Miért nem akar sétából hazamenni?
Két hete van nálam egy egyéves keverék, akit komoly megfázással hoztam ki a menhelyről. A kedve azóta javult, de nem játszik (nem tud), a kedve csak mérsékelten jó, naponta viszem orvoshoz. Mivel panelkutya, már az első naptól kezdve sétálunk, néhány nap alatt egész tűrhetően megtanult sétálni. Mivel beteg, ahogy kiérünk tüsszögni kezd, ezért gyakorlatilag csak 5-10 perceket vagyunk lent (egyszer voltunk két órás sétán). Odakint még elég bizonytalan, főleg a kutyáktól fél (sok a kóbor), a tömegért sem lelkesedik, sok időt hagyok neki hogy előbb jól megnézze a dolgokat magának, utána jön magától,de lehet hogy ezzel hibát követtem el.
Sokszor leül séta közben és rájöttem, hogy leginkább hazafelé menet. Ilyenkor nekem háttal kezd el nézelődni, az ajtón szinte húzni kell bejöjjön. Ma este az ajtóval szemben elkezdett hátrálni annak ellenére, hogy nem húztam, hanem csak szóval hívtam. Mit gondoltok, miért nem akar hazamenni? Nem látom rajta hogy túlságosan élvezné a sétát, nem szaladgál, nem szaglászik, sokszor győzködni kell hogy jöjjön, erőltetni még nem akarom, egyelőre csak kedvezni szeretnék neki hogy lássa, kellemes dolgok is történnek vele ha emberekkel van körülvéve. Ráadásul a kinti hideg az egészségének sem tesz valami jót. Ennyire rossz lenne neki itthon, hogy akkor már inkább a séta?
Semmitől nem fél itthon. A liftet pl. egy nap alatt megszokta (a párom egy hónapja parázik tőle :)), de míg lefelé könnyen kiszáll, amikor felfelé megyünk kiszálláskor csak bámulja a falat.
Egész nap vele vagyok, gyorsan megtanul egyszerűbb feladatokat, mától kezdtük a klikkerezést, öt perc alatt ráérzett.
Azon gondolkozom hogy jól csinálom-e hogy hagyom séta közben megállni nézelődni, leülni, vagy csak fogjam aztán húzzam, mert az az érzésem hogy valójában nem nézelődik, meg varakózik hanem tiltakozik. Azért is hagytam rá, mert aggódtam hogy nincs jól, fáradt, de nem biztos hogy így kéne csinálnom.
mi két kutyust hoztunk haza menhelyről. az egyik a harmadik séta után az utca végétől húzott hazáig (aztán kicsivel később már elengedtem és a kapu elé futott várta h bemehessen). A másik ( 2 és fél hònapja vannak nálunk) ha észreveszi h ,,tulajdonképpen ha megkerültük a háztömböt akk már visszafelé megyünk" rögtön megáll befeszít és hátrafelé nézeget gyakran még be is dől 30 fokba :) és olyankor húzni kell meg bíztatni h ,, Tamika gyere okos kislány" és akkor nagynehezen elindul zombi tempóban, mint egy nyugdíjazott csiga (utóbbi időben ha ezt csinálja előveszek egy jutifalit és rögtön van kedve jönni, persze ha megindul megkapja). Ugyanakkor szökős de nem megy messzire csak átmegy a kereszt utca másik oldalára onnan már ha hívom szépen visszajön ,de addig mint aki süket és ha utána indulok elfut ,, de jó játszunk! gyere gazdi kapj el ha tuudsz! ". Ha átért az út tuloldalara akkor legugolok elég a nevét mondanom és rohan felem mintha egy éve nem latott volna.
Nem igazodom ki rajta de valoszinu ez kolcsonos :D
Egy darabig az enyém is nézelődött, általában megállt és hátrafelé nézett elég hosszan. De ezt nem hagytam neki, mindig elhívtam, le is szokott róla. Ha szaglászik, az más kérdés. Ha azért megyünk le hogy őt sétáltassam, akkor szagolhat amennyit akar, megvárom. Ha pl jön velem dolgozni, akkor nagyon határozott léptekkel haladok, és ilyenkor ő sem szaglászik, csak követ.
Illetve sétáltatásra már szinte mindig póráz nélkül viszem, de ha dolgozni megyünk pórázra teszem. Pont a napokban vettem észre rajta, hogy összeállt neki a kép. Ha pórázon van, nem szaglászik, csak jön, ha póráz nélkül, akkor kering mindenfelé körülöttem. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!