Hogyan tudnám meggyőzni a páromat hogy érdemes a kutya fölé helyezni magát? és hogyan tudnám rávilágítani arra hogy a kutya őt semmibe veszi?
az a helyzet hogy egy év múlva magyarországra kell majd mennem. ez kb. 4 naptól 2 hétig is terjedhet. van egy domináns pitem. sokat gondolkodtam ezen de lehetőleg őt nem vinném magammal pusztán azért hogy ne szakítsam ki a jól megszokott kis környezetéből a családból. ráadásul pesten kissé kellemetlenebb helyzetek elé lenne állítva, mint pl. közlekedési eszközökön szájkosár, szokotthoz mérten többszöri pórázon lét és talán még kutyafuttató vagy arra alkalmas hely sem lenne ahhoz hogy igazán jól érezhesse magát. tehát konkrétan magamat leszámítva semmi pozitívum nem áll amellett hogy velem jöjjön.
a bajom viszont azzal van hogy ugye a kutya egyes egyedül csak rám hallgat. a többiekkel elvan de abszolút nem hallgat rájuk. a páromra se. séta egyebek egyenesen borzalom. egyszerűen a kutya a párom kezében egy gusztustalanul neveletlen kezelhetetlen kutyává válik. ezek után bele se merek gondolni hogy távozásomkor ugye a kutya evidens átvenné a vezetői poziciót maximálisan, mi minden történne. főleg hogy a páromra se hallgat a legminimálisabb mértékben sem. retteg attól is, lévén páromnak egy porszemnyi tekintélye sincs hogy a kutya esetleg elvadul agresszívvá válik más kutyákkal szemben stb stb mert a párom képtelen lenne ugye ezeket a helyzeteket kezelni. ha visszajövök simán rendbe szedem a kutyát, de addig viszont bármi komoly baj is történhet és ezt egyáltalán nem akarom.
pár napja elkezdtem rávilágítani a páromat arra hogy ha elmegyek akkor nem ilyen rendes lesz a kutya mint ahogy azt ő gondolja, illetve hogy mit fog tenni ha a kutya abszolút nem hallgat rá? nem tudom milyen csoda folytán, de ő azt hiszi hogy minden rendben lesz (lehetséges hogy maxi két hét tényleg nem a világ vége?) holott tudja nagyon jól hogy a kutya még lakáson belül sem hallgat rá nemhogy ingerdúsabb környezetben.
arra gondoltam hogy talán úgy tudnám szembesíteni ha közös sétakor én automatikusan nem irányítok és próbálja meg ő kordában tartani a kutyát. (szabályos séta, undi dolgok békén hagyása, behívás, más állatok békén hagyása, más kutyák stb stb). és így a saját bőrén tapasztalva talán észhez térne és hajlandó lenne változtatni a dolgon.
hogyan tudnám megszólaltatni benne az igényt arra hogy ne fogadja el azt hogy a kutya egyértelműen főlé helyezi magát és tiszteletlenül minden létező parancsot akármit megtagad ha épp a kutyának ahhoz marhára nincsen kedve?
sajnos még az sem járható út hogy pórázon sétáltassa mert volt már rá példa hogy azt is kitépte a kezéből amikor a kutya macskát látott és megindult utánna. illetve ettől függetlenül lakáson belül is adódhatnak dominancia problémák.
az a baj hogy ő -és mindenki más teljesen nyugodt, mivel semmilyen munkát nem feccöltek a kutyába azt gondolják hogy ez a kutya egy tünemény holott észre se veszik a háttérben micsoda kemény szabályok között nevelgettem/nevelgetem hogy a lehető legjobb kutya legyen. és nyilván ha senki más nincs a kutya felett csak én akkor távozásomkor a kutya már nem lesz olyan tünemény.
tehát az kell hogy a páromat feltornázzam -erre van egy évem- de lehetetlenség ha erre a legkissebb igénye sincs mert valamiért abban a tévképzetben él hogy a kutya tökéletesen hallgat rá. holott soha sehol sem tudta ezt bizonyítani. komolyan mondom ketten vannak a szobában a kutya ki akar engedély nélkül menni és csak annyit hallani hogy a párom kántál a kutya meg xarik rá. úgy kell utánna mennie de még akkor sem tudja bezavarni még a szobába se nemhogy a helyére ötmilliószor mondja neki a kutyát meg nem érdekli, áll oszt xarik bele. ha én cüncögök egyet már mert unalmas ezt is nézni akkor teljesíti a kutya a parancsot, ellenkező esetben egyáltalán nem. tehát nélkülem szó szerint egy brutálisan neveletlen kutya lesz más kezében.
mindenféle tanácsot, észrevételt, gondolatot nagyon szívesen fogadnék!
válasza:Van egy olyan benyomásom, hogy azt gondolod, hogy a kutyád egy időzített bomba, és a távollétedben minimum megharapja a párodat. Attól, hogy domináns, még nem feltétlenül agresszív. Én jobban bíznék a kutyádban a helyedben.
Én nem izgulnék ennyire két hét miatt.
válasza:A jó kutyának ott a legjobb ahol a gazdája van és nem éli meg rosszul ha "kiszakítják otthonról". Senki sem fog belehalni abba, hogy kicsit pórázon meg szájkosárban kell lenni. Másokra úgysem tudod rákényszeríteni a nézeteid, ha ők ezt nem kívánják. A párod veled jár, nem a kutyáddal.
Amúgy meg azt hittem te mindenre tudod a tutit. Vagy csak addig amíg másokról van szó?
első, nem arra gondoltam hogy harapna hanem
lakásban: elkezdene jelölgetni ami nem mellesleg kétszer már megtörtént igaz nem a lakást hanem egyértelműen a párom lába elé, akkor ott azt lerendeztem és nem fordult elő. felborulnának a szabályok, mindenki szobájába bemenne, vendégeket zaklatna, mások dolgait rongálná esetleg, mások ételébe akármilyébe beleenne stb.
szabadban: ha pórázon van meglát egy macskát kirántja a pórázt. párom nem tud neki szólni. és itt hajnalokig folyamatosan járkálnak kocsik. vagy meglát egy kutyát, oda akar menni, szintén kirántja a pórázt, kutyát gazdáját megijeszti tudom is én, vagy pl. erre fele elég sok kóbor kutya is szokott lenni. nem balhésak ha megfelelően megérteted velük hogy nem kívánt társaság. de a párom ezt sem úgy kezelné, hanem úgy ahogyan mások (miközben tuti képtelen lenne megfogni a kutyát) hogy hadonászva meg kutya számára értetlen módon próbálná elriasztani ami egyes kutyákból könnyen agresszivitást válthat ki, mivelhogy ezzel azt a képzetet ébresszük a kutyában hogy támadni akarunk. egyszer találkoztunk régen egy igen antiszoc kutyával, akkor az enyém ki is billent egy kissé. másnap elkezdett full agresszívan reagálni más kutyákra, amit a párom -mivel szinte semmit nem tud a kutyák testbeszédéről- észre se vett volna. csak akkor ha már neki is esik a mienk egy másiknak, azt meg már le sem írom hogy mennyire nem tudná kezelni azt a helyzetet sem. hasonló dolgokra gondoltam.
tudom miről beszélek, mert hiába rendszeresen többségében hárman vagyunk, kutya nevelése szempontjából csak én létezek. bármi van mindig én oldom meg, én fegyelmezem a kutyát, én küldöm el az idegen kutyát, én felügyelem a két kutya játékát stb stb ő nem tudja. egy hete találkoztunk egy keverék kutyával. akkor kérte a pórázt hogy ő vihesse (gondoltam oké lássuk mi lesz), a másik ember nem akarta elengedni a kutyáját mondván nem visszahívható. a két kutya majd megfulladt úgy húzták a pórázt, a párom (sem a másik gazda) képtelen volt lenyugtatni a kutyát. az enyém már a sok fulladástól el is hányta magát, egyszerűen nézni is rossz volt amit a két kutya művelt. ekkor fogtam meg mindkettőt az enyémet rendre utasítottam a másikat is leültettem. rendesen hangzavar volt a két fulladozó kutyától. majd megkérdeztem maradunk vagy mi lesz és így elmentünk. én azonnal leszedtem a pórázt az enyémről, szóltam neki hogy hagyja a kutyát és mentünk szépen...
második. ez a kutya a család összes tagját nagyon szereti, sőt imádja. ezért gondoltam hogy velem szemben van kapásból 7 ember akiktől elszakítanám, így feltételezem itt hagyni azért mégiscsak jobb. arról nem is beszélve hogy eléggé magas az energiaszintje és a pesti utcákban pórázon lófrálgatva szerintem két nap alatt megőrülne szerencsétlen. egyszerűen nincs rá lehetőség hogy normálisan lemozgathassam. ráadásul még melegben hova menjek vele? úgy értem kora reggel meg késő estén kívűl mint mozgási lehetőség? itt mindenhol van tengerpart szóval még melegben is van rá lehetőség hogy jól kimozogja magát. itt aztán van neki minden ami szem szájnak ingere. sokkal sokkal jobb lenne a kutyának ha itt maradna.
a másik. az hogy emberképzéshez nem értek, és itt próbálok kérni tanácsot azzal kapcsolatban hogyan vezethetném rá arra hogy akarjon már ő is a kutya vezére lenni (szokták mondani a gazdán is múlik) nem hinném hogy egyenlő azzal hogy esetleg nem tudom mit kell kezdeni egy kutyával adott helyzetben. itt is ha valaki tanácsra szorul leírom amit tudok, amit vagy megfogad vagy nem az már nem az én dolgom. de még ez is teljesen más, mert egy kérdező segítséget akar, tehát változtatni akar a kutyával való kapcsolatán. de az én párom (akivel mellesleg megjegyzem nem járunk hanem együtt élünk már pár éve) egyszerűen valamiért azt gondolja hogy nincsen szüksége segítségre (már már hogy tökéletesen ért a kutyákhoz) és hogy tökéletesen hallgat rá a kutya. és nem szeretném hogy ahhoz hogy észhez térjen mondjuk az kelljen hogy a tőle elrohanó kutya ami nem hallgat rá egy kocsi elé rohanjon pl.
válasza:Nem azzal van a baj ha segítesz hanem azzal, amikor belszólszt olyanba ahol nem kérték és minőüsíthetetlneül kezeled őket, mert esetleg nem a te elveid szerint gondolkoznak
Másrészt: a kutya élete nem mindig fenékig tejfel. Egy kis kellemetlenségtől semmi baja nem lesz. A kutyatartás nem arról szól, hogy 15 évig azon stresszelünk, hogy a kutyának minden egyes perce tökéletes legyen. Ha nincs más lehetőség, igenis vidd magaddal. A kutya egy élőlény, és ha veszélyessé válik a párod miatt akkor fegyver is. Nem felelősségteljes dolog élesben próbálgatni, hogy hátha akkor a párod észbekap.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!