A kutyák hogy gondolkodnak? Mire emlékeznek? Lent példa.
Én is gondolkodtam már ezen. A kutyusomat egy szaporítótól kobozták el, aki nagyon durva körülmények között tartotta éveken át. Most pedig olyan boldog, mint ha egész életében nem lett volna gondja.
Szerintem nem gondolkodik rajta, eszébe sem jut a múlt. Viszont ha mondjuk elmennénk oda biztosan elkezdene félni. Illetve elég ehhez egy hasonló helyre menni.
Őt egy pincébe bezárva tartották évekig. Bár más gondja szerencsére már nincs, de pincehelyiségekbe még mindig retteg lemenni, ez nem múlt el.
Az okoskodók azt mondják, hogy a gazdák reagálják túl.
Nos nekem is menhelyes kutyám van és azt kell mondjam, szerintem is-is.
Ő sokkal életvidámabb és ezerszer hálásabb, mint az a kutyám, aki nem menhelyről volt. Leegyszerűsítve úgy írnám, hogy a menhelyes átélte a rosszat s becsüli most a jót.
De persze ennyire összetetten nem tudnak azért gondolkodni, de emberi nyelvre lefordítva valahogy így megy ez. :)
Ha gondolnak is a menhelyre, akkor sem úgy, mint mi, emberek. De azt érzékelik, hogy régen rossz volt nekik, most pedig jó.
Szia szép estét :)
Nem tudom igazán hogy gondolkodnak, erről érdemes lenne olvasni valamit a neten, de egy konkrét példával szolgálhatok:
Szomszédainknak 3 éve lett menhelyről kutyájuk. Volt valami sztori, hogy a régi otthonában sokat vertél kutyakorbáccsal, meg minden és ezért került be a menhelyre. Na de a lényeg az, hogy miután elhozták onnan 2 évükbe került, mire "normális" kutya lett belőle. Azelőtt kb ugatni sem mert, mindentől összetojta magát egy szó mint száz nagyon szomorú értelmét vesztett kutya volt. De 2 év alatt teljesen rendbe jött, ez olyan mint az embereknél amikor szépen kivirágzik valaki mert a gondjai elkezdenek megoldódni :) És ezért is mondják, hogy a menhelyi kutya jobban szeret, mert tudja hogy mitől óvtad meg, honnan hoztad ki. Amúgy nekünk 1 hónapja lett kiskutyánk, nem menhelyi, hanem fajtatiszta 3 hónapos kis csöppség :))
Igen, tényleg hálásabbak mint a nem menhelyiek, bár a kutyák amúgy is azok. :)
Nekem is nagyon életvidám a kutyám, sosem láttam még ilyen ragaszkodó állatot. Mindig a nyomomban van, ha kinyitom az ajtót, már ott van.
Mondjuk nem tudom verték e, mert eléggé félős. Ha kézbe vettem egy seprűt, vagy felemeltem a kezem, mindig megijedt, hogy most akkor kap ő is. Még most is így van ezzel. De nem tudom volt e egyáltalán menhelyen kívül máshol..
Ez tényleg érdekes. Nem tudom hogy működik a kutyák agya, nem is tudok pontos választ adni csak a véleményemet írom le:
Sztem nem gondolkoznak ilyesmiken, azt biztosan tudom hogy nem úgy "működnek" mint az emberek. Az ember képes elgondolkozni az életén, van egy életfilozófiája, elvei, céljai, de a kutyának nincsenek. Élnek egyik napról a másikra élvezik az élet pillanatnyi élvezeteit(!!!). Viszont vannak érzései és valamilyen szintű gondolatai de nem olyan amilyen az embereknek. Lehet hogy emlékszik a menhelyen lévő dolgokra, pl.: ha meglát egy olyan embert akit ott látott, megismerheti és arra is visszaemlékezhet hogy bánt vele. Tehát nem csak azért van agya hogy legyen, persze abban is vannak eltárolva dolgok az életének egy régebbi szakaszaiból és visszaemlékezhet dolgokra, feljöhetnek régebbi élmények de saját magától nem fog ezen elgondolkodni ilyen téren nem annyira értelmesek. Remélem érthető voltam, érted mire gondoltam.
Ja amúgy az én kutyám meg fél(t) a botos emberektől, meg még mindig morog ha valaki hangosan fütyül az utcán. Biztosan verték is, mert ha egy nyugdíjas elmegy mellettünk bottal, még a mai napig megesik, hogy mögém bújik.
Amikor egyszer összevesztünk itthon párommal hangosan, szegén egyből spurizott az asztal alá.
Biztos emlékszik a rosszra, mert különben miért kötné össze ezeket?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!