3 hónapos kutya már kanos?

A kutyád még messze van az ivarérettségtől, de a párzómozdulat minden kutyában (szukában, kanban, kölyökben, felnőttben) ösztönösen benne van.

Ő most úgy döntött, hogy domináns lesz:) (ezzel fejezik ki az egymás alá-fülé rendeltséget)

Tegyél rendet, parancsolj rá a kiskutyádra, Te vagy a főnök, nem ő. Ha nem megy, akkor zárd el egy rövid időre. Ha lenyugodott, engedd vissza. Ha rendesen viselkedik, dicsérd meg, ha megint piszkálja a másikat, ismét zárd ki.

Most állítják fel maguk közt a falkasorrendet, ez természetes dolog.

Viszont ehhez a testbeszéd, az egymáshoz közeledés, ránézés stb is elég, és önmagától is kialakul, a kutyák jelleméből adódóan, mindenféle harc nélkül. Fizikai kontaktusról mindenképpen állítsd le!

Érd tetten, mikor a másikat molesztálja, lepd meg, és zökkentsd ki abból az állapotból.

1szer, határozottan szólj rá, hogy nem!, és érd el, hogy meghunyászkodjon.

Így hamar megérti, hogy ez nem elfogadható viselkedés.

Nem sokszor alkalmaztam ezt a kizárásos módszert, és nem véletlenül. Szerintem a fegyelmezésnek a fentebb vázolt, direktebb formája ilyen enyhébb esetekben sokkal érthetőbb a kutyáknak.

Vagy én vagyok tehetségtelen a kizárásban, és jó a direkt fegyelmezésben, de nekem ez hatékonyabban működik.

18:31-es kommenthez.

A majd, az csak úgy hatásos, ha a jövőben épp tetten éred, holnapra nem tudsz kitalálni semmit, a ma elkövetett dolgokért.

Ezt gondolom tudod is, csak gondoltam tegyük tisztába a dolgot.

A másik nagyon fontos, a fegyelmezés lényege!

Ez NEM BÜNTETÉS! Ez rossz felfogás, a kizárás pl büntetés, egy kölyökkutyának nem büntetés kell!!!

A fegyelmezés az tanítás, és nem büntetés. Meg kell tanítanod a helyes, elvárt viselkedésre.

Ha nem kívánt módon viselkedik, állítsd le fizikálisan, zökkentsd ki, érd el, hogy rád figyeljen, érd el, hogy behódoljon, tiltsd le, és kínálj más alternatívát, ill. mutasd meg az elvárt viselkedést.

Ez (majdnem) minden viselkedési problémára igaz ez a sorrend.

Ha már megtanult valamit, tudja jól alkalmazni a tanultakat, és dominanciából, vagy a tisztelet hiánya miatt többször áthág megtanult szabályokat, akkor lehet büntetni, pl kizárással!

Ez neked is fontos különbség, mert ha megérted, hogy a fegyelmezés az tanítás, amivel kiegyensúlyozott kutyát tudsz nevelni, bátrabban fogsz fegyelmezni.

Sokan ott rontják el, hogy büntetésnek, bántásnak fogják fel, és alig adnak utasításokat (nem vezényszavakra gondolok, az más történet) a kutyának. Ettől elveszetté, bizonytalanná, idegessé, stb válik.

És amit a többség elfelejt, pedig fegyelmezésnél nagyon beválik, az megfelelő helyre tett dícséret.

Tehát morcos pofával azt mondoom, hogy nem, aztán leszedem a kis kutyát a másik hátárol. Ilyenkor a kiskutya valószínűleg csinálni fog valamit (bármit) a nem a másik kutya hátán levés. LEül, elszaglászik másfelé, megrázza magát, bármi. Erre meg kell dícsérni, hogy igen, ez az csinálj bármit, csak azt ne. Ha nagyon lelkesítően dícsérsz, akkor elképzelhető, hogy vissza is mászik a másik hátára. Megint nem, megint leszedet, esetleg kis lendülettel lököd odébb, és ha felfogta, hogy mit vártál tőle, akkor megintcsak megdícséred.

Ez a dícséret baromi fontos, és a legtöbb ember elfeljti, merthogy épp most fegyelmezte a kutyát, akkor következetlen lenne rögtön meg is dícsérni. Pedig minél pontosabban jelölöd ki a kutyának dícséret/fegyelmezés váltakozásával, hogy melyik viselkedés az amit nem lehet, és melyik az amelyik viszont jó, annál többször fog jól viselkedni a kutyád, és annál többször dícsérheted.