, és ezért eléggé kétségbe van esve valahányszor elmegy valaki itthonról. Azelőtt nyugodt volt a nagyobb kutyák között, most pedig nem tud elszakadni tőlünk, és nyüszít ha nem simogatjuk, vagy azt szeretnénk, hogy az udvaron legyen.
Szerintem mi fölöttük állunk a rangsorban, mivel egyértelműen hallgatnak ránk. Viszont látszik Loncin, hogy egyedül érzi magát, és neki a kiskutya nem társaság. Olyan mintha nem érezné biztonságban magát.
Nem álltok felette,ha felette állnátok nem nyüszítene,és nem lenne ideges ha ott hagyjátok.
Mivel saját magát érzi falkavezérnek,akinek felügyelnie kell rátok,majd ti kisétáltok a képből,ő bepánikol,hogy így nem tud felügyelni,mivel ott hagytátok...
Ha falkavezérség oké lenne,akkor a kutya teljesen nyugodtan és higgadtan tűrné,ha egyedül van,mert nem idegeskedne azon,hogy hol vagytok.
Nem a kiskutyától kell várni,hogy felnőjön és vezér legyen,nektek kell annak lenni a kiskutya felett is és a nagy felett is.
Eddig a két idős kutya volt a vezér,ezért is volt kiegyensúlyozott a Lonci kutyátok.Viszont ők meghaltak,és új falkavezérre van szükség,ti nem töltöttétek be ezt a szerepet,ezért neki kellett.
Azért is szorong...
Ez pontosan annak a jele, hogy eddig sem voltatok felette. Idáig a másik kutya volt a falkavezér, most hogy ő már nincs, rá hárult ez a feladat. Szegénynek pedig ez nagyon nem megy.
Nem mer kimenni sétálni, mert akkor ott kell hagyni a házat és ki vigyáz rá, ha ő nincs ott? Ideges, ha elmentek, mert aggódik az alattvalói miatt, hogy mi lesz velük, ha ő nem vigyáz rájuk.
Ez érdekes megközelítés, én nem így gondoltam volna. Úgy hittem ha hallgat rám, akkor én állok felette.
Most akkor mit tehetek? Mivel bizonyítsam neki, hogy ő alattunk van?
Neten rengeteg leírás van a falkavezérségről,illetve Cesar Millan könyvei,vagy youtube-on szereplő "Emberképzés kutyákhoz" videói nagyon hasznosak.
Kezdetnek röviden: [link]
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!