Ha egy háznál több kutya is van, és az egyikkel többet törődnek, mint a másikkal, az hatással van a másik kutyára?

féltékenyek ! nekem egy nyulam van és egy kutyám de amikor kicsit kiveszem a ketrecből a nyulat akkor is ölni tudna a szemeivel akutya olyan féltékeny .. pláne ha ha többet is foglalkoznék vele.

Sajnos szerintem van hatással. Nekem több kutyám van. Az udvar több pontján vannak elszállásolva. Amelyik kutya az előkertben van, hogy figyelje a kaput, azzal nyilván mindig találkozom, amikor például hazajövök. Elsőnek ő van ott, ezért megsimogatom. Ha ezt a hátsó kertrészekben lakó kutyák észreveszik, rettenetes hisztit tudnak csapni. Ha otthon vagyok, összenyitom a kertrészeket, szabadon mehetnek mindenfelé a kutyák. Olyankor ha egy odajön, tuti hogy mind a négy odajön. Valósággal bújnak, hogy őket is simítsam, szóval nem jó ha háttérbe szorítanak egy kutyát, a másikat meg a szeme láttára szeretgetik.

Sosem késő, a válasz pedig egyszerű, figyelj oda arra, hogy arányosan foglalkozz velük. A meghatározó mondjuk nem igazán a simogatás, hanem pl a sétáltatás: az a legnagyobb közös akció a gazdival. Azzal hogy álltok? Igaz, akkor sem válik féltékennyé az egyik, ha a másikat többet viszik sétálni (max neked lesz belőle bajod, ha nem elégíted ki a mozgásigényét, és szétszedi a házat). A kaja pedig: ez normális, hogy a nagyobbnak többet kell ennie. Egyébként a kutyák nem emberek, nincsenek konkrétan ilyen érzései, hogy féltékeny, hanem mindent egymástól tanulnak. Ha odamegy, azért megy oda, mert a másik is ott van, ha ki akarja túrni, az lehet versengés is. De nincs ilyen, hogy 'ó, ő többet kap, mint én, őt jobban szeretik', a kutya hozzászokik ahhoz amit ő kap, és megelégszik azzal -> Ha van egy nyugodt, magabiztos vezére, aki mellet semmit nem kell csinálnia, nem kell döntéseket hoznia, csak egyszerűen élni az életét, akkor a legkisebb gondja az, hogy a másik több simit kap. És igen, a vezérség az, ami a legmeghatározóbb egy kutya éltében.

Szerintem nem az a lényeg, hogy minden kutyával ugyanannyit foglalkozzon az ember, hanem minden kutyával szükségletei szerint. Nekem 2 kutyám van, szöges ellentéte egymásnak a kettő. Az egyik hiperaktív, pörgős eb, a másik meg nyugis, kényelmes típus. Egyértelmű, hogy az aktívabbal többet kell foglalkoznom mire lefárad. Ha a másikat is megpróbálnám ugyanannyit futtatni, nem tetszene neki (már próbáltam, 10 méter után bevágja a satuféket és nem hajlandó tovább futni). Ráadásul az egyik egy 30 kilós kutya a másik meg 7 kiló. Az is egyértelmű, hogy a nagyobb többet kap enni, ha ugyanannyit adnék a kicsinek is, akkor pár hónap és gurulna. Az egyik bújós, ölbemászó típus, a másik nem szereti ha macerálják, kitér a simogatás elöl. Ez is nyilvánvaló, hogy nem fogom ráerőltetni a dolgot. Egész egyszerűen józan paraszti ésszel végig kell gondolni a kutya szükségleteit és annak függvényében megadni neki lehetőleg mindent a boldog kutyaléthez, nem pedig számolgatni, hogy melyik hány simit kapott.

szerintem simiből és kerten belüli foglalkozásból egyenlően kéne kapniuk,mert minden kutya szereti a simit.és igenis tudnak féltékenyek lenni.nekem 3 kutyám van,és ha csak az egyiket viszem kutyasuliba akkor miután hazaértünk eléggé csúnyán bánnak vele,mert a gazdi vele foglalkozott én nem velük.ha a mozgásigényük nem egyforma akkor rendben van hogy nem sétáltatod őket ugyanannyit.de a simiből és szeretetből egyenlően kell kapniuk.nyilván nem véletlenül jön oda amikor simized a másik kutyát.

Kedves utolsó, ez sem feltétlen féltékenység, hanem versengés a gazdiért.