Nem szeretem a kutyámat?

Van három kutyánk. Ebből egy menhelyi és valahogyan nem szeretem. Ha elmegyek a két nagytestű kutyámmal sétálni (ő az egyik) akkor még a másik jön hozzám egy szóra meg el sem megy tőlem ő viszont rám sem bagózik. Ha kedveskedni akarok vele pl. kifésülöm alaposan akkor amíg van kedve állja ha nincs akkor nem. Mint rendes gazdi én sem tudok különbséget tenni a két kutyám között viszont a menhelyi és másik kutyám között tudok. Egész este ezen kattogtam és nem tudok olyan szeretettel viszonyulni hozzá. Azon gondolkodtam vissza kéne vinni a menhelyre de nincs szívem, rögtön elkap a sírógörcs. A másik kutyusomra is rágondolok akivel együtt él és hogy hogy szeretik egymást játszanak, nyalogatják egymás orrát...a kutyámat azóta nem láttam másik kutyával ilyen boldognak mióta a mamája meghalt az apukája pedig megszökött.

Nem tudom mit tegyek, midig úgy érzem ha egy másik kutyát hozunk el akkor sokkal "jobban járunk vele". Még csak egyszer csóválta a farkát mióta. Egyszer nyílt meg úgy igazán velem amikor elkezdett velem játszani hempergett csóválta a farkát. Élvezte nagyon. Azóta nem tudom ilyenekre rávenni.

Szerintetek mit csináljak? Csak rajtam múlik most hogy marad vagy nem...