Nem szeretem a kutyámat?
Van három kutyánk. Ebből egy menhelyi és valahogyan nem szeretem. Ha elmegyek a két nagytestű kutyámmal sétálni (ő az egyik) akkor még a másik jön hozzám egy szóra meg el sem megy tőlem ő viszont rám sem bagózik. Ha kedveskedni akarok vele pl. kifésülöm alaposan akkor amíg van kedve állja ha nincs akkor nem. Mint rendes gazdi én sem tudok különbséget tenni a két kutyám között viszont a menhelyi és másik kutyám között tudok. Egész este ezen kattogtam és nem tudok olyan szeretettel viszonyulni hozzá. Azon gondolkodtam vissza kéne vinni a menhelyre de nincs szívem, rögtön elkap a sírógörcs. A másik kutyusomra is rágondolok akivel együtt él és hogy hogy szeretik egymást játszanak, nyalogatják egymás orrát...a kutyámat azóta nem láttam másik kutyával ilyen boldognak mióta a mamája meghalt az apukája pedig megszökött.
Nem tudom mit tegyek, midig úgy érzem ha egy másik kutyát hozunk el akkor sokkal "jobban járunk vele". Még csak egyszer csóválta a farkát mióta. Egyszer nyílt meg úgy igazán velem amikor elkezdett velem játszani hempergett csóválta a farkát. Élvezte nagyon. Azóta nem tudom ilyenekre rávenni.
Szerintetek mit csináljak? Csak rajtam múlik most hogy marad vagy nem...
válasza:köszönöm!
5 hónapja. Nagypapámmal gondoltuk hogy kicsit nehezebb lesz vele mert mielőtt hozzánk került egy komoly műtétet csináltak rajta és még mindig érzékeny a területre.
válasza:köszi!
Nálunk pont ez a kötődés hiányzik.
válasza:Adj neki időt, ki fog alakulni a kötődés. Az egyik kutyusomnak két év kellett, mire a lakótársamnak is megengedte, hogy megsimogassa. Őt utcáról fogadtam be. A másik menhelyes kutyusomat egy hétig nem tudtam megsimogatni én sem. A páromnak egy év kellett hozzá, de még utána is egy darabig megugatta, amikor jött haza.
Mindkettőnek (és főleg nekem) szüksége volt a kutyaiskolára. Az óta behívhatóak, könnyebben kezelhetőek, és a közös munkától alakult ki köztünk a szétszakíthatatlan kapocs.
válasza:Velem is történt ilyen. 2 kutyám van, mindkettő nehéz eset, utcáról befogadottak, egyiknél semmi szocializáció nem volt, ha mód volt, megszökött, nem engedte, hogy simizzem stb. Mégis szerettem az első pillanattól fogva, és ennek meg is van az eredménye (már elég szépen behívható, kedveskedik, bújik stb.)
Viszont volt egy 3. kutyám, aki nem is volt annyira problémás, mint akiről írtam, őt ideiglenesbe fogadtuk be, de képtelen voltam megszeretni. Nem láttam azelőtt, hogy idekerült volna, és sajnos az első pillanattól kezdve unszimpatikus volt. Nagyon kegyetlennek éreztem magam, főleg, hogy nálunk is imádták egymást a másik kutyámmal, de képtelen voltam megszeretni. Mikor már bármi kis apróságot csinált, irritált, a jelenléte is zavart, és az életmódja is tök más volt, mint a másik két kutyámnak, akkor visszavittük a menhelyre. Tudom, kegyetlenség, de képtelen voltam tovább elviselni.
válasza: válasza:köszönöm!!
Én is attól félek hogy megbánnám, a szomszéd szerette volna elcserélni velünk egy tk-s fajtatiszta újfunlandira mert ő házőrzőnek akarta és nem jött neki össze. Nem volt szívem "elcserélni".
Az is baj hogy nem ott lakom ahol a kutyusaim, de a lehető legtöbb időt akarom ott tölteni a kutyáimmal.
Nem hiszem hogy a régi helyére sokat gondolna úgy hozták el hogy garázsban tartották és egy madzag vágott a nyakába.:S
Megpróbálom megkedvelni, tanítani (ma megyek hozzájuk) és szerintem kap egy új nevet is :) új élethez új név jár.
Remélem megkedvelem. :)
Úgy szerintetek jobban megismerem ha csak vele elmegyek egyet sétálni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!