Szökős amstaff - van megoldás?

akumi: séta alatt nagy dolgokat nem kérek tőle, viszont a folyamatos figyelmét elvárom, ha egy kicsit húz, akkor megállunk, leül (alapból arra lett megtanítva, hogy ha húzódik a nyakörve, akkor leül), és amíg nem néz rám, addig nem megyünk tovább. Van néhány kutya, akinek a kerítésénél elkezd teljesen zsongani, de ezzel 1 percen belül újra magamra tudom vonni a figyelmét. Séta közben futni is szoktunk, sokszor hegynek föl is, el szokott fáradni, de annyira nem vészesen. A nevelését még nem vittük túlzásba, régebben ha kértem tőle valamit, többnyire egyszerűen elhúzott (amit persze nem hagytam rá), mostanában már többnyire megcsinálja, amit kérek, de nagyon ez sem szokott több lenni az ülpacsinál. Más kutyával kerítésen keresztül találkozik, illetve van még egy kisebb szukánk rajta kívül. Ennél többet eddig nem nagyon mertem, mert főleg kanokkal elég agresszív. (Ezt a szökései során már megtapasztalhattuk, mondjuk ő nem tett még semmilyen kárt más kutyában, de nem is játszik vele.)

A nevelésére apukám viszonylag még nyitott, de anyukám tényleg az, aki nem hajlandó semmire, folyamatosan nekem panaszkodik, hogy felugrál rá a kutya, rám érdekes módon soha nem ugrál, mert képes vagyok rászólni, ő nemhogy megemelni nem tudja a hangját vele, de csak folyamatosan gügyög neki. Ezerszer mondtam már neki, hogy talán jobban tisztelné, ha nem hagyna mindent rá, de egyáltalán nem hajlandó megváltozni, szóval ő ki van lőve.

Második: köszönöm a tippet. Már ezerszer rászóltunk, amikor menni akart, de ez nem nagyon jött be, ilyenkor szerintem abszolút csak az ösztöne hajtja, amikor visszajön teljes mértékben tisztában van vele, hogy rosszat csinált. De a klikkerezést majd megpróbálgatom, köszi! :)

Na, közben lemaradtam az újabb hozzászólásokról.

Harmadik: köszönöm, majd megpróbálom ezt is. Anyukámmal sajnos pont az a helyzet, hogy jelenleg még egy erélyesebb "nem"-et sem hajlandó mondani a kutyának, de akkor majd ha ez már jól meg, leülök és megbeszélem vele, hátha...