Kutyám most először volt agresszív, amikor kértem a csontját. Mit tehetünk?
Igen, mi is ezt csináljuk az etetéseknél, a táljába is belenyúlok, a kezemből eszik. Ebből nincs gond, annyi van csak hogy ilyenkor jobban habzsol. Amíg nem mondjuk tied, addig nem nyúl hozzá. Akár egy órán keresztül sem.
Első válaszolónak: köszi a könyv tippet. Olvastam, már jó ideje alkalmazzuk a benne szereplő gyakorlatokat.
A gyorsabb habzsolás azt jelenti, zavarod a köreit és utálja. Addig még nem jutott el, hogy oda is kapjon, de már csak egy lépés. A következőt javaslom akkor: add neki oda a kaját a megfelelő vezényszóval, aztán vedd el tőle. HA gond nélkül tűri, hogy elvedd előle, nagyon dicsérd meg és tedd vissza elé. Ha bármi olyat látsz rajta, ami gyanús (nem veszi ki a fejét, habzsol, esetleg morog, odakap), NE kapja vissza a kajáját.
Ki nem néztem volna egy labiból... :-)
A bullmasztiffjaink táljában (szájában, fülében, orrában) gond nélkül tudtunk nyúlkálni, kivenni, beletenni, sőt, a fiatal kanom, ha meglátta, hogy közelítek a tálja felé, míg ő eszik, két lépést hátrált (pedig se nem vertem, se nem volt egy hamvábaholt jószág - úgy látszik, eleve ilyen fajták. Na hát ezért - is - imádom őkat).
Mit csináltál, amikor rád morgott, vicsorgott? Ráhagytad a dolgot? A csontot ott hagytad nála? Volt vmi következménye a dolognak??? Ha nem, akkor a kutya most egy jelentős csatát nyert meg! Nagyon nehéz lesz a tekintélyeteket megszilárdítani...
Amikor a kutyám hozzám került menhelyről, bizonytalan volt, enni is alig akart...egy hét múlva már úgy viselkedett, mintha nálam nőtt volna fel. 9 hónapos volt ekkor. Kajáláskor mindig megpaskoltam a hátát és hagytam enni...egyszer kb. a második héten megfeszült ekkor...gondoltam, nincs visszaút, ezért a nyakához nyúltam...rám morgott halkan, de biztosan...elkaptam a grabancát, földre nyomtam és elvettem a kaját, másnap estig nem is kapott enni...akkor már nem morgott.
Azóta még egyszer előfordult morgás, akkor hanyatt vágtam, ráültem és a pofáját megszorítottam, szidtam morogva a szemébe nézve, kaját persze elvettem...azóta nem volt ilyenre példa kaja terén.
Ne hagyd, hogy a fejedre nőjön...most még bizonytalan 11 hónaposan, most kell megfogni az ebet, hogy elismerjen titeket főnöknek!
Köszönöm a kommenteket. A tálját hagyja elvenni bármikor, és csak akkor nyúl megint hozzá, ha kiadom a vezényszót. Ez ok. A csontos kalandnál megpróbáltam leszorítani a földre, magam alá "gyűrni" ahogy eddig is tettem ilyen helyzetekben amikor szükségét láttam(egyébként erre eddig nagyon ritkán, csak indokolt esetben került sor),de most először sehogyan sem sikerült, birkóztunk egy darabig (én 55 ő 30 kiló, akkor kezdett ő is bepörögni igazán, végül fogtam és bevonszoltam a szobakenneljébe és bezártam. Két napja ki van parancsolva az előszobába, tehát ki van rekesztve a család életéből, amit nagyon utál, csak rövid sétákra megyünk ki. Nem beszélünk hozzá, nincs játék, simi. Egyébként azóta kenyérre kenhető, szót fogad, jobban mint előtte, nagyon figyel rám az utcán is. Egy hülyeséget asszem csináltam, hogy még az ominózus napon kapott még egyszer csontot (ezzel lehet a bünti végéig várhattam volna), hogy lássam mit csinál, simán odaadta.
Benyúlhatok a szájába, kivehetek bármit most is. Ezért volt furcsa, mintha egyszer csak bekattant volna.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!