Kutya és gyerekek. Hogyan csináljam a gyakorlatban?

szia én sajna nem tudok segíteni (bár sok kutyám van de gyerekekkel még nem volt dolgom) a netboardon van olyan topik amiben kisgyerekes szülők vannak

szerintem ők biztos tudnak segíteni:

[link]

A netboard jó hely.

Viszont... Amíg ilyen kicsi a kutya, és a gyerekek, felügyelet nélkül nem lehetnek együtt. Ha harapna, Neked kell rászólni, nem engedni, letiltani. A kiskutya nem játékszer, hogy a gyereknek eszébe jut, akkor játszik vele. Amikor nem tudsz a gyerekekkel lenni, el kell zárni a kiskutyát.

Tehát: Együtt lenni a kutyával-gyerekkel. Kutyára rászólni, nem engedni harapni. Helyette legyen sok megfogni való kéznél, amit a gyerekek felajánlanak játékra.

Ha harapdál, hagyjátok ott, tanítsátok meg neki, hogy így nincs játék. Sétáltassátok sokat (pórázon, láb mellett, az sokkal fárasztóbb, mint a kontrollálatlan káoszkodás), hogy tényleg kifáradjon, és tanítsátok is, ne csak hébe-hóba, hanem minden nap minél többet. Adjatok neki dolgokat, amiket szabadon rághat, de mutassátok meg neki, hogy durvulva játszani tilos. A gyerekekkel értesd meg, hogy nem szabad elszaladni a kutya elől, és/vagy ilyenkor fogd meg a kutyát és küldd el, mégiscsak te vagy a felnőtt. Egyébként egyáltalán ne várd el a gyerekektől, hogy majd ők megnevelik a kutyát, ebbe bele kell avatkoznod, neked valószínűleg jobban is fog menni a kontrollálása. Pórázra is veheted játék közben, és ha vadul, figyelmeztető rántással tudasd vele, hogy ez most nem volt jó, vegyen vissza. Illetve végső soron egy jól elhelyezett, nem fájdalmas, de kellőképpen meglepő maflás is hatásos lehet. Egy másik kutya is ezt tenné vele, csak fogakkal.

Valójában az egésznek a titka a határozottság és a nyugalom. Ha higgadtan megtiltod a kutyának, hogy ilyet csináljon, nem csak néha, hanem minden egyes alkalommal (amihez elengedhetetlen, hogy jelen legyél minden egyes alkalomnál), akkor meg fog szűnni ez a viselkedés, bármilyen módszert is használsz a kivitelezésre. Ez a kutya még tanulásra van kódolva, meg akarja érteni a szabályokat, csak úgy kell neki megmutatni azokat, hogy meg is értse, azt pedig nem lehet ímmel-ámmal, meg kapkodva, meg olyan mozdulatokkal, mintha csendéletet festenél. Pattogósan, lazán, de ellentmondást nem tűrően állj hozzá a dologhoz. Vagy ha nem megy, keress szakembert, aki segít; nem szégyen az, csak ne az legyen a vége, hogy továbbadjátok a kutyát egy ilyen apróság miatt. Mindenesetre bármi is lesz, ne várj vele sokat, mert minél jobban rászokik, annál nehezebb leállítani róla.

Azt meg csak halkan jegyzem meg, hogy egy kölyökvizslát (de egy felnőttet is) magában a kertben tartani barbárság, veletek kell hogy éljen, a nap legnagyobb részében, nem csak néha, mert rettenetesen ragaszkodó, embercentrikus fajta. Emellett egyedül unatkozik, frusztrált lesz, és nem mellesleg nem is érzi magát biztonságban, hiszen még bőven a falkájával lenne a helye, egyedül életképtelen.