Mást is ennyire "nyilvánvalóan" koszosnak néznek, mert kutyát tart lakásban?

Én ugyanezt tapasztaltam.

Volt akit hívtam, h nézze meg, és nem jött, pedig tényleg tisztaság volt. Sőt, aki volt nálam, csodálkozott, h nem erre számított.

Igaz, mi vidékre költöztünk, Pestről, a kutyával együtt, itt másképp gondolkodnak az emberek. Lassan 4 éve, h nincs már közöttünk, de engem még mindig úgy tartanak számon, h jaaa, neki volt a kutya lakásban...

rám is szoktak így nézni, én 2 kutyust tartok. aztán elárulom az érdeklődőknek, hogy nálam a padlóról lehet enni, mert én pont a kutyák miatt takarítok sűrűbben, míg másnál semmilyen állat nincs, mégis retek van...

nem törődj velük! aki ,,sose tartana kutyát, mert az koszos", az éljen csak a maga primitív, szánalmas módján, te meg legyél boldog és büszke kutyás!

Én is inkább a vidéki ismerőseimnél tapasztaltam ezt, talán azért, mert ott kevesebben tartják a kutyát a házban/lakásban. Pesten szerintem másképp gondolkoznak, mert itt a legtöbb kutya lakásban van.

Nekem 2 is van, mégis a padlóról lehet enni és én is voltam már olyan lakásban, ahol nem volt állat, de a fertő ahhoz képest gyenge kifejezés.

Persze nem akarok általánosítani. Aki ilyet mond, hogy a kutya miatt kosz van, nem tudja mit beszél. Nekem pont a nagymamám ilyen, pedig látja, hogy milyen csillogó a lakás mindig, egyszerűen nem szereti a kutyákat és szerinte nem lakásba való. Hát mondtam neki, tartsa meg a véleményét, nem ő él a kutyákkal, hanem én, ha meg ennyire zavarja, nem kell ide jönni. Kicsit erős volt, de azóta nem szól, csak grimaszkodik. :D Majd elfogadja, mást úgysem tud tenni.

Aki meg a kutyáim miatt nem látogat meg, az nem is igazi barát... :)

A többi meg nem is érdekel. :)

De persze ha én megyek máshová, mindig megkérzezem, vihetem-e a kutyáim és pont az egyik legjobb barátnőm az, aki nem szereti, ha átviszem hozzá a kutyákat (kicsit tisztaság mániás, de elismerte, hogy nálam nincs kosz, csak hozzá inkább ne vigyem). De nem várható el minden embertől, én pl. a macskával vagyok így, de a kutyával semmi bajom. Csak a cica szagot valahogy nem preferálom, meg főleg az a bajom velük, hogy mindenhová fölmennek, míg a kutyámnak megtaníthatom hova nem szabad mennie. De bevallom, rossz tapasztalatom volt cicával. És nem is értek hozzájuk.

Van a kutyának egy jellegzetes szaga, főleg ha ázott, és ismerek olyat, akiből árad ez a szag, valószínűleg, nem takarít sokat. Mondjuk én inkább szeretem a kutyaszagot, szóval engem nem zavar, de aki sosem tartott kutyát, jobban megérzi és szerintem rögtön arra asszociál, hogy úristen, egy lakásban milyen áporodott lehet a szag... Pedig rendszeres takaírítás mellett, én is csak akkor és addig érzem a kutyaszagot a lakásban, amíg meg nem szárad, ha odalenn esik.

Én is panelban tartom a kutyusom, szerencsére uszi keverék, így szőrszál sehol sincs, ha esős, sáros idő van és jól meghempereg mindenütt, akkor csak az előszobáig jöhet, mert ott felkapjuk (hát nem mondom, hogy egyszerű, mert óriás uszi van benne) be a kádba leöblítjük és kész. Az előszobát, meg összesöpörjük.