Most az én kutyám fajtajellegű keverék?

Félreérthető voltam. Nem úgy értettem, hogy a Kérdező kutyájánál nem hiba (hisz a legtöbb fajtában hiba a foghiány, a rossz harapás meg főleg). Arra céloztam, hogy ez nem jelenti a világvégét (ha hobbikutyusról van szó) és igenis attól még kapjon papírt.

Tudom, sok tenyésztő susmusol, én is ismerek olyat, aki a szájszélt festi feketére, vagy szőrt fest. Tenyésztők közt is akad tisztességtelen...

Nekem azt mondja megy valaki, hogy amikor az alombejelentőt leadják, akkor a kicsiknek még épphogy csak kibújtak a tejfogai. Abból hogyan állapítja meg, hogy mondjuk 5 hónaposan vajon ki fog-e jönni neki a P1? Szerintem mire kiderül egy foghiba, addigra már megvan minden papírja a kutyának.

Az én kutyám tenyésztője járt már úgy külföldről importált kölyökkel, hogy csak hónapok múlva derült ki, hogy nem teljes a fogazata. Ilyenkor megy a kutya ingyen vagy nagyon olcsón új családhoz. Természetesen legfeljebb törzskönyv másolattal vagy inkább ivartalanítva.

Amúgy a kérdező kutyája biológiailag hiába fajtatiszta, így tényleg csak azok a jogok illetik meg, mint a keverékeket. Tehát nem tenyészthető, csak hobbi kategórában mehet kiállításra, stb... Magyarul hivatalosan keveréknek minősül. Mostmár az oltási könyvbe is csak származási lap alapján írhatja be a kutya fajtáját az állatorvos. Szóval ne azon lovagoljuk most, hogy biológiailag kik és mik a szülők, hanem nézzük azt, hogy mi a hivatalos! Ez a kulcsszó: "hivatalosan". Aki ezt nem érti, azt sajnálom.

A kutyád így hivatalosan fajtajellegű keveréknek minősül. Ettől te még tudhatod, hogy valójában a kutyád fajtatiszta, s az utcán is mindenki annak fogja hinni, hisz gondolom jól hordozza a fajtajelleget, az ember pedig általában nem a törzskönyvével jár túrázni, sétálni stb, szóval nyugodtan mondhatod, hogy fajtatiszta a kutyád, hisz igaz. Annyi van, hogy hivatalosan a kutyád nem fajtatiszta, tehát nem vehet részt olyan dolgokban, amikben csak a fajtatiszták (kiállítás, crufts, tenyésztés), de azt írtad, hogy téged ezek nem is érdekelnek, úgyhogy ebből nincs probléma.

Ezt a tenyésztők úgy szokták megoldani, hogy az alomból csak annyi kiskutyát jelentenek be, amennyinek törzskönyvet adnak - így persze utólag nem fog tudni adni a kutyádnak törzskönyvet (kivéve, ha neki is kiváltotta, csak nem adta oda - szerintem ez a verzió a legjobb megoldás), de ha foghibás, akkor kiállításon egyébként se lenne esélye a kutyádnak, mert ez kizáró hiba.

Én mondjuk azon a véleményen vagyok, hogy a tenyésztő igenis dokumentálja az összes nála született kiskutyát törzskönyvvel (tehát hivatalosan is), mert ugye nem kerül olyan fúdenagy összegbe az a tk.

Nekem, ha egy vadidegen ember azt mondja, hogy a kutyája fajtatiszta, csak nincs törzskönyve, akkor én azért még azt fogom gondolni, hogy fajta jellegű keverék (nem lenézésből, csak innentől semmi nem bizonyítja, hogy mi). De ha a gazda valóban egy jó tenyésztőtől vette/kapta a kutyáját, s tudja, hogy valójában fajtatiszta, akkor meg mit számít az én (vagy bárki más) véleménye? :)

Tisztességes tenyésztő nem ad így kölyköt.Annak a kiskutyának is igazolni kell a származását.A foghiba komoly baj, és az egész almot érinti.Gondolom ez áll a háttérben.

Nálam foghibás nem volt, de el nem ismert színű igen ( ez nem hordoz genetikai defektet) olcsóbban adtam (féláron) ivartalanítási kötelezettséggel, a tkv-ét áthúztam keresztbe pirossal vastagon. De mindent ugyan úgy megkapott mint a tesók.

Természetesen garancia szerződést is.

Én mindig azt szoktam mondani, hogy a keverékek megítélése nem rossz, nem nézik le őket sem. A szaporítós kutyáknál a lelkiismeretes gazdik lehet, hogy kissé húzzák a szájukat, de akkor sem a kutyára. Amerre én kutyázom, ott rengeteg keverék van. Az oktatóknak is vannak keverékeik. Ez senkit nem érdekel. Akik meg törzskönyves kutyával jönnek, nem ragasztanak csillámporos feliratot a homlokukra erről, mert ez sem érdekel senkit. Van, hogy ismerkedés gyanánt kérdezünk a fajtáról, a származásról, de ez a rossz érzés, amiről írtál, szerintem nem azért van, mert a csúnya tk-ves gazdi lenézi a keverék kutyát, hanem mert valamiért a nem tk-es kutyák gazdái alapból feltételezik, hogy lenézik őket, onnantól pedig azt látnak, amit feltételeznek. Ezt már több keverék kutyás gazdinál észrevettem (mármint azt, hogy onnantól, hogy kiderült, a kutyám törzskönyves, kissé befordultak).

Szerintem pont, hogy ez a lenézős dolog inkább egy fajtán belül megy. Pl találkozik két mudis. Az egyiknek gyönyörű, göndör szőrű kutyája van, látszik rajta, hogy minden bíró térdre omlik előtte, a másiknak meg nem típusos a szőre, meg mondjuk ki van fakulva az orra és kopasz a füle (fakó mudiknál gyakori). Mindkét kutya tenyésztőtől való. Az előbbi tutira tesz magában egy megjegyzést arra, hogy nem típusos a másik kutya. Ez sem kifejezetten lenézés, de akkor is egy plecsni. :D

Akkor ezekszerint a te kutyádnak van papírja, csak nem nálad van. Tehát minden rendben. Van olyan tenyésztő, aki ilyen esetben csak egy fénymásolatot ad és van aki odaadja az eredetit is, amint a gazdi bemutatta az állatorvosi igazolást, hogy ivartalaníttatta a kutyát.

Amúgy azt írod: "nincs egy kutyának papírja, az nem bizonyíték arra, hogy keverék."

Valóban nem, de a bizonyítási kényszer azon van, aki azt állítja, hogy fajtatiszta. Szóval helyesebb megfordítani az állítást és azt mondani, hogy ha egy kutyának nincs papírja, akkor nincs rá semmi bizonyíték, hogy fajtatiszta. Mondhatom én azt a rendőrnek, hogy Kiss Pista vagyok, de bizonyítanom is kell egy igazolvánnyal. Amúgy a fajtatisztaságnak nincs jelentősége, ha nem ismertek a felmenők. Tehát hiába fajtatiszta egy kutya, ha nincs papírja és ismeretlenek a felmenői, akkor ugyan abba a kategóriába esik, mint a keverékek. A papír lényege a vérvonal nyomonkövethetősége. Amikor az utcán beszélget két ember arról, hogy milyen fajtájú kutyáik vannak, akkor ez teljesen mindegy, bárki mondhat bármit. A dolog onnantól válik érdekessé, amikor mindkettő ért a témához, ismeri a fajtát, ismeri a vérvonalakat, akkor már fontos lehet, hogy melyik kennelből való, kik a szülei és akkor már lehet erről is beszélgetni.