A gazdáját szerető, tisztelő, barátságos kutya, miért támadja meg indok nélkül a gazdáját?

Én szerintem a barátaiddal valami más témáról beszélj (vagy engedd el a füled mellett ezeket) mert ennyi hülyeséget már régen láttam egyben.

Először is olyan nincsen hogy ok nélkül támad!

Mindig van ok!!!!

Lehet ez akár egy fel nem ismert betegség, a rossz kommunikáció (hiszen a kutya minden esetben jelzi ha neki már elege van a játékból)nem megfelelő nevelés, vagy bármilyen nevelési probléma.

Nem kell félned a saját kutyáidtól, ha foglalkozol velük, fiogyelsz rájuk akkor nem lehet baj.

A kutya teljes mértékben kiszámítható, nagyon erős a metakommunikációja csak tudni kell ezt olvasni. nem hiába épület egy egész szakág a viselkedés megfigyelésére.

Én magam nevelési problémákkal foglalkozom, és hidd el egy először látott idegen kutyáról is meg lehet mondani mikor fog támadni, mikor lesz a reakciója negatív vagy pozitív, csak figyelni kell Őt.

A kutya állat.

Én se félnék, soha a kutyáimtól, teljesen jólnevelt, barátságos, kiképzett állatok. De állatok.

Előfordult, hogy fájdalmában rákapott a kezemre, észrevette, hogy mit csinál, le is állította a harapást, de sz ösztönből elindult.

És előfordult, hogy más kutya megtámadta a kutyámat, közéjükmentem, lehúztam az idegen kutyát az enyémről és akkor is oda akart kapni, mert igazságtalannak érezte, hogy megtiltom, hogy megvédje magát. Megint leállította a mozdulatot, de az elindult.

Tehát ezekben az esetekben elindult egy ösztönös reakció, de a kutya annyira jólnevelt, hoyg leállította.

Előfordulhat, hogy akkora a fájdalom, vagy olyan dühös, hogy később áll le. Vagy pl csak egy gyerek van vele, aki az első reakcióra nem változatat a viselkedésén és a kutya begorombul.

Tehát nem félek a kutyáimtól, de tudom, hogy állatok.

Hűségesek de nem emberi módon szeretnek, szót fogadnak, mert alám rangsorolják magukat, de nem azért, hogy megháláljanak valamit.

Figyelek rájuk és kisgyerekkel nem hagyom őket egyedül. A

kertben szépen ellehetnek, de sétánál mindíg rajtuk a szemem. Mert kutyák és nem emberek és a reakcióik is kutyára jellemzőek és nem emberre.

A kutyát nem elég csak szeretni, meg kell tanítani az emberrel való viselkedésre is.

A kutya jelzéseit ha nem ismeri az ember, az baj. Pedig közben elvárja, hogy a kutya megértse őt, minden tanítás nélkül.

Nincs olyan egészséges kutya,(tehát nem veszett,vagy rossz idegrendszerű) amelyik ok nélkül támad a gazdájára, pláne úgy hogy komoly sérülést okozna neki.

Sajnos sokkal több ember tart kutyát, mint ahányan veszik a fáradságot és megismerjék a kutya tulajdonságát, igényeit, jelzéseit.

Ilyen támadásokért mindig egyértelműen az ember a hibás.

Nagyon ide illik Cesar Millan mondása.

A kutyának három dolgot kell biztosítani az embertől, a következő arányok szerint:

1, fele részben testmozgás

2, negyed részben fegyelmezés

3, negyed részben szeretet.

Ha a kutya ki van mozgatva, ha kellően fegyelmezett és kap szeretetet, sohasem fog a gazdájára támadni, de másra sem ok nélkül.

Mondja ezt oncogito, akinek a kutyája le akarta harapni egy gyerek kezét.

Akinek egyik kérdésnél full nyugodt kutyája van, másik kérdésnél meg kemény őrző védő, akit ha meg akarják símogatni támad....

A kutya soha nem támad ok nélkül,csak az emberek nem értik a jelzéseit.Két véglet van:a majomszeretet,mikor a gazdi gyerekként kényezteti a kutyát és a durva bánásmód.Első esetben a kutya a gazda fölé helyezi magát a rangsorban és "megfegyelmezi"a rangsorban alatta álló gazdit morgással vagy harapással,második esetben a durvaság váltja ki belőle a védekező reakciót.

Jellegzetes,hogy láncon tartott kutyák okoznak balesetet,ha valaki a közelükbe megy,a miértet gondolom nem kell részleteznem.

Utolsónak teljesen igaza van. A kutyának tudnia kell, ki a falkavezér. Arra nem támad.

De ettől függetlenül tényleg oda kell figyelni, hogyan viselkedik. Egyértelmű jelzéseket küld, amiket lehet értelmezni. És mint az embereknél is, a kutyáknál is igaz, mindnek más a tűrőképessége.