3 hónapos kölyöknél is szükséges állandóan alkalmazni a falkavezérségi "rituálékat"?

Utolsóval annyiban vitatkoznék, hogy szerintem nem baj, ha időnként a kutya kívánsága teljesül. Tehát pl. ha halálosan cuki módon teszi eléd a labdát, nyugodtan dobd el. De ha azt mondod, hogy most nincs játék, nem szabad tovább zaklatnia és az sem megengedhető, hogy erőszakos, zavaró módon hívjon játszani. Ha viszont utasítást adsz neki, akkor nincs olyan, hogy most nincs kedvem.

Ha ennyire nem figyel rád sétánál, akkor menjetek úgy, hogy állandóan irányt változtatsz meg elbújsz anélkül, hogy szólnál neki. Csak akkor szólj, ha nagyon nem akarja észrevenni, hogy eltűntél. MEg kell tanulnia, hogy ha nem figyel rád folyamatosan, akkor elveszíthet és egyedül marad.

A legfontosabb szabályokat már bevezetheted, de ezt lehet szépen, kedvesen is megtenni. Valami rágcsál, határozottan eltolod, mondod a Nem szót és adsz helyette mást a kis szájába és rádicsérsz. Így nem csak leszidod de át is irányítod a figyelmét, így nem kell nekiállni próbálkoznia egy másik sarokkal, hátha azt már szabad rágicsálni...

A behívásra nagyon jó játék, hogy te és még valaki más leültök egymással szemben és hívogatjátok a kutyát, ha odamegy, akkor jutalomfalat. Egyrészt játéknak tekinti, másrészt szépen megtanulja a gyere szót. Mi bújócskáztunk is, amíg kisebb volt a pupákom, azt is többen játszottuk, az is jó módja a behívás gyakorlásának.

Ha a tiltás nem működik, akkor meg lehet kombózni egy averzív hanggal, ami nálunk nagyon bevált. Pl. a legnagyobb hisztiben elég volt valami csörgőset odakoccintani a padlóhoz és hirtelen csönd lett.

Fontos az ilyen kiskorban és később is, hogy a kiskutyának legyen választása: viselkedhet rosszul, de viselkedhet jól is, és mind a kettőnek legyen meg a következménye. Illetve ne felejtsd el a tiltásból feloldani. Nagyjából ennyi jutott most eszembe.