MUDI? Vélemények?

Előre bocsátom, hogy mivel hosszú lett, és mikor már kész lettem vele, akkor is tettem bele kiegészítéseket, de itt a gyiken ez a kis ablak... túl kicsi, ezért nem lett túl egybefüggő a szöveg.

Nekem két mudim (szukák, 2 évesek) van, eléggé különböző jelleműek, de vannak közös pontok.

Szerintem a mudi a legjobb választás kezdő sportkutyásoknak, akik még nem határozták el magukat egyetlen sportban sem, de él bennük az ambíció később komolyabb szintekre is eljutni. Ennek két oka van:

1. Nagyon okos és jól motiválható kutyák (kajával és játékkal is) - kutyasuliban az ember valóságos szuperkiképzőnek érezheti magát velük. xD

2. A sportok széles skáláján szerepelhetnek nagyon jól, amit én eddig kipróbáltam velük: terelés, agility, flyball, örző-védő, nyomkövetés és szagazonosítás - de ugye a frisbee, nyomkövetés, engedelmességi vizsgák és a dog-dancing is nekik való.

A mudi nagyon jó családi kutyának is, de sportos családoknak ajánlom (ill. olyanoknak is, akik nem sportosak, de szeretnének azok lenni xD). Nagyon jó futó és biciklis edzőtársak is, mert figyelnek a gazdájukra, de ha akarjuk, segítenek felnyomulni az emelkedőn. xD

Az ugatás ésszerű keretek között való tartására is oda kell figyelni, de ez nem olyan nehéz, mert hamar felfogják, mit akarunk.

Ráadásul, kiállításokra való felkészítése is könnyű, mert fésülni nem is szabad, nem is kell. xD

Azért van néhány tévhit a fajtával kapcsolatban:

1. A mudi egygazdás - Nem. Az én kutyáim a család minden tagjának megcsinálják az alap dolgokat, velem és a párommal pedig ugyanúgy dolgoznak és viselkednek.

2. Sokan hiszik, hogy az "idegenekkel tartózkodó" jelző félelmet jelent ez idegenekkel szemben, de ez nem igaz, a mudinak nem szabad félnie az emberektől. Egy jó mudi barátságos azokkal, akikkel a gazda is az, de nem kell attól tartanod, hogy ha otthagyod egy bolt előtt, akkor könnyen el tudják lopni, míg bent vagy.

3. Vannak olyan állítások, hogy a mudit nem kell behívni, ha nem találod a mudidat, akkor mögötted van stb... Nem. A mudi behívhatóságára is nagy gondot kell fordítani, mert bár sokkal jobban figyel a gazdára, mint a legtöbb kutya, de az általam ismert, erős ösztönkészlettel bíró mudiknak van egy roppant bosszantó szokása: ha szemből jön egy másik kutya/ember, akkor sok mudi (kölyök mudi! - az enyém 4 hónaposan már csinálta) csaholva odavágtázik a szerencsétlenhez és jól körbeugatja. Akkor is, ha az egy roti. Ha valaki ezt tudja a fajtáról, és figyel erre, akkor a probléma kialakulását el lehet kerülni.

Ha nem akarsz sportolni a mudiddal, akkor ne válassz sportra való párosításból.

A mudit is kell szocializálni, mint a többi kutyát. Nekünk az erdős elengedős séták és a heti 2x ovi így utólag kevésnek bizonyult. Ha nincs kisgyerek a háznál, akkor velük külön is érdemes foglalkozni. Nekem az egyik mudim nagyon erős terelő-védő-vadász ösztönökkel bír, ezeket nagyon gyorsan váltja. Ennek ellenére ma már se a futók, se a biciklisek nem érdeklik egyáltalán. A többi kutyát azonban ma is csak terelnivaló testeknek értelmezi, más mudikon kívül még életében nem játszott kutyákkal.

A mudi elég egészséges fajta, de két dolgot meg kell említenem: a DP és az epilepszia. Utóbbira nincsenek szűrések, és eléggé bizonytalanok az információk is.

A mudi tenyésztése körül jelenleg igen nagy zűrzavar van Magyarországon. Ebből is (nah meg abból, hogy az áprilisi vagy májusi kutyás újságban az összes magyar fajtáról írtak ismertetőt a klubjaik, csak a mudiról nem írt a klubja, hanem csak egy gyenge összenetezett kis ismertető jelent meg róla :() látszik, hogy a mudis közösség nem túl jó. Ez persze nem egy fő szempont, csak kissé elszomorító. Persze nem tudom, hogy más fajtáknál ez hogy van, de a mudisoknál elég nagy a széthúzás. Meg hülyeségeket írnak a honlapjaikra, mert mi az, hogy "a mudit nem a szépségéért szeretjük"? Most komolyan, én még ilyet nem láttam... fontos dolgokat, amikről fentebb már írtam, meg eltitkolnak vagy nem adnak róla megfelelő információt.

Ha kiállításokra is járnál vele, jobb, ha tudod, hogy ritka a fajtát valóban szerető, hozzáértő bíró.

Nem mindegyik mudi olyan, mint az enyémeim. Láttam már olyan mudit, aki le se kakilta a gazdáját és olyat is, akit nem érdekeltek a birkák. Mi szeretünk kipróbálni különböző iskolákat, és ahol eddig jártunk, ott a kiképzők mind kiemelkedően jó képességűnek találták a kutyáimat (ez dicsekvésnek hangzik, de nem az én érdemem). A mudinál is sok múlik azon, honnan van, és hogy neveled.

Ezekkel nem lebeszélni akarlak, mert mindezekkel együtt is áll, hogy a mudi egy nagyszerű, a gazda minden körülményéhez maximálisan alkalmazkodni tudó fajta, aki nem tolakodik a gazdájára, de a figyelme szinte folyamatosan rá irányul. De szerintem egy fajta esetleges jellemző nehézségeit jó ismerni, hogy még kibontakozásuk előtt megoldhassuk őket - különösen igaz ez a rárohanós dologra, amit már írtam, s ami, ha tudtam volna, hogy ez jellemző a fajtára, nem alakult volna ki nálunk.

+ A mudit meg lehet tanítani az otthoni csöndre, de nem reális elvárás, hogy egész életében csöndben legyen. Ha meglát egy kutyát, szólni fog. Ha játszik, ugat, hörög. Ha felpörög, ugat. Az nem reális elvárás egy mudival szemben, hogy teljes némaságban dolgozzon, pörögjön. Nekem az egyik kutyám nagyon ugatós, ha pl a kutyasuliban épp nem dolgozunk, akkor magas hangon csipog - otthon viszont, a lakásban vagy a kertben is csöndben van. A másik kutyám ellenben közel sem ugat annyit séta közben, viszont a kertben többet ugat, de neki mélyebb a hangja, és teljesen más a stílusa.

A lényeg: a mudi beszédes kutya, akit ez zavar, az ne tartson mudit.

A világ legjobb kutyái. Szépek, színesek, okosak, hzasznosak... Nekem 3 mudim van + egy mudikeverék. Többet nem szándékozok megválni a fajtától, az életem első 10 éve amit nélkülük éltem pazarlás volt. Szerintem ez elmond mindent.

Tévhit, hogy a mudi ugatós. Vannak olyan kutyák akik mindig csöndben vannak, de valljuk be, ez ritkaság, egy átlagos ugató kutya és a mudi között semmi különbség nincs. Egyszerűen nevelni és foglalkozni kell velük. Erre ékes példa, hogy ha nem járnék ki az utcára szerintem a szomszédoknak fogalma sem lenne, hogy nekem milyen/hány kutyám van, pedig 3 egyed már nem semmi...

És a mudi EGYGAZDÁS! Az, hogy van egy-két kivétel, csak megerősíti a szabályt. A mudinak ez a természetes jelleme és teljesen felesleges megváltoztatni. Aki mindenkit imádó kutyát akar, az vegyen más fajtát. Szépen is néztünk volna ki, hogyha a dolgozó mudi boldogan elment volna az első idegennel, miközben a birka belemászik a szántásba, vagy teával kinálja a betörőt ahelyett, hogy a nagyobb kutyát riassza. Ez a munka olyan kutyát kívánt amelyiknek a gazdája az istene és a nap 24 órájában kész őt és csakis őt szolgálni. A mudi pedig tökéletesen eleget tesz ennek a kívánalomnak. Az, hogy szótfogad a családnak, az normális és a gondos szoktatás eredménye, ez még nem azt jelenti, hogy mindenki kutyája, vagy hogy az idegenekkel is így viselkedik. Az egygazdásság nem egyenlő a félelemmel vagy azzal, hogy leharapja a családtagok fejét. Szerintem meg kéne állítani az olyan törekvéseket amik a mudit túl barátságos fajává akarják alakítani.

Szerintem az egygazdás jelző nem azt jelenti, hogy nem megy el idegenekkel és nem kínálja teával a betörőt. Az egy gazdás azt jelenti, hogy csak egy gazdát fogad el. De előfordulhatott, hogy a pásztor valamiért a fiát küldte ki a nyájhoz, akkor meg a mudi nyilván dolgozott vele is - hisz egy jó munkakutyának ezt meg kell tudnia csinálni. Ennyi erővel minden kutya egygazdás, hisz mindegyiknek van kedvenc családtagja.

Azzal egyetértek, hogy a mudi idegenekkel szembeni tartózkodása maradjon meg, de szerintem a túl barátságossá válás veszélye nem fenyegeti a fajtát.