Az egy alomból származó testvérek felnőtt korukban mennyire ismerik meg egymást? Hogyan viszonyulnak egymáshoz? Egyáltalán emlékeznek-e rá?

Én elképzelhetőnek tartom, hogy alaposabb szaglászás után felismerik egymást, hiszen a gazdáit sem felejti el a kutya, az enyém is pár éves kihagyással is kitörő örömmel üdvözli például a volt menhelyi gondozóját. Csak a kutyák nem ugranak egymás nyakába, miért tennék, más falkába tartoznak, nem volt különösebb érzelmi kötődésük, nem is lehetett, 2 hónap kevés hozzá, szóval semmi dolguk egymással. A családi kötelék nekik nem jelent annyit, mint nekünk.

Persze biztos választ én sem tudok adni, csak agyalok; az is lehet, hogy az együtt töltött idő rövidsége miatt tényleg nem emlékeznek egymásra.