Utcáról befogadott nagyon félős kutya és menhelyes kutyus később hogy fog kijönni a gyerekekkel?
Kb egy hete etetek egy kutyust az egyik utcában. Sajnos annyira fél, hogy kb 50 m nél közelebb nem mer jönni. Ha hívom, vagy ha elindulok felé megfordul és elmegy. Később (2-3 év múlva) ő hogy jönne ki egy kisgyerekkel?Nem lenne féltékeny? Nem reagálná le agresszíven a pici heves mozdulatait?Esetleg nem hinné azt, hogy újra bántani akarja valaki? Tapasztalatok?Vélemények?
Menhelyes kutyusokkal mi újság?
Köszi
Én is etetek egy kutyust, őt kb. 3 hét után voltam képes megérinteni, akkor már bízott bennem. Haza nem hozhatom. ://
Ha megfelelően szocializálod, ami egy menhelyes, utcai kutyusnál sokáig tarthat, akkor nem lesz baj.
Van egy másik kutyusunk, aki nagyon jól van szocializálva. Minden nap kutyákkal játszik, kicsikkel nagyokkal, mikor kivel találkozunk. Ő soha nem bántaná a másikat ebben biztos vagyok. Mi sem bántanánk, inkább a jutalmazásos tanításnak vagyok a híve.
Mindjárt indulok is ki viszem neki a kajcsit, tegnap már előjött a füttyre, bár kb egy fél utcahossz volt közöttünk:)
Szia!
Nos, mi kb. 2,5 éve fogadtunk be az utcáról egy kölyök kutyust, akinek a Süti nevet adtuk. Szörnyen félős volt, "befogni" is alig tudtuk, mert elmenekült, azt hitte, bántani akarjuk. Az állateledel bolt előtt kóborolt, az ott dolgozó néni etette, de ő is csak távolról tudta, ahogyan te is a kutyust. Sajna mindenki, aki elment az utcán, belerúgott vagy ráordított, ezért is szerettük volna minél előbb elkapni és hazahozni egy szerető és gondoskodó családba. Eleinte szörnyen félénk volt, de napi több órát töltöttünk a megszelídítésével, és a másik kutyusunk (akit egy elhagyatott házból mentettünk ki anno) is segítség volt ebben. Egy pár hónap alatt teljesen hozzánk nőtt, ragaszkodott és szeretett minket. A családban vannak kisgyerekek, most 4 évesek, tehát már megvoltak mikor Sütit befogadtuk, de imádta a gyerekeket, sőt, jobban élvezte a társaságukat, mint (a gazdijain kívül) a felnőttekét. Tehát gyerek probléma nem volt, viszont egészen a halála napjáig megmaradt félősként, mármint elég volt egy hangos szó, és összehúzta magát, rögtön nyüszített. A félénkséget soha nem tudta leküzdeni, de fényévekkel bátrabb lett, mint volt. Sajna a nyár elején megmérgezték, és hiába voltunk 4 állatorvosnál, már nem tudták megmenteni. :'(
Nekem többnyire utcán talált kutyáim voltak. Tehát felnőttek. Ha jól bánsz vele és türelmes vagy hozzá és következetes, akkor nagyon jó társaság lesztek egymásnak.
A későbbiekben ha gyereked lesz azt is elfogja fogadni nem lesz féltékeny, ha te nem adsz rá okot. A gyerek mellett is ugyanannyi időt szentelj neki, ne zárd el a gyerektől, mutasd meg neki bátran. Hagyd, hogy ő is megismerje a gyereket a te felügyeleted mellett.
Ha akarsz egy kis időt spórolni, akkor tegyél sedalint a kajájába, így haza fogod tudni vinni, mert ha ennyire félénk, eltart egy örökkévalóságig míg befogod.
Hogy a későbbiekben mennyire lesz érzékeny, azt nem lehet megmondani. Nálam volt már négy ilyen kutya, most mindegyik gazdás, emberszerető, nyugodt kutya. Azonban van most egy láncról jött ideiglenes kutyám, a mai napig nagyon félénk, tartózkodó, nem bírja a zsivajt, a kölyköket. Én úgy gondolom, hogy ha azt a kutyát szeretnéd, legrosszabb esetben is szakértői segítséggel gyerekkompatibilissé lehet tenni, de ha korrekten nevelitek, nagy valószínűséggel nem lesz szükség rá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!