A ti ktyátok fél a vihartól, égdörgéstől, ha kint van?

Nekem egyik kutyám fél, mindig bejön és bebújik az asztal alá.:D

A másik nem, nyugodtan elvan kint akármilyen idő van.:)

nekem két kutyám van, az egyik halálosan retteg, hozzá ki kell menni, mert különben sokkot kap(volt rá példa, hogy dörgött egy nagyot, ő meg lefeküdt és csak remegett, először azt hittem, hogy meghalt)De ha kimegyek hozzá, és leülök, akkor leül velem szemben, és a fejét befúrja a combom közé, és így nyugodt.

A fiatalabbikkal ilyenkor trükköket csináltatok, mert neki is látszik a szemén, hogy fél, de amint elkezdjük a trükköket, kitisztul a szeme, és már nem is figyel a viharra. Egyszer kipróbáltam, hogy nem megyek ki hozzájuk, ha vihar van, a nagy a házában remegett, a kicsi meg az esőben futkározott:)

szóval láttam, hogy a kicsi már nem fél, de a nagyhoz kimentem,tudom, hogy nem lenne szabad, mert csak megerősítem benne a félelmet, de már 13 éves, ő már nem hiszem, hogy ne félne, és az utolsó éveire nem akarom magára hagyni ha szüksége van rám. Pedig fiatal korában ő se félt, csak egyszer pont fölöttünk volt a vihar, és a villám becsapott a szomszéd házába,(kb 20-30 méterre tőlünk) akkora hangja volt, hogy bennünk is meghűlt a vér, és ő akkor kapott sokkot, azóta ha még mi nem is tudjuk, hogy vihar lesz, ő már furcsán viselkedik, ha meg elkezd villámlani, de még nem dörög, ő már akkor is remeg.

Sajnos erre az esetre nem tudtunk felkészülni, és így szoktatni sem hozzá:( Remélem a kisebbik, aki akkor még nem volt meg, nem fog ilyet átélni soha.

Van egy spánielem meg egy labradorom.

A spániel nem fél a kutyától, igaz hogy éjszaka bent alszik, de ha kint van akkor csak bemegy a terasz alá és néz ki a fejéből, vagy heverészik az ajtó előtt, ha éppen nem vagyunk itthon.

A labradornak külön kialakított kertrésze van, meg egy kutyaháza a fás kamra alatti részen, ha vihar van akkor két dolgot szokott csinálni.

Egyik ha dörög meg villámlik akkor bevonul az óljába be a sarokba összekuporodik és reszket meg nyüsszög. A másik akkor vagy ugatva körba körbe rohangál, és vonyít mint egy fába szorult féreg, és mindig bemegy a tető alá, sírva ugatni. Szegényt nagyon sajnálom. Már elkezdtem neki egy kisebb részt kialakítani ami zárható így jobban biztonságban tudja magát érezni főleg éjjel, akkor bezárom oda, ha úgy van és ennyi.

Volt amikor a garázsba engedtem be, akkor nyugton van ha itt a vihar, de oda nem mehet mindig, mert elég nagy rendetlenséget csinál.