Anyukám nagyon fél a kutyáktól. Hogyan segíthetek neki?
Sziasztok!
Édesanyám (49) nagyon fél 7 éves kora óta a kutyáktól.Már nagyon sokszor elmesélte,hogy 7 éves korában megkergette egy fehér-tigriscsíkos boxer és azóta minden kutyától retteg.Ha a boltba megyünk és szembe jön egy kutya(kóbor,vagy csak nem látni a gazdát)akkor anyu megfordul és képes 2 utcával arrébb menni,hogy elkerülje.Vagy mielőtt kimegy az utcára,mindig kinéz az ablakon,hogy biztos nincs kint egy kutya se gazdátlanul.
Ennek ellenére megnézi az összes kutyás dokumentumfilmet. Cesar Millen sorozatát is nézi,a könyvét is megvette,el is olvasta.Elméletben nagyon sok mindent tud a kutyákról.Testbeszéd,táplálás stb.Amint gyakorlatban kellene ezt alkalmazni,mindent elfelejt és folyton arra gondol,hogy tuti megtámadja.Az utcánk végén lakik egy nyugdíjas rendőr,neki van egy border collie kutyája.Rendkívül okos,fegyelmezett,minden szavára hallgat a gazdinak.(Igazából szavak nélkül,különböző hangok kiadásával irányítja,bámulatos...:)) Anyu még tőlük is fél.
Ráadásul én kutyab*zi vagyok,mióta elköltöztem van is egy kutyám.Anya csak úgy jön látogatóba,ha a kutyát bezárom a kenneljébe,de még úgy is izgul,hogy nem tud-e kijönni.Pedig az én kutyám se ártott soha senkinek.Nagyon kedves,barátságos kutya.
Életében 2 kutyát fogadott el anya.Mind a 2 skót juhász volt.Talán velük kellene próbálkoznom?
Ötleteket várnék,mit tegyek?:)
Köszönöm
válasza:
válasza:Szia!
Ugyanez volt az én anyámmal is csak neki az ujját harapta le egy kutya. Ő is képes volt megfordulni egy másik irányba, ha meglátott egy kutyát, míg egyik nap az apám beállított egy pitbull kiskutyával és megszerette. Most már nem fél annyira a kutyáktól:))
válasza: válasza:Elég sok bombabiztos terápiás kutya van az országban, biztos találtok a közelben olyat, aki szívesen segítene nektek.
Én mondjuk simán csak "ráengedném" a saját kutyámat - amennyiben biztos vagyok benne, hogy nem harap - így muszáj lenne szegénynek tűrni, de mindenkinek más az anyukája, más engedhet meg a kapcsolat.
Az enyém is félt a kóborkutyáktól, aztán mégis ideiglenes befogadóként "végezte", részt vett több kutya rehabilitációjában is.
Köszönöm a válaszokat!
Lehetséges,hogy félreérthetően írtam.Nekem már van kutyám és nem élek együtt már a szüleimmel,de szeretném anyukámat kirángatni ebből a fóbiából,mivel alapból szereti a kutyákat,meg az állatokat is.Cicánk van,ideiglenesben volt nálunk régen (3éve) egy cane corso amstaff keverék.Szép volt nagyon,kedves,bújós,nyugodt kutya.3 napig volt csak nálunk,de anya tőle is elzárta magát.
Sajnos a közelben nincs kistestű kutya,a border collie a sarkon a legkisebb,de anya megállni sem hajlandó,amikor összetalálkozunk velük :S
Apa is próbálta régen rávenni dolgokra,de neki sem sikerült.Még egy kis toy uszkárt is akart venni neki,hátha...de anya inkább menhelynek adta azt a pénzt:)
A "ráengedés" segíthet akkor?
válasza:Az enyém a kóbor kutyák mellett attól félt betegesen, hogy a törpe pincherei megharapnak valakit. El voltak kényeztetve, ugattak, mint a veszett fene ha jött valaki, ezért mindig elzárta őket, azok meg tomboltak az ajtó mellett. Sosem engedte, hogy kiengedjük őket, hiába győzködtem. Aztán egyszer csak meguntam, kinyitottam az ajtót, berohant az összes kutya, de természetesen anyu sipítozása mellett sem lett harapás, két perc múlva lenyugodtak a kedélyek és ő is megértette, hogy a semmitől rettegett évekig.
Te ismered az anyukádat, te tudod, mit engedhetsz meg magadnak vele kapcsolatban.
válasza: válasza:Nem tudom, anyukád milyen egészségnek örvend, de a "ráengedés" azért veszélyes játék, mégha a kutya bombabiztosan szelíd is... anyukád miatt... bepánikolhat, akár a szívével is lehet baj a hirtelen ijedtségtől... azért ilyennel én nem mernék próbálkozni.
Az működhet, hogy megbeszéled vele, hogy a félelmével szmebe kell nézni és próbáljon egy légtérben lenni a kutyáddal. Aztán fokozatosan, ahogy előttem írták. De kell az együttműködése, mert a váratlan helyzet rosszul sülhet el.
(Még egy lehetőség: egy kölyökkutya ajándékba, de ez is necces, mert ha elzárkózik, a kiskutya jár rosszul... )
Igen,én is gondoltam kölyökre.De anyuék életébe nem fér bele egy kölyök kutya felnevelése,és megfelelő időt sem tudnának vele tölteni.Majd talán,ha nyugdíjba mennek :D
Megbeszéltem anyával,ha legközelebb jönnek látogatóba(és nem lesz ilyen pocsék idő)akkor együtt megetetjük a kutyát.Aztán ha minden rendben,eldobja neki a labdáját :D
Persze ezek még most csak ígéretek,de már az is haladás,hogy képes volt ebbe belemenni.
Addigra kutyaiskolába is fogunk járni,úgyhogy én teljesen megnyugodtam,hogy semmi baj nem történhet.Bár kutyaiskola nélkül is teljesen biztos vagyok ebben,de anyának így jobb.
Későbbiekben szerintetek a skót juhász vagy a collie lenne a jobb választás?
Nyugdíjas házaspár,jó kondiban,fiatalosak,fittek,egészségesek(lekopogom:))
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!