Szerintetek felfújom? Nagyon rosszul esett két felnőtt ember hogy így viselkedett.

Mások nevezzék csak gyöngeségnek az állatszeretetet, gúnyoljanak ezért – te sétálj csak nyugodtan a kutyáddal. Jó társaságban maradsz, s Isten is tudja ezt.

Amúgy részvétem.

Nem fújod fel. Még nem volt ilyen kapcsolatuk (állat-ember), nem tudják milyen, ezért nem veszik komolyan. Nekik csak egy kutya volt. Legközelebb egy ilyen személyes pillanatot ne ossz meg velük.

Sajnálom a kutyád:(

Igen felfújod.

Először is csak mosolyogtak ami nem illetlenség, és nem tudod, hogy valójában miért. Te csak eldöntötted, hogy biztos miattad. Másodszor nyilván a kutya nekik idegen volt, nem az övék hanem a tied. Én is imádom a kutyáim, és szomorú lennék mint te, de idegen kutyák engem sem hatnak meg és nem körülöttük forog az életem. Ezek a te érzelmeid, másoknak kötelessége érezni, nem is lehet ilyet elvárni.

lehet így próbáltak felvidítani. Bizonyos halálesetnél én is rámosolyogtam az illetőre, aki gyászolt, aztán gyorsan korrigáltam, nehogy félreértse.

A mosollyal próbáltam úgymond kedves lenni hozzá, hogy ne érezze magát egyedül, vagy nemtudom.

Nem fújod fel. Nyilván érzékenyebb, empatikusabb vagy mint ők. Én megértelek. Egy ilyen helyzetben az ember ne mosolyogjon, ne nevetgéljen. De ha nem tud "viselkedni" (akár mint egy temetésen), vagy vigaszt nyújtani, akkor legalább ne álljon oda ő is.

Sajnos meg kell tanulni elfogadni, hogy sok ember nem ugyanúgy érez, mint mi. Még testvérek között is óriási különbségek lehetnek. A szüleinket sem mi választjuk. Nyilván nem olyan könnyű, de próbálj meg nem foglalkozni az ilyen emberek reakcióival, akik furcsállják, nem értik az érzelmeidet. Ne azt gondold, hogy te vagy furcsa, hiszen teljesen normális, amit most érzel.

#5 nem értek egyet veled, ha egy számomra ismeretlen rokon temetésére mennék el akkor sem röhögcsélnék, vagy mosolyognék akkor sem, ha nem jelentett nekem az illető semmit. Szerintem ez egy alap dolog, hogy más "nyomorán" nem röhögünk.

Részvétem kedves kérdező, legyen könnyű neki a föld.

Utolsó, a röhögcsélés meg a mosolygás között óriási különbség van és a kérdező maga mondta, hogy nem tudja miért tették. Ez ilyen tipikus női hozzállás, hogy kitalál valamit, és aztán megsértődik rajta. Ahelyett, hogy mondjuk megkérdezné az igazi okot vagy valami ilyesmi.

A másik meg az, hogy ne hasonlítsuk a kutyát az emberekhez. Ugyanis azt "belénk verik" hogy egy másik emberrel hogy kell viselkedni, és aki nem úgy tesz azt elitélik. Ellenben arra nincs elfogadott nézőpont, hogy egy kuyával hogy kell ha meghal. Van akinek a kutyája mindene, másnak meg csak egy állat. És miért lenne a másiknak kötelező úgy vélekednie egy idegen állatról ahogy te akarod? Én is imádom a kutyáim, de nem várom el senkitől, hogy ugyanígy érezzen.