1éves stafimat mikor sétáltattam egy korcs kutya meg támadta és nem védte meg magát szegény, valahogy szét szedtem őket és nagyon sajnálom a kutyám. Valaki tud segíteni hogy mit tanitsak meg vele hogy megvédje magát?

mellesleg én már az elején belekötnék valamibe:

kedves 72%os. oké hogy mi emberek nem rendelkezünk olyan jó érzék szervekkel mint a kutyák. oké hogy az a roti a sötétben lapult. viszont azt nekem az ég világon nem fogod tudni az istennek sem bemagyarázni hogy már minimum öt -ha nem több- méterről a tied nem szúrta ki.

rengetegszer van hogy a sötétben én sem látom a macskát vagy az akármit de látom hogy a kutyám egy adott pontra kezd figyelni és akkor én is odafigyelek ahova a kutya. általában meg is szoktam ilyenkor állni. nos ebben az esetben tuti hogy észreveszem a rotit és kellemesen tisztes távolban megpróbáljuk kikerülni. nem gyorsan, nem szaladunk vagy rohanunk. viszont figyelve a kutyára. innentől már nyert ügyed van. ha támadólag áll fel akkor beállsz te is. ha nem akkor meg nyugodtan el lehet menni mellette.

ebből is látszik hogy "vakon" mész a világba, és még a saját kutyádon se veszed észre ha az egy másik kutyát észlel.

Mégegyszer elismétlem, bár valószínűleg úgyis figyelmen kívül hagyod, hogy a saját igazad szajkózhasd, NEM TUDOD mi történt pontosan. És nem is érdekel, és ezen hiányos ismeretek tulajdonában itélkezel és oktatsz ki. Nem tudod milyen vagyok, nem tudod milyenek a kutyáim, nem tudod az egész szituációt, nem tudod milyen a képzettségem a kutyák terén. Nem hiszem azt, hogy minden kutya meg akar zabálni, és pontosan tisztában vagyok a testbeszédükkel. Mi minden séta alkalmával találkozunk legalább egy kiszökött agresszív kutyával és egyik sem csivava... Szerintem elég rendes eredmény, hogy csak egyet nem tudtam elkergetni! Majd akkor vesd rám az első követ, ha tökéletes gazda leszel!

A probléma nem az, hogy te megmondod, hogy mi a véleményed és hogy mit tudsz, hanem hogy ezt minősíthetetlen módon teszed, tekintet nélkül a másik ember érzelmeire, együttérzés nélkül, lenézően, beképzelten, az elfogadásra való hajlandóság legkisebb jele nélkül ugyanis kettőnk közül még mindig csak én tudom mi történt pontosan, mégsem fordul meg a fejedben, hogy esetleg nincs igazad, és ha rosszul is itéltem meg a helyzetet te ezt akkor sem tudhatod mert sem voltál ott. Arról nem is beszélve, hogyha eltérő a vélemünyünk, akkor meg vagy róla győződve, hogy egyikünknek lehet csak igaza, és az mindenképpen te vagy. Ha figyelmesen elolvastad volna az eredeti válaszom, én csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy igenis vannak olyan helyzetek amikor szupcsi tudományos tükörsulis etológiás Millanos fogások nem válnak be, és aki azt mondja hogy ő mindent el tud kerülni az hazudik vagy egyszerűen csak buta, hogy nem ismeri be, hogy nem tökéletes. Remélem majd ha tragédia ér, te is ezt a bánásmódot fogod kapni és még hálás is leszel érte. Még szerencse, hogy nem te itéled meg, hogy milyen ember vagyok hanem a kutyáim. Valószínűleg nem véletlen, hogy olyan jók amilyenek. A támadót meg, akiről kiderült, hogy már egy szuka dobermannt megölt, és a hobbija volt hetente összeverekedni a szomszéd kaukázusi kanjával amikor kiszökött (na nem mindtha ez neked, őtökéletességének problémát okozna), valaki szépen feljelentette később és eltűntek. Na viszlát.

Csak hogy még egy picit kötekedjek,mielőtt egy komplett tragédiát előadsz:

Első mondatod:

"...NEM TUDOM mi történt pontosan."

Később:

"...ugyanis kettőnk közül még mindig csak én tudom mi történt pontosan"

Na,akkor most tudod,vagy sem?

Viszont a kötekedést félretéve,szerintem te hiper érzékeny ember vagy,tekintve,hogy senki nem támadott rád agresszív módon,csupán többen megpróbálták felnyitni a szemed,hogy az ütögetés nem segít.Erre jöttél TE,arrogánsan,hogy akkor mi biztos végignéztük volna,hogy széttépi a kutyánkat...

Ilyenkor adok hálát az égnek,hogy inkább kutyákkal vagyok körülvéve,mint emberekkel..

szerintem ha még azt sem tudod hogy egy kutyára hurkot kötsz és meg tudod tartani akkor ne haragudj de kétlem hogy olyan bazi nagy tudásod volna.

oké, nem tudjuk hogy mi történt pontosan azt sem tudom hogy a hajad színe barna vagy hupilila. de azt tudom hogy a kutyák minden esetben kommunikálnak. én személy szerint nem bántottalak meg. azt meg te magad jelentetted ki hogy a kutyád gerince helyett a te karodat törte volna el a kutya. bocsáss meg ha a karod féltése fontosabb volt számodra mint a kutyád gerince és ezt bátorkodtam megszólni.

mellesleg akkor világosíts már fel minket, hogy rájöhessünk ezesetben valóban tévedtünk. ne csak azt szajkózd hogy nem ismerünk téged. írd le hogy mi történt pontosan és ha valóban olyan volt a helyzet hidd el azonnal nagy betűkkel bocsánatodért fogok esedezni. de akkor bizonyítsd be hogy valóban neked van igazad.

támaszd nekem alá kérlek a kutyázás terén szerezett magas szintű tapasztalatoddal az események felvázolásával hogy valóban nem lehetett ezt a helyzetet elkerülni/jobban megoldani.

pl. elsőként válaszolj kérlek arra, a kutyád nem vett észre egy másik kutyát a távolban? se szeme se hallása se orra nincs?

az úton sétálva egyszer sem torpant meg, esetleg feszült figyelemmel nézett volna előre? a füleit sem hegyezte?

Jó, hurkot kötök rá (amit megértenél, hogy miért nem lehetséges, ha tudnád az egész sztorit) és aztán mit csinálok? Megbeszélem vele a dolgot, majd kezetrázunk és mindenki megy a dolgára? Vannak olyan kutyák akik betegek agyilag és már nem lehet rajtuk segíteni. Ritka, de van. Vagy lehet, hogy a Millan-félék tudnának, de én nem vagyok az és én ezt nem tartom bűnnek, viszont saját állításod szerint te sem, mégis úgy viselkedsz mintha jobb lennél nálam!

És igen, azt írtam, hogy engem harapott volna meg. Azt viszont nem betűztem ki sehol, hogy azért nem áltam a kutyám elé, mert féltem, hogy engem harap meg. Ez csupán egy tény volt volt, mellyel ki szándékoztam fejezni, hogy ezt a kutyát az úristen sem érdekelte. Plusz még egyszer leírom hátha megérted. Ha én sebesülök meg szerinted mennyivel több az esélyem, hogy megvédjem őket?

És szívesen elmondanám, hogy mi történt. De az egész csak mentegetőzésnek hatna ezek után és pontosan tudom, hogy mindenben hibát találnál, ami okot adna arra, hogy továbbra is meg legyél győződve a saját igazadról. De senki sem tökéletes, te sem. Ezt mutatja például a kommunikációd milyensége is. Tudod normális, érző emberek úgy kezdik, hogy na ne mondd, na hát, sajnálom ami a kutyáddal történt, nem mondanád el hogy volt? Hátha tudok valamit tanácsolni, ha akarod. Vagy nem foglalkozik az egésszel, a válaszát már leírta, aztán a kérdező döntsön ahogy neki jobban tetszik.

Jó,akkor csak te tudod mi történt,ezt nem is osztod meg velünk,de amit mi mondunk az tuti rossz,mert ott se voltunk,ne találgassunk,de te nem mondasz semmit. :D

Sőt,tökéletes kutyatartó vagy.

És még a kezed sem sérült meg,amivel így sem tudtál segíteni a kutyán.

Borzalmas vagy :DD

Téma lezárva,mi vagyunk a rosszak,meg az aljas sötétben bujkálós roti,aki a semmiből tűnt elő és még a kutyád sem vette észre.

1. te magad írtál legelsőnek olyan stílusban hogy már már lehülyézted azokat az embereket akik azt mondták hogy a kérdező feladata lenne ezeket a helyzeteket elkerülni/megoldani.

2. szerintem ezek után érthető hogy a te kioktató stílusodra kioktató választ kapsz.

3. valóban írtam hogy nem vagyok egy cesar millan, de szerintem azt már bebizonyítottam hogy messze több tudással és tapasztalattal rendelkezem mint te. ennek ellenére éppen tőled megkaptam hogy a való világba nyilván ki se teszem a lábam és így okoskodok.

4. mivel a kérdést kikerülted és nem válaszoltál rá mostanra te is belátod hogy a kutyád segítségével még ha sötétben számodra nem látható helyen tartózkodik is a kutya időben észrevetted volna , tehát " a semmiből bukkant fel és támadt ránk minden ok nélkül" általad bemagyarázott helyzet valótlan. azt pedig már fentebb leírtam hogy mit lehetett volna csinálni a támadás elkerülése érdekében.

5. ha elmondásod alapján a roti megfogta a kutyád akkor nyilván szorította a földhöz. nem gyepálni kell, és nem is nehéz simán rátekered a nyakára a kutyád pórázát és felemelve nekiállsz fojtani. ekkor a roti ereszt. tehát nem marcangolja továbbra is a kutyád. elmondásod alapján feltételezem hogy olyan jólnevelt a tiéd hogy nem menne neki ilyen helyzetben. hidd el ezzel a kutya hamar észreveszi hogy vegyen visszább és nem ő a jani. ha nem akkor hagyod egy kicsit erőlködni hogy fáradjon ki aztán el lehet engedni, ti meg mentek a dolgotokra. kizárt hogy a kutya ezek után támadjon.

6. arról én nem tehetek hogy ezt sehol sem oktatták, viszont te arról tehetsz hogy azt hiszed máris mindent tudsz mi pedig hülyeségeket és lehetetlen dolgokat beszélünk.

7. szerintem hatalmas különbség van aközött hogy a te kezed törik vagy a kutyád gerince. mellesleg egy feléd rohanó kutyának ha beállsz megfelelően az tuti nem fog harapni hanem megtorpan és les hogy nah akkor most mi van? főleg ha ti ketten -ugye kutyával együtt- ő pedig egyedül van.

nem tudom milyen ember vagy, de én tuti nem azzal foglalkoznék épp ott hogy most eltört e a kezem vagy vérzik e. az eset után már lehet bőgnék a dagadó vérző kezemet sajnálva, de akkor és ott tuti nem ezzel foglalkoznék, hanem azzal hogy a kutya ne bántsa az enyémet. mellesleg jó falkához méltóan ha engem elkap a kutya akkor az enyém elkapja azt, így nagyobb eséllyel fogást találva az idegen kutyán és akkor jöhet a jó kis hurkos megoldás.

(egyszer felborultam igen durván egy gokarttal, mert belém jöttek többen is. csak az eset után órákkal éreztem hogy a testem minden pontja úgy sajgott mintha kamionnal gázoltak volna át rajtam, csupa kék zöld lila folt voltam. amíg jobbról balról mindehonnan belémgázoltak ott sem azzal foglalkoztam hogy beütöttem pl. valamimet hanem hogy hogyan tudnék kikerülni a helyzetből épséggel. és ezt nem én mondom hanem azok akik látták az egészet hogy nagyon brutális volt. csak hogy érzékeltessem ha a helyzet urának kell lenni az ember nem a fájdalommal törődik, sőt észre sem veszi akkor)

8. szerintem maradjunk annyiban hogy kiderült sajnos te nem igazán tudod kezelni az ilyen helyzeteket tudatlanságból. ami normális dolog, de az már korántsem az hogy tudatlanságból butaságokat állítasz és írsz. szerintem vond le a megfelelő tanulságot és kezdj el tanulni az ilyen dolgokról. főleg a kutyák testbeszédét lenne jó alaposan bemagolnod.

9. ha már annyira az olvasáson vagy kiakadva szerintem te is átolvashatnád újra az egészet. vedd figyelembe a te stílusodat és azt hogy miket irkálsz. a megsértődést meg szerintem mellőzzed mert koránt sincs igazad.

10. azt azért ugye mostanra megértetted hogy ezt a helyzetet is simán el lehetett volna kerülni anélkül hogy az a roti konkrétan megtámadott volna. tanulj meg figyelni a kutyádra, mert sok dolgot észrevesz amit te még nem. főleg ha ilyen totál agresszív idegbajos kutyákkal megtömött környéken laksz, szerintem eléggé ciki hogy semmit sem tudsz még a kutyák testbeszédéről sem. lehet amúgy hogy egy kutya csak unalmában ugat te meg azonnal rávágod hogy agresszív és milyen ügyesen el tudtál mellette menni...

10+1

gondolom mostanra arra is rájöttél hogy a 80%os és én tapasztaltunk és tanultunk egy keveset a kutyákról, ezért nem sikerült nekünk bemagyaráznod hogy egy semmit nem értő kutyatámadás áldozata voltál, hiszen te szakszerűen jártál el, tökéletesen kommunikáltál "kutyául" de az a roti mégis megtámadott titeket. és lehet jönni azzal hogy nem voltunk ott, vagy azzal hogy nem tudjuk milyen színű a hajad és milyen tapasztalt vagy kutyázás terén. sajnos sikerült bizonyítanod hogy nekünk volt igazunk. mellesleg minél tapasztaltabb vagy annál jobban belelátsz más emberek által felvázolt esetekbe. pl. aki így kezdi hogy a "semmiből rontott ránk", meg "ütöttem vágtam mégsem eresztett" az nem a tudás és a szakértői tapasztalat üzenetét foglalja magában.

szóval ezek után részemről is le van zárva a téma.