Mi a gond a szaporítással?

A Magyar Állatorvosi Kamara Szakmai, Továbbképzési és Oktatási Bizottságának állásfoglalása az ivartalanítás kérdésében (A Cerberos Állatvéd
Egyesület

MÁOK elnökéhez intézett kérdései alapján)

Kérdés: Szükséges-e akár a kan, akár a szuka kutyáknak életükben párosodniuk.

Válasz: Nem.

Kérdés: Szükséges-e bármilyen okból a szukáknak életük során legalább egyszer elleniük?

Válasz: Nem.

Kérdés: Okoz-e bármilyen formában jellembeli, magatartásbeli változást a szukák és

kanok ivarérés el
tti és ivarérés utáni ivartalanítása?

Válasz: Igen, kedvez
ő változásokra számíthatunk.

A korai (6 hetes - 3 hónapos korban elvégzett) és az ivarérés elő
tti (3-6 hónap között

elvégzett) ivartalanítás esetén a viselkedési problémák pl. agresszió, elkóborlás stb.

kialakulásának valószínűsége minimális, míg az ivarérés után elvégzett

ivartalanítások esetében jelentő
s lehet. A korai és ivarérés elő
tti ivartalanítás

hatására az ivartalanított egyedek kölyök kora „megnyúlik”, a kölyökre jellemz
ő

viselkedés (pl. játékosság) a nem ivartalanítottakhoz viszonyítva hosszabb ideig tart.

Kérdés: Okoz-e elhízást az ivarérés elő
tt vagy után végzett ivartalanítás?

Válasz: Nem feltétlenül. A gazdán múlik. Az ivartalanított eb hajlamosabb az

elhízásra, a takarmány energiatartalmának 20-30 %-os csökkentésével az elhízás

megelő
zhető
.

Kérdés: Van-e hatással az ivarérés elő
tt, illetve után végzett ivartalanítás az ivar és

járulékos szervek daganatos megbetegedéseinek kialakulásában?

Válasz: Igen, határozottan jótékony hatása van az említett megbetegedésekre ill.

azok megelő
zésére. Mind a korai, mind az ivarérés elő
tti ivartalanítással

kapcsolatban elmondható, hogy a méhbetegségek, a tejmirigy daganat, a

herebetegségek kialakulásának valószínűsége gyakorlatilag nulla, a prosztata

megbetegedések kialakulása minimális. Az ivarérés utáni ivartalanítás is jelent
ős

pozitív hatással van az említett megbetegedések kialakulására, ső
t egyes

betegségek (prosztata, cukorbetegség, stb.) kezelésében az ivartalanításnak is nagy

szerep jut. A nemi hormon függő
végbélnyílás környéki daganatok el
fordulása

mindhárom módszerrel megel
őzhet
ő vagy csökkenthet
ő.

Kérdés: Milyen hatással van az ivarérés el
tti vagy utáni ivartalanítás az

álvemhesség kialakulására?

Válasz: Az ivartalanított szukáknál álvemhesség nem fordul el
ő.

Nem vagyok tenyésztő, szóval...

Akinek valami célra kell kutya, avgy egy adott fajtát imád, az akkor is tenéysztőhöz fog menni, ha minden sarkon olyan szaporítottba botlik.

Majd gyere el velem egy gyepire és a 220%-on működő gyepire, és megérted, hogy miről karattyolok.

Tenyésztői anyagi ellenérdekeltség??? röhögnöm kell :D szerinted nekem hol fáj az, hogy ontják a 20-30 ezer forintos kölyköket? nálam 1000 euró egy kiskutya, akkor se vennék meg pl itthon ha az egyetlen tenyésztő lennék az országban és egy darab szaporító se lenne :)

Elhiheted a tenyésztő és a szaporító vevőköre közel sincs egymáshoz :)

Feltételezzük, hogy minden szukát csak egyszer hagynak elleni, hogy boldog legyen. Nagy átlagra minden második kutya szuka. Vegyük úgy, hogy csak 6-ot szül. Ez azt jelenti, hogy minden egyes kutyára(kanokat is belevéve) három kiskutya jut. A három pedig majd további 9-et jelent egy év múlva. És ha mindegyik szuka szül, akkor hol a búbánatban lenne helye az újabb és újabb kiskutyáknak?

Na most ez egy nagyon pesszimista számítás volt, a valóságban sokkal nagyobbak is lehetnek az alomszámok és aki egyszer elleti a kutyáját, az többször is fogja. Az a nagy büdös helyzet, hogy kutyák millióit lövik ki a vadászok az erdőkben és altatják el a sintértelepen, évente. Az élőlények exponenciálisan szaporodnak, ha lehetőségük van rá, ez biológiai tény.

Ha a jelenlegi kutyalétszámot szeretnénk fenntartani, akkor a szukák nagy része nem szülhet, mert egy igen kis százalékuk képes néhány szüléssel kitermelni azt a kölyökmennyiséget, aminek helye is van a világban.

Szóval megéri a szukák "boldogsága" azt, hogy a kölykök 90%-ának nincs helye a világban, így előbb-utóbb elpusztítják őket?

Egy nő átgondolja a körülményeit,lehetőségeit,mielőtt gyereket vállal.A kutya ösztönből szaporodik.Az a gond,hogy a sok ostobaságból szaporító(ide tartozik az,hogy minden kutyának legalább egyszer milyen jó,ha kölyköket nevel)ontja a selejt,beteges kutyákat.Mivel a szülőknek nincs törzskönyve,fogalmuk nincs az őseikről,még az sem kizárt,hogy közeli rokonok.

Nem magánügye a szaporítónak a lehozott alom,ugyanis egyáltalán nem biztos,hogy el tudja őket ajándékozni.Csak arra gondolj,hogy egy-egy fajtánál hány ilyen kretén hoz le "egyszeri"almot.Mikor vemhes a szuka,mindig van jelentkező,hogy neki kell ebből az alomból kölyök.Mikor elvihetők már,akkor jönnek a mesék:költözünk,nagymama fél a kutyáktól,gyerek allergiás,feleség terhes stb.Ilyenkor sír az ostobaságból szaporító az állatvédőkért,hogy szabadítsák meg a hülyesége következményeitől,hiszen ezért vannak.Hát nem ezért vannak.

Közben a kicsik nőnek,egyre több pénzbe kerülnek,lelakják a lakást.Ezen a ponton már hirdetik mindenhol,hogy ingyen elvihetők,mindegy hogy ki és hova,de vigye.A szerencsétlen kölykök meg vagy kutyagyárban kötnek ki,vagy kézről kézre adják őket,a végállomás meg az utca vagy a gyepi,teljesen lelakott állapotban.

Esetleg az agyatlan szaporító eközben végig meg van arról győződve,hogy ő jó helyre adta oda,mert annyi tisztesség már nincs benne,hogy ellenőrizze a sorsukat.

Tényleg?

Ez elég objektív? [link]

Vagy ez?

[link]

Esetleg ez?

[link]

Szerinted az ilyen helyeken elletett kutyák honnan származnak? Tenyésztőtől, aki életük végéig figyelemmel kíséri a kölykök sorsát, vagy a hozzád hasonló idióták százaitól, ezreitől, akiknek a Csöpikéje "csak egyszer" ellett, mert "meg kell tapasztalnia az anyaságot"? Félre ne érts, mindenkinek joga van butának lenni, de büszkék azért ne legyetek rá ennyire.