Hogy fogjak hozzá kutyatartáshoz?

Utolsó vagyok

A férgetelenítőt először paszta formában kell beadni neki, aztán, ha nagyobb lesz már lehet neki tablettát adni. Az adagolást majd az állatorvostól kell kérdezni, de egyébként van mindkettőhöz adagolási útmutató.

A fürdést nem szabad túlzásba vinni, mert ha túl sűrűn mosod le a természetes védőréteget a bőréről, akkor elég csúnya bőrbetegségei is lehetnek. Maximum havonta lehet fürdetni, de az a legjobb, ha csak akkor fürdeted, ha nagyon koszos lesz. A fürdetést te is megcsinálhatod otthon, csak venni kell neki valamilyen kutyasampont, de ha te nem akarod, akkor kutyakozmetikus is megcsinálja.

Mit értesz kezdetek alatt? Az összes oltás simán benne van 20.000.- Ft-ban, de akár még többe is és még ezen felül jön a többi költség. Mi az első fél évben szerintem 100.000.- Ft-ot biztos ráköltöttünk, de ebben már benne van a kaja, a felszerelések, az orvos, kozmetikus, betegségek (elkapott már egyszer egy hasmenős, hányós vírust, meg egyszer egy felső légúti fertőzése lett). Szóval nem olcsó mulatság.

A purina jó táp lesz neki, mi is etettünk azzal, csak ő a halasat kapta és nagyon büdi volt tőle a szája.:P Nekünk kicsit jobban meg kell válogatni a tápokat is, mert allergiás lett a csirkére (amiben egyébként egyre több kutya szenved). Az adagolás is rajta lesz a táp csomagolásán, de ha kimérten veszed, akkor vagy megkérdezed ott, hogy mennyi kell, vagy rákeresel neten. Nekem szintén kistermetű kutyám van, neki a purinából 60-70 g kellett naponta. Legalább fél éves koráig naponta háromszor kell etetni, aztán áttérhetsz a napi kétszeri etetésre. Elvileg 1 éves kora után már elég naponta egyszer etetni, de sokan - köztük én is - maradnak végleg a napi kétszeri etetésnél.

Elvileg 8 hetes korában lehetne leghamarabb elválasztani az anyjától, de minél később hozod el tőle annál jobb (mi pl. 10 hetesen hoztuk el). Mivel az első oltását 6 hetesen kell megkapnia, aztán 2 hetente jön a többi, elvileg mire hozzád kerül már legalább egy, de akár 2 oltásának is meg kell lennie.

Az anya kérdés nem olan egyszerű. A kölyök nem fogja feltétlenül tudni, hogy az anyja olyan közel van, csak azt fogja látni, hogy nincs ott. Én azért elhoznék valamit az alomból, de persze ez nincs kőbe vésve, ahogy gondolod.:) Viszont ha sírna a kölyök nem szabad babusgatni, mert csak azt fogja ebből leszűrni, hogy ha sír, akkor ti rögtön foglalkoztok vele és aztán már mindenért hisztizni fog.:)

Térjünk rá a kutyatartásra. Először gondoljunk át pár dolgot. Hol fog aludni? Milyen tápot fogok adni neki enni? Honnan fogom beszerezni a kutyát? Ki lesz az állatorvosa? És még sok kérdést fel kell tennünk magunkban, hogy biztosak legyünk benne: Készen állunk egy(vagy több) kutya tartására!

Tippek:

-(Ha van) gyerekünk múljon el 3 éves, mert 3 éves kor alatt a gyermekek túl önfeledten tudnak játszani a kutyával

-Olyan kutyát válasszunk az alomból, aki nem is a leggyengébb, de nem a legharciasabb. Mert ha (pl.:) a harciasat választjuk akkor az a harciasság egész életében kísérni fogja.

-A TV2-n megy ez a műsor: Egyik kutya másik nem! Ebben sok praktikát és kutyatartási tippet tudhatnak meg.

Tanítások: (Leírok neked 2 tanítást. Ha lépésről lépésre követed, akkor biztos használni fog. Én így tanítottam a kutyám, és megtanulta.)

1. tanítás: lábnál követés tanításának lépései

A lábnál követés egy hasznos feladat, mert bármikor előfordulhat, hogy hoszabb-rövidebb ideig magunk mellé kell rendelnünk a kutyát, el kell jutnunk egyik ponttól a másikig úgy, hogy a kutya szorosan mellettünk jöjjön. Az engedelmes munka egyik alap feladata is ez.

A feladat tanítását akkor kezdjük, ha a kutyának már megtanítottunk egy stabil szemkontaktust. Kezdetben lehetőleg nyugodt, nem túl forgalmas helyen gyakoroljunk, hogy a kutya figyelmét ne vonják el a környezet ingerei.

Első lépésben engedjük el a kutyát, hagyjuk, had bóklásszon, majd szaladjunk el tőle, hívjuk és amint mellénk ért anélkül, hogy megállnánk tegyünk egy-két lépést lendületesen. Amikor a kutya mellettünk jön és ránk néz klikkeljünk és jutalmazzunk. Egy-két lépés után már mehet a jutalom és el is engedhetjük a kutyát. Ezt ismételgessük párszor, ha a kutya bekapcsolt munkára és már el sem akar mozdulni mellőlünk akkor tovább léphetünk. Megint csak fussunk el a kutyától, hívjuk és induljunk el vele normál tempóban, két-három lépésenként klikkeljünk és jutalmazzunk anélkül, hogy megállnánk. 10-15 lépés után dicsérjük meg a kutyát és engedjük el.

Ha a kutya nem figyel eléggé, vagy távol követ akkor vegyünk a kezünkbe jutalomfalatot, és azzal vezessük magunk mellett, amikor jó helyen van a kutya akkor klikk/jutalom. Egyszer legyen a kezünkbe falat, másszor ne, hogy a kutya ne szokja meg túlságosan ezt a nagy segítséget, csak addig használjunk megvezetést amíg a kutya meg nem érti mit várunk tőle. Menet közben hanggal is dicsérjük a kutyát, bíztassuk, ütögethetjük a combunkat is, hogy figyeljen.

Figyeljünk a tempóra, a lendületes, kissé sietős tempó alapból érdekesebb a kutya számára, mintha csak kényelmesen sétálunk.

Fokozatosan csökkentsük a jutalomfalatokat, ahogy a kutya egyre hosszabb ideig jön szépen láb mellett. Amikor már a kutya érti a feladatot és jön láb mellett akkor kezdjünk csak azokra a momentumokra klikkelni amikor szorosan mellettünk van, a szemünkbe néz, és amikor kicsit távolabb van vagy lankad a figyelme akkor ne. Így finomíthatunk a feladat végrehajtásán. Arra figyeljünk, hogy egyszerre csak egy kritériumot növeljünk.

Amikor a kutya szabadon már szépen jön lábnál akkor csatoljuk fel a pórázt és gyakoroljunk így. Ha a kutyát zavarja a póráz, nem jön olyan szépen mellettünk akkor vegyünk vissza az elvárásból, gyakrabban jutalmazzunk.

A lábnál követés a kutya számára elég monoton feladat, a mi feladatunk, hogy izgalmasabbá tegyük:

1. Csak akkor dolgozzunk, ha a kutya motivált, akar dolgozni.

2. Random módon jutalmazzunk, hogy a kutya ne tudja kiszámítani mikor jön a falat

3. Néha hirtelen szaladjunk el, hagyjuk ott a kutyát, majd behívva folytassuk a menetelést, így egy kis játékot csempészve a feladatba

4. Váltakozó tempóban gyakoroljunk, lassú lépésben, majd futva, és megint normál lépésben.

5. A gyakorlást a csúcson hagyjuk abba amikor a kutya a legszebben dolgozik, és igazán nagy a sikerélmény.

6. A gyakorlás végét egy közös játékkal, nagy örömködéssel fejezzük be, hogy a kutya legközelebb már várja ezt a feladatot.

2. tanítás: Pálca követés

A célkövetés egy nagyon hasznos feladat és akár az engedelmes munkánál, akár a trükkök tanításánál (amik ugye a dog dancing alapkövei) igen hasznos, de akár a félős, érzékeny kutyák későbbi rehabilitációjában is nagyon sokat segíthet. Az emberek egy része a célkövetést néha összetéveszti a megvezetéssel, vagy csak nem értik, hogy minek célkövetni, ha a kutyát jutalomfalattal is a kívánt pozícióba csalogathatjuk. Ráadásul ugye kimarad egy lépés, egy feladattal kevesebbet kell tanítani. Ámde a kettő között óriási különbség van.

A klikkeres kutyák nagy többsége tudja, hogy a jutifaliért meg kell dolgoznia, ezért igen aktívak. Munka közben általában gondolkoznak (megpróbálják kitalálni, mi a jó és mi nem), ámde, ha kaját dugunk az orruk alá, meg sem próbálnak gondolkodni, csak mennek a kaja után és közben a szokásos: "add már ide, naaa, hadd egyem meg, jaj de akarom" szituáció játszódik le bennük. Tehát amikor egy kutyát megvezetek, az agya tanulási része kissé kikapcsol és átáll követésre. Persze ez nem jelenti azt, hogy ilyen módon nem lehet őket megtanítani. Természetesen lehet, és sok iskolán használják is, még a klikkeres szemléletéről híres Népszigeti Kutyasulin is. Ennek az az egyszerű oka, hogy ez a módszer hatékony és nagy tömegben jól működtethető, ráadásul nem igényel túl sok odafigyelést (sem a gazdától, sem a kiképzőtől). Ámde bármennyire is hatékony, kissé lassabb, mint a célkövetés, hiszen egyrészt: a kaja/labda elvonja a kutya figyelmét arról, hogy éppen mit csinál, valamint a kaja mint jel beépül a feladatba és később (illetve minél hamarabb) ki kell onnan venni.

A célkövetés általában véve azt jelenti, hogy a kutya az orrával követ egy tárgyat. Niának az ujjam követésést tanítottam meg, mert úgy gondoltam, hogy az ujjam mindíg nálam van, bármikor szeretnék gyakorolni, elő tudom venni. Most már a pálca követését is megtanítottam, mert bizony vannak olyan feladatok, ahol a kutyának egy kicsit messzebb kell dolgoznia tőlem és ezt az ujjammal igen nehezen tudnám megvalósítani. De hogy is kezdjünk neki. Találjuk ki, hogy mit kövessen a kutya. Ha az ujjunkat, akkor javaslom, hogy gondoljuk ki, hogy a kezünk pontosan melyik részét érintse meg a kutya, pl. a kinyújtott mutatóujj utolsó ujjperecét... Ha pálcázni szeretnénk, de nincs pálcánk, akkor javaslom, hogy egy kihúzható autóantennával gyakoroljunk (amit természetesen nem a szomszéd autójáról szedünk le). Ez azért jó, mert használhatjuk diszkrét módon kicsinek összetolva, de akár ki is húzhatjuk, hogy a távolabbi munkánál segítsen nekünk. Tanítás: a kutyák kíváncsi lények, ezért, ha előveszünk egy furcsa, idegen tárgyat általában rögtön megszagolják. Rendszerint így tesznek a pálcával is és akkor: Ha csak felé közelít az orrával: Klikk/kaja. Lehetőleg ne várjuk meg, amíg megszagolja, mert akkor újra oda akarja majd dugni az orrát, tehát egy kicsit manipuláljuk a környezetet. :-) Gyakorlatilag ennyi az egész.

Persze elsőre a kutya nem a pálca végét fogja megszagolni, pedig nekünk az lenne az igazi, csak egyszerűen valahova oda dugja az orrát. Eleinte ez nem probléma, hiszen eleinte nincs elvárás. Illetve az az elvárás, hogy valami "ráutaló" magatartást tegyen. Ha a kutya/macska/bármi már stabilan meg tudja érinteni a pálca valamelyik részét, akkor nehezítsünk: először is mozogjunk, tegyük külonböző helyekre a pálcát, hogy a kutyának utána kelljen mozdulni, másodszor gondolatban felezzük el a pálcát és csak akkor klikkeljünk, ha a felső felét érinti meg. Aztán ha ezt is tudja, akkor megint megfelezzük és megint, mindaddíg, amíg már csak a végét fogja érinteni. A dolog azonban nem merül ki ennyiben, hiszen nem ártana, ha az állat ott tudná az orrát tartani (ez főként pozícióhoz kötődő feladatoknál jó, én pl. most azt tanítom a Niának, hogy előre lépjen mellőlem, álljon ott egy kis darabig, aztán utána tegye azt, amit szeretnék,-tehát menjen még tovább, hátráljon hátra, forogjon, vagy bármi. Ez egy kicsit nehezebb, pláne egy pörgős kutyánál. Miután már stabilan meg tudja érinteni a pálca végét, akkor tovább növeljük a követelményeket.

Figyeljük meg a kutyát, hogy mennyi ideig tartja ott az orrát átlagosan és utána csak az átlag felettiekre klikkeljünk rá. Ne legyenek túl nagyok az elvárások, mert akkor a kutya hamar megunja, de egy ici-picivel mindíg tartson tovább, mint általában. Aztán ilyen módon lehet egyre jobban kihúzni az időt. Számomra ez az egyik legnehezebb feladat. Talán azért, mert idáig nem gondoltam, hogy kelleni fog egy ilyen "tartós" dolog, talán mert borzasztó pörgős kutyám van, vagy csak én nem érzékelem az időkülönbségeket, de ez viszonylag nehéznek bizonyul. :-) Jel hozzákötése: nekem az a véleményem, hogy csak a hosszú ott tartáshoz kell jel, mert ha a kutya megtanulja megérinteni a pálcát, akkor a pálca elővétele maga lesz a jel az érintésre. Viszont, ha mondjuk, hogy tartsa ott az orrát, akkor tartsa ott. A jelet, ugyanúgy, mint bármely más feladatnál akkor kell bevezetni, ha a kutya stabilan csinálja a feladatot, tehát képes kívánatos ideig ott tartani az orrát és mi ki tudjuk számolni, hogy nagyjából mikor fogja megérinteni. Először közben mondjuk a jelet (Érint, vagy ami tetszik), aztán egyre előrébb húzzuk a jel kimondását...