Mit válasszak? Nagyon sokat szeretek a szabadba kiránduli, télen és nyáron egyaránt. Illetve a kiképzését is előnyben részesíten mint engedelmes, örző-védő ágazatban. És szeretnék olyan kutyát amivel mindez lehetséges.

Ha az ŐV fontos szempont, akkor ezek közül valóban az akita alkalmas csak (nem számítva a tükör hókuszpókusz őv-t), de ha az őv-t kivesszük, akkor bármelyik alkalmas. A huskynak, a bordernek jó nagy mozgásigénye van, emellett a border jelentős mennyiségű szellemi fárasztást is igényel. Akitát és huskyt nem szoktak első kutyának ajánlani, de kutyasulival és viszonylag határozott jellemmel szerintem bevállalható. Legalább te is sokat tanulsz:)

-kispalikee-

2-es: amúgy miért baj az, ha egy kutya önfejű? Én pont azért hoztam el a huskymat anno, mert szeretem a kihívásokat. Sokkal többet tanulsz egy ilyen kutyától, mint pl. egy vizslától (félreértés ne essék, nagyon bírom a vizslákat, de saját kutyának sosem kéne, pont mert túl könnyű, 'puha'). Nem mindenkinek ugyanaz a jellem jön be.

-kispalikee-

Csatlakoznék az előttem szólókhoz, ezek közül ÖV csak akitával. Huskyval van csak tapasztalatom: iszonyú kedves és kirándulásimádó kutyák, de olyan mértékű emberszeretet van bennük, hogy még a betörőt is kitörő örömmel és kutyapuszikkal üdvözölnék. Hallottam már olyat, hogy vki ÖV-re ment huskyval, de szerintem nagyon kevés husky alkalmas erre.

Tudom, hogy snassz, de egy sima német juhász tök jó lenne erre. Megvan benne az ösztön az öV-hez, de hosszú kirándulásokban is simán benne lenne.

7-es.

Egy szóval sem mondtam hogy baj ha önfejű, csak egy kezdő kutyásnál lehet probléma.

Nekem a husky és a malamut a szívem csücske, pont az önfejűségükért imádom őket, na meg persze gyönyörűek. Az északi kutyák különösen vonzanak, habár most egy labi keverékem és egy foxi-tacsi keverékm van, a foxi keverék igen önfejűre sikeredett de imádnivaló :)