Mit csináljak a kutyáimmal? ( bővebben lent )

A sétáltatás jó ötlet, de attól még a mehetnéket nem tudod megállítani.

Nekünk is volt ilyen kutyánk, fullos kerítésen is kiment, olyan helyen ásott alá, ahol álmunkba nem gondoltuk, hogy kimehet. Aztán egyszer nem jött haza többet, 2 hónap múlva valaki mesélte, hogy talált egy kutyát 2 hónapja az árokszélén és elásta. na az a milyenk volt.

Aztán volt egy fiatal kutya akit befogadtunk , feltápláltunk, minden injekciót megkapott, és elkezdett kiszükni, a fa kerítést szét harapta ahol csak tudta. De ö haza jönni sem akart, mindig jópár kilóméterre találtuk meg (annyit hogy 1000m2es telken szabadon lehetett) aztán egyszer kiszökött és pár méterrel arrébb reggel tal´latunk rá, már aludt örökre.

Semmi jóval nem kecsegtetlek.

Párom vadászkutyákat képez ki, az ő tapasztalatát tolmácsolom: szökős kutyával (aki jellemileg olyan) nem lehet mit kezdeni. Ha egyszer elkezdte, sohasem fejezi be. Atombiztos kerítést építeni lehet, de ha egyszer is rés lesz, az ajtó nyitva marad... Huss....

Egy megoldási ötletem van, a kutyapásztor. Egy vezetéket kell leásni a kerítés mentén, és a kutyára egy nyakörvet. Ha (pontos méretet nem tudok) fél m-re megközelíti a kerítést, figyelmeztető hangjelet ad a nyakörv, ha átlépi, kap egy kis áramütést (mint a teletakt).

Nem olcsó, de ez talán működhet.

Mi befogadtunk egyszer egy vizslát, aki szökős volt, magával vitte a "régi" vizslánkat is, elkóboroltak 2 napra. Aztán pár km-re megtalálták őket, miután kiplakátoltam a környéket. Hazahoztuk őket, de másnap megint elmentek és már csak a régi vizsla jött haza.

Soha többé nem hallottunk a jövevényünkről.

(a régi azóta sem szökik, mert ő nem volt olyan típus, csak belevitték a rosszba)

Sziasztok! Sajnos én is csak ilyen rossz tapasztalatot tudok írni szökős kutyával kapcsolatban. Évekkel ezelőtt történt, hogy befogadtunk egy talált kutyust. Egy erdőben találták, családnál volt, míg mi el nem hoztuk. Egy ideíg semmi baj nem volt Vele, ám egyszer csak "megbolondult"!

Olyannyira, hogy egy nap volt, hogy 15X hoztuk haza a szomszédból. Szó szerint átmászott a kerítésen. Mi is próbáltunk mindent Vele, egyszer meg is kötöttük, pedíg Isten látja lelkemet, Nálam kutya soha nincs megkötve.

Egyszer aztán a szomszéd kiengedte az utcára mérgében.Addíg szólt mindíg, hazahozta. Amikor a lányom a nevén szólította, nemhogy jött volna, egyre távolabb ment. Akkor még visszajött egyszer, de a kapun belülre soha többé nem tudtuk becsalni. 2 éjjel is láttuk még, visszajött, aztán végleg elment.

Kerestük, plakátoltunk, érdeklődtünk a sintérnél, nem fogták-e be, postásoknak szóltunk, ha látják egy udvarban, szóljanak, semmi eredménye nem volt.

El voltunk keseredve, hiszen Nálunk mindent megkapott,

lakásban alvós, félíg kinti, félíg benti kutya volt,

sokat foglalkoztunk vele, ki-be járhatott kedvére.

Akkor fogadtam meg, talált állatot soha többé nem fogadok örökbe, csak leadott, mentett kutyust.

Van is egy mentettkém, egy éve van Nálunk, imádjuk, nagyon hálás, okos, szófogadó, sanyarú kölyökkora ellenére egy nagy bohóc, a szemei szinte beszélnek.

Ő nem szökik, sőt!

Szerintem sétálni nyugodtan elviheted Őket, de el ne engedd, sehol.

Esetleg ajánlanám a kutyasulit!

Ha van rá lehetőség, persze!

Sajnos, Nálunk a legközelebbi is 60km-re van, távolsági busszal, vonattal megoldhatatlan.

Üdv.