Hogy lehet nem megszeretni egy kutyát?

Miért nem akarod megszeretni?

Mikor meghalt a kutyám, én is úgy éreztem, hogy soha nem fogok másik kutyát úgy szeretni, mint őt. Azért, mert úgy gondoltam, egy új soha nem pótolhatná a régit.

Aztán rájöttem, hogy semmi baj nincs azzal, hogy a másikat úgyanúgy szeretem, mint az előzőt, mert attól még az előzőnek is őrzöm az emlékét, és soha nem fogom elfelejteni.

Nem ez a baj, hogy félsz, hogy a helyébe lép? Tovább kell lépned. Ezt nyugodtan megengedheted magadnak.

Vagy attól félsz, hogy megszereted és ő is elpusztul? Hiszen még kölyök. A lényeg, hogy szeresd és foglalkozz vele sokat, hidd el, nincs más megoldás. Számomra legalábbis lehetetlen egy kutyát nem szeretni.

Dorussnak nagyon igaza van!

Mikor az előző kutyám meghalt, szürkeség vett engem körül a szomorúság miatt. Hiányzott egy olyan társ, mint a kutya. Végül 1 hónap után szereztünk is egy kutyát. Azért ilyen sokáig kellett várnom, mert épp a vizsgára készülődtem és nem akartam, hogy egy kölyökkutya nagyon lefoglaljon engem, mert akkor nem tudok a tanulásra figyelni. Bár az új kutya nem pótolja az előzőt, úgy értem, más a természete, az intelligenciája, gondolkodás meg ilyenek, azért nagyon is szeretem őt. Most is velem van, mindig boldoggá tesz engem. Tudja ő is ösztönösen, hogy az előző meghalt, mert kölyökként érezte a szagát a konyhában meg az udvaron.

Aki nagyon szereti az állatokat, az nem tud meglenni állat nélkül.