Miért van akkora sikere a boxernek? Nyáladzik, nem is egy szépség, . Miért szereted/ nem szereted a boxert? Szeretném őket megszeretni, de semmit nem láttam még meg bennük.

Én nem tudom... akkora disznóságnak tartom, hogy külsőre szelektáljunk egy állatot...

Ráadásul ha jól tudom, a boxerek gyakran lesznek daganatosak...

Ha ránézek egy ilyen állatra, azt látom, hogy félig normális kutya, félig egy torz nyomorék, és sajnálom, mert nem tehet róla.:(

De ez már annyira természetellenes, hogy ahogy nem látok szépnek egy dagadt embert, úgy nem tudok szépnek látni egy nyomott orrú kutyát sem. (és itt beszélhetnék más extrém torzulásokról is, csak épp boxerből rengeteget ismerek... vizslából is sokat ismerek, ugyanúgy nem tetszik a fajta, mind olyan egyforma, de néhányukat megszerettem a személyiségük miatt. A boxosok közül viszont még a személyiség sem fog meg. Pedig ismerek bohóc kutyát, akit imádok, tehát nem a szeleburdisága zavar... Igazából engem egy downosra emlékeztet az arcuk.)

Félreértés ne essék, nem utálom őket, csak minden igyekezetem ellenére sem látom meg, mi lehet bennük szép. Pedig sok olyan fajta van, akiket korábban csúnyának láttam, de amikor néhány egyedet jobban megismertem, megszépültek...

Szerintem irreálisan népszerűek lettek...

Na jó, most rájöttem, mi zavar.

Van egy kutyám. Keverék. Gyönyörű, én nála szebb kutyát még nem láttam. De idegenekkel elég tartózkodó, az előző "gazdája" kínozta, és ezek a sebek máig nem múltak el nyomtalanul. Szóval ha valaki meglátja, nem egy aranyos, kölykös cukiságot lát, hanem egy szép, de "hideg" kutyát.

(Pedig ha hagynának neki időt, hogy feloldódjon,....)

És van vagy 6 boxer, akiket bárki meglát, már olvadoznak, akármit csinálhatnak. Ha felugrál? Nem baaaj, ő boxer! Ő nem is kutya, ő ember! Neki szabad!

És hasonlók.

Én ettől a falra mászok...

Az én kutyám meg olyan jól nevelt, hogy igazából annak örülnék, ha rosszalkodna, mégis a legtöbben meg sem látják, vagy kicsit el is húzódnak tőle.

És ezt nem értem, kicsit rosszul esik.:(

(És itt megjegyzem, soha, de soha egyetlen nyomott orrú gazdájának sem mondtam el, ha csúnyának láttam a kutyáját, mert pontosan tudom, mennyire rosszul eshet nekik... Mindig kedves vagyok, ha jóban vagyunk (együtt szoktunk sétáltatni) játszom is a kutyával, szeretgetem...)

Csak az az érzésem, hogy az én kutyám sem itt tartana, ha az emberek nyitnának felé (persze nagyon óvatosan, fokozatosan), de csak tapasztalja meg, hogy szeretik őt...

Szóval a kérdés inkább így szól:

Miért mondják a boxerre, hogy olyan emberi, hogy olyan más? Most tényleg csak én nem veszek észre valamit?:O