Egy kutya 2 hónap alatt ugye nem tudja elfelejteni a gazdáját?
Jövőhéten megyek ki dolgozni Horvátországba 2 hónapra,sajnos nem tudom kivinni magammal,mert kint nem lesz rá időm,a másik,ahol megszállok ott lesz 3 kutya és nem szeretném oda vinni,mellesleg kellenének neki oltások(vesszetség meg kombó van neki),meg útlevél stb..jövőhétre nem készülne el..
meg jobb lesz neki itthon,húgom és szüleim fognak vele foglalkozni,sétálni meg minden..őket is imádja,de én vagyok a mindene :(
Ha Hacsira gondolsz mondjuk, aki haláláig várt a gazdáját a vonatnál. Az csak egy beidegződés a kutyánál. Kitartó volt és volt olyan erős a kötődése hogy ezt megtehette, ehhez még hozzá jön hogy a kutyák a "mába" élnek és ha az első 3évbe mindig ott volt a gazda akkor egyszer úgy is ott lesz megint. Aranyos történet szívszorító de ha a kutyát mondjuk elvitték volna egy nyílt koporsós temetésre akkor nem lett volna belőle sztori.. szinte biztos.
Ha valaki mást állít akkor a kutyában nem a kutyát látja hanem embert. Ami szerintem sokszor rosszabb a kutyának mint ha ki lenne rakva a kertbe..
bichon frise
de nincs elkényeztetve,kutyaként van kezelve és nevelve :)
Nem fogja elfelejteni a gazdit, de ha normálisan foglalkoznak vele továbbra is, akkor hamar átáll az "új" életre :)
Gyerekkoromban keresztanyáméktól vittünk át nagymamámékhoz egy kölyökkutyát...én fogtam az ölemben, az ott töltött 1 hét alatt tanítgattam, sétáltattam minden nap.
Aztán haza kellett jönni. 1 év múlva mentünk újra le, ezerrel ugatta az egész családot...amikor meghallotta a hangomat és meglátott, szerencsétlen kutya úgy pörgött a láncon, jött volna hozzám :) Elengedték és jót játszottunk...csak velem volt kedves, a többieket lecarta...emlékezett rám kölyökkorából :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!