Hogyan megy egy sétáltatás?

Mivel a legalapvetőbb ismereteid is hiányoznak a nevelés terén, ezért kutyaiskolát javasolnék. Könyvből, internetről ezt nem lehet megtanulni...ez olyan, mintha fizikai honlapokról akarnék megtanulni atombombát építeni és hatástalanítani :)))

Mi a kert ellenére naponta kétszer sétálunk. Engedelmeskedik, különben nem élvezhetné a szabadságot!

A séták menetrendje változó:

-kocsival, gyalog, busszal ügyintézés, vásárlás, közben séta, helybenmaradás az üzletek előtt, szabad séta, pórázos séta láb mellett

-pórázos fegyelmezett séta, közben néha 1-2 percre engedem szaglászni és dolgát intézni

-póráz nélküli séta a duna parton, közben gyakorlunk, labdázunk, frisbeezünk, bringa mellett fut, úszik, bandázik

Nekünk volt régen 2 pincsimixünk is (tuti nem fajtatiszta palotakutyák voltak, de ránézésre minden falusi egyből azt mondja rá, hogy pincsi), ők elég eszesek voltak és viszonylag gyorsan tanultak, szerintem próbáld meg valamivel motiválni.

De a kérdésre válaszolva nálunk a séta általában így néz ki:

kb fél óra pórázon, általában láb mellett amíg kiérünk a kutyafuttatóra, ott elengedem 3-4perc szabad foglalkozás majd 10-30perc gyakorlás. Ezután megyünk sétálni, játszhat a többi kutyával, de néha 1-2percre kivonom a játékból és gyakorlunk picit, de ez tényleg max 1-2perc, illetve ha helyben maradás van akkor több, de mennyiségre nem végeztetek vele sok gyakorlatot. Ez főleg akkor szokott bekövetkezni, ha látom, hogy fárad és tudom, hogy 3-4perc pihi jót tenne neki. Ha eléggé lefáradt akkor elindulunk haza, ez szintén kb 30perc pórázos séta láb mellett.

Vele nem, de hozzá szoktam beszélni, feladatok közben ha valamit jól csinál akkor megállás nélkül dicsérem, az úton meg sokszor csak úgy beszélek hozzá.

A pórázhoz hozzá kell szoktatni, ha ráteszed ne vedd le azért mert hisztizik, illetve próbáld meg elfeledtetni vele, hogy rajta van. Kezdjetek el játszani, lelkesítsd fel egy kicsit, motiváld a kedvenc játékával vagy jutalomfalattal...

Majdnem minden nap ugyan az a séta menete nálunk. Kb. 2-3, néha 4 órásak. Leginkább a szántóföldre járunk ki, mert még itt szokott a legkevesebb atrocitás érni a kutya miatt. Sosem rakok rá pórázt, akár hova megyünk, nem szükséges (kis faluban lakunk). Általában az első utca végéig (kb. 150 m) pontos lábnál követést kérek szemkontaktussal, utána a jutalom (a lehető legnagyobb jutalom) erre az, hogy kedvére rohangálhat, becsekkolhat az ismerős kutyáknál, stb. Mikor kiérünk a szántóföldre, töltésre, parkba frizbivel kezdünk, ez levezeti annyira az energiáit, hogy koncentrálni is tudjon már. Általában hagyom, hogy utána még kicsit szaglásszon, futkosson. Úgy fél-egy órát szoktunk keményen gyakorolni kint (jelenleg obedienc-re és E/7-es, Ny/4-es vizsgára készülünk). Az engedelmes munka után szoktam nyomot fektetni neki. Időnként trükköket is gyakorolunk. Játék persze van, szinte végig. A munka után szoktam levezetésül csak úgy sétálgatni vele még egy kicsit. Sajnos olyan helyen lakunk, ahol legfeljebb kóbor kutyák vannak, így szombat, vasárnap tudom csak kutyák közé vinni, a sulin. Mostanában be szoktam vinni az oviba is, az számára a hét fénypontja és a kicsiknek is jó, ha felnőtt kutya is van köztük.

Nem szoktam vele csak úgy beszélni, mert azt vettem észre, ha állandóan fecsegek neki, csökken a figyelme felém, a dicséret, vezényszavak is kisebb hatással lesznek rá, elvesznek a sok beszédben.

A póráznál az a leghatásosabb, ha otthon is rácsatolod és hagyod, hogy pár órán keresztül abban mászkáljon fel-alá. Hamar meg fogja szokni. Ha az idegesíti, hogy feszül a póráz vagy te meghúzod séta közben, akkor egyrészt a póráz fegyelmet be kell vezetni, másrészt többet kell vele sétálni.