Szerintetek? Mi lesz? MEOE? Vélemény? Információ?

"Igen. És akkor mire is fognak tenyészteni? Mi lesz, ha ez a minimális kontroll is megszűnik?"

Mégis mi lenne? A normális tenyésztők továbbra is garanciát fognak vállalni a kutyára.

Netboardról:

JOGI MAGYARÁZAT

A napok óta tartó rémhírterjesztésnek és hisztériakeltésnek szeretnénk véget vetni azzal, hogy a jogi helyzetről és lépéseinkről tájékoztatjuk a tagságot. A tájékoztatás a továbbiakban folyamatos lesz.

A módszer nem új, hiszen az alatt az évtized alatt, mióta a Vidékfejlesztési Minisztérium, melyet tárgyidőben Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumnak hívtak, egyes lobbykörök nyomására megalkotta a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998 (XII. 31.) FVM rendeletet (Fvmr.) .

Évek óta hallgatjuk a „MEOE-nak most aztán vége” jellegű magabiztos nyilatkozatokat, miközben a MEOE az ellene, vagy általa indított perek nagyjából 99 %.-át megnyerte és még lezáratlan az egyesületet legsúlyosabban érintő per, mely megítélt 75 millió forintot az FVM részére egy olyan jogszabály alapján, melynek hatálya alá a MEOE az Alkotmánybíróság jogértelmezését figyelembe véve sosem tartozott. Ez az ügy alkotmányjogi panaszként jelenleg is elbírálásra vár.

A MEOE jogkövető és törvénytisztelő szervezet, elvünk, hogy jogi ügyeink rendezését az arra illetékes hatóságoktól , legfőképp a független bíróságoktól várjuk. Nem kívánunk rémhírterjesztőkkel polémiát folytatni, most sem ezt tesszük, hanem a tényeket közöljük, a tagságnak megadva a lehetőséget, hogy jogilag alátámasztott hírekből tájékozódjanak.

A mostani felbolydulásnak az oka, hogy a Parlament 2012-04-11.-én a T 6390 számú előterjesztés alapján elfogadta „A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényt. Ennek 6.§. –a módosította az Állattenyésztésről szóló 1993 évi CXIV törvény (Átv.) 45.§,-t . (1.sz. melléklet)

Hasonló eset történt 2004-ben. Akkor a növényvédelmi törvény módosításában elrejtve

terjesztette az FVM a Parlament elé azt az Átv módosítást, ami alapján a MEOE ellen a feloszlatási és a bírságolási pereket indították, melyek közül a feloszlatási pert és az MGSZH által kirótt mintegy 150 millió forint bírságot kiszabó határozatok megsemmisítése iránt indult pert a MEOE az alkotmánybírósági jogértelmezésre tekintettel megnyerte. Erről szeretnek megfeledkezni azok, akik csak a 75 millió forintot megítélő ítéletet emlegetik, elfelejtkezve arról, hogy annak elbírálásakor az AB határozat még nem létezett.

Leszögezzük, hogy a jogállamiság alapja a jogbiztonság, ezen belül a normavilágosság és a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok tiszteletben tartása, továbbá a jogerős ítéletek, az Alkotmánybíróság döntése és a közösségi jog által is garantált egyesüléshez való jog tiszteletben tartása. Ezekkel kapcsolatos jogelveket 2.sz. mellékletként csatoljuk azok számára, akik azokat részletesen is el szeretnék olvasni. Jelen ügy tárgya szempontjából különös relevanciával bír, hogy a jogbiztonság elvéből főszabályként következik, hogy lezárt jogviszonyokat sem jogszabály alkotással, sem jogszabály hatályon kívül helyezésével nem lehet alkotmányosan megváltoztatni.

Két jogerős bírósági – Fővárosi Ítélőtábla és Legfelsőbb Bíróság és, két alkotmánybírósági ítéletet mondta ki, hogy a MEOE, mint civil szervezet nem tartozik sem az Átv. sem az FVMr. személyi hatálya alá, ugyanakkor 2010-től már az is egyértelművé vált, hogy a kutya nem tartozik az Átv. tárgyi hatálya alá, mert az Alkotmánybíróság a 146/2011. (XII.02.) számú határozatában ezt külön is vizsgálta és kimondta, hogy a kutya sem az Átv. sem az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló 2008 évi törvény hatálya alá nem tartozik, tenyésztése, tartása, forgalmazása az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1989 évi XXVIII. törvény végrehajtási rendeleteként megalkotott 41/2010 (II. 26.) kormányrendelet hatálya alá tartozik.

Azt is vizsgálta a 47/2008 (IV. 17.) számú AB határozat, hogy mire terjedt ki az FVM miniszter törvényi felhatalmazása és arra a megállapításra jutott, hogy a miniszter a törvény tárgyi hatálya alá tartozó gazdasági célból tenyésztett állatfaj „fajtaelismerésének „rendjét” szabályozhatja, továbbá a tenyésztő szervezetkénti elismerés, annak felfüggesztése, illetve visszavonása rendjét. Miután az FVMr, a fajtaelismerés rendjét egyáltalán nem szabályozza, Magyarországon nem létezik a rendelet hatálya alá tartozó fajtaelismerésben részesített eb, de az AB határozat azt is egyértelművé tette, III. 2.7 pontjában hogy „…Az FVMr... 5. § (1) bekezdés második mondata alapján – hasonlóan az Átv. 20. § (1) bekezdés második mondatához, amely ugyanígy rendelkezik – az elismerés megtagadása vagy visszavonása nem érinti az egyesület külön törvény szerinti jogszerű működését. Ezzel az FVMr. azt juttatja kifejezésre, hogy az egyesület jogszerű tevékenységét az elismerés hiánya nem érinti, az kizárólag az elismert tenyésztő szervezetként folytatott állattenyésztéssel kapcsolatos tevékenységre van kihatással. Ezek a rendelkezések az egyesülési szabadság garanciái.

Mindebből egyértelmű, hogy az Átv. személyi hatálya alá az Átv 3.§ . 23.24. 25. pont által nevesített elismert tenyésztő szervezetek , illetve tenyésztő vállalkozások tartoznak, tárgyi hatálya alá pedig a gazdasági haszonállatok tartoznak.

Három évvel a jogerős ítéletek és az Alkotmánybíróság döntése után a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, mely szervet március 15 óta Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (NÉBIH) neveznek, megkérdőjelezve az Átv. személyi hatályát is magában foglaló ítéleteket és ismét jogot formált a MEOE zaklatására.

Az egyik ügyben bejelentette ellenőrzési szándékát az Átv. 17.§.-ra hivatkozva, majd mikor a MEOE felvilágosította, hogy a hivatkozott joghely alapján az elismert tenyésztő szervezetek szakmai tevékenységét jogosult ellenőrizni, az ellenőrzés elmaradt, majd a hatóság „ellenőrzés akadályozása” címen egymillió ft. bírságot szabott ki, melyet azóta már fel is függesztett, az ügy a Fővárosi Törvényszék előtt van.

Néhány hét múlva a civiltörvényben előírt tilalom ellenére a hatóság a MEOE tagjainak és jogi személy tagjainak listáját követelte, az ügy szintén bíróság előtt van ugyanis a tagsági viszony különösen védett adat, kiadását törvény tiltja

Ilyen előzmények után került a Parlament elé az Átv. módosítás, ami nem felel meg a normavilágosság elvének, ugyanis a joghely miközben súlyos szankciókat helyez kilátásba a személyi hatály vonatkozásában nem szabályoz. Az Átv. módosított 45.§ (1) szerint a tenyésztési hatóság az e törvényben (Átv.) , valamint e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt előírások megsértése esetén a felsorolt szankciókat alkalmazhatja, azonban nem tartalmazza azon személyek körét akikkel szemben a szankció alkalmazható .

Amennyiben a hatóság a MEOE ellen próbálná a jogszabályt alkalmazni, ez a lépés nem elsősorban a MEOE-t, hanem a

jogállamiság elvét sértené .

Ugyanis példátlan lenne, ha kiderülne, hogy Magyarországon jogszabály változtatással jogerős bírósági ítélet által kimondott törvényes tevékenységet lehet betiltani. Ez nemcsak a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog védelme elvének nem felel meg, hanem közérdeket is sért, ugyanis jogerős határozatok megváltoztathatatlanságához és irányadó voltához alapvető alkotmányos érdek fűződik (ABH 1992, 59, 65—66.).

Úgyszintén a jogállamiságot veszélyeztetné az Átv. módosítás civiltörvényt sértő alkalmazása. Ugyanis a 2011. évi CLXXV. Törvény ( Ctv.) 17.§ (2) úgy rendelkezik, hogy a civil szervezet tartozásaiért maga felel, az a tagságon, így a tisztségviselőkön sem kérhető számon. A Ctv. nemzetközi szerződésen alapuló jogszabály, mely alapvető emberi jogokat szabályoz, azzal nem lehet ellentétes az Átv. rendelkezése.

Az Átv. módosítása, mely szerint „ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel” a civiltörvénybe ütközik.

Az Alaptörvény XX. úgy rendelkezik, hogy az állampolgároknak joguk van a testi és lelki egészséghez, ezzel kapcsolatban az Alaptörvény csak egy tenyésztési tevékenységet emel ki, tiltva a genetikailag módosított élőlények élelmiszerkénti hasznosulását. Ennélfogva közfeladatként az Alaptörvény csak ezt az egy tevékenységet szabályozza. A jogszabályoknak az alaptörvénnyel harmonizálniuk kell. Nyilvánvaló, hogy az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló törvény végrehajtási rendeleteként azért született meg az Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012 (II.29.) kormányrendelet, hogy a tenyésztési hatóság azon állatfajok tenyésztésének biztonságát garantálja, melyek az élelmiszerlánchoz tartoznak. Ezért az Átv. nem használható fel arra, hogy a tenyésztési hatóság a kutyatenyésztőket és más kedvtelésből tartott állatok tenyésztőit, illetve civil szervezeteket zaklasson.

Ugyanis e jogszabály olyan értelmezése, melyet most egyes körök ujjongva ünnepelnek nemcsak a MEOE-t, hanem más hobbyállat tenyésztő egyesület is ugyanúgy érintene, mint a MEOE-t..

A kedvtelésből tartott állatok tartói és tenyésztői a 41/2010.(II. 26.) kormányrendelet alapján homogén csoportot alkotnak. Abból nem lehet diszkriminatív módon kiemelni a csoport egyik tagját a kutyatenyésztőket, mert, ha rájuk vonatkoztatható volna az Átv. módosítás, akkor ugyanezt a rendelkezést alkalmazni kellene a csoport más tagjaira is. Ez pedig hatalmas felzúdulást okozna, miután Magyarországon számtalan hobbyállat tenyésztő civil szervezet működik egyik sem elismert tenyésztő szervezet. Azaz május 15-től az Átv. módosítás alapján ők sem folytathatnának sem törzskönyvezési, sem kiállítási tevékenységet ( pl. a macskások).

Amennyiben viszont a tenyésztési hatóság az Átv. módosítás alapján csak a kutyatenyésztő egyesületeket óhajtaná az Átv. hatálya alá tartozónak tekinteni azzal azt bizonyítaná, hogy a hatóság egy embercsoportot diszkriminál, hátrányosan megkülönböztet.

A hatóság eljárásának szabályait tartalmazó a közigazgatási eljárás szabályait tartalmazó törvény alapelvként rögzíti az alábbiakat:

Ket. 1. § (4) A közigazgatási hatóság védi az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait, ezek korlátait e törvény határozza meg.

2. § (1) Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni.

(2) A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

Valószínűsíthető, hogy az intézmények felelős vezetőinek nincs tudomásul arról, hogy egyes körök még nem tudni , mely hatóságok vagy hatósági személyek esetleges bátorítására „értelmezik” a jogot a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályokkal és a jogállamiság alapelveivel ellenkező tartalommal.

Az tény kérdés, hogy a VM miniszter, a fő állatorvos és a NÉBIH elnöke egységesen úgy nyilatkozott a NÉBIH , mint hatóság feladata az egészséges élelemhez való alkotmányos jog érvényesítése. (3.sz. melléklet) Ide pedig nem sorolható a kutya és a macska, mely állatfajok étkezési célú leölését eleve törvény tiltja, így tenyésztéséhez, tartásához ,forgalmazásához az élelmiszerlánc hatóságnak semmi köze.

A rémhírek és a hivatali visszaélésre irányuló esetleges szándék ellen legjobb védekezés a nyilvánosság, így javasoljuk a tagságnak, hogy jelen hírlevelünket és további hírleveleinket széles körben, így a facebookon is terjesszék.

Bp. 2012-04-18 Tisztelettel:

Dr. Pozsonyi Anikó

a MEOE jogtanácsosa

1.számú melléklet

6. Az állattenyésztésről szóló 1993 . évi CXIV. törvény módosítása

6. §

(1) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV . törvény (a továbbiakban : Átv.) 45 . §-a és azt megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés lép :

Jogkövetkezmények

45 . § (1) A tenyésztési hatóság az e törvényben, valamint e törvény végrehajtására kiadott

jogszabályban foglalt előírások megsértése esetén az alábbi szankciókat alkalmazhatja:

a) jogsértő állapot megszüntetésének elrendelése ;

b)jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításától történő eltiltás;

c) a jogsértést megállapító jogerős határozat nyilvános közzétételének elrendelése legfeljebb 6 hónap időtartamra;

d) e törvény alapján kiadott engedély vagy tenyésztőszervezeti elismerés visszavonása ;

e) szaporítóanyag szakszerű megsemmisítésének el őírása, az állatnak az állattartó költségére történő ivartalanításának elrendelése, a szaporítóanyag termékenyítésre történ ő használatának, hímivar úállat fedeztetésre történő használatának megtiltása ;

f) az állatnak a tenyésztésben történő használatának megtiltása ;

g) a törzskönyvi bejegyzések visszamenőleges hatállyal történő töröltetése ;

h) állattenyésztési bírság kiszabása .

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szankciók együttesen is alkalmazhatóak ."

(2) Az Átv. a következő 45/A. §-sal egészül ki :

14

„45/A. § (1) Állattenyésztési bírságot kell kiszabni az e törvény személyi hatálya alá tartozó azon természetes személyre . jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkez ő gazdálkodó szervezetre, aki vagy amely

a) az állatnak a tenyésztési program szerinti megjelölésére vonatkozó szabályokat megszegi ;

b) tenyésztőszervezeti elismerés nélkül törzskönyvezést végez, tenyészállatot minősít, nyilvános tenyészállat-bírálatot végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt, vagy származási igazolást állít ki ;

c) más tenyésztőszervezet jogosultságába tartozó fajta vonatkozásában törzskönyvezést végez ,tenyészállatot minősít, nyilvános tenyészállat-bírálatot végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt ,vagy származási igazolást állít ki ;

d) az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének ne mtesz eleget;

e) engedély nélkül végzi az e törvényben meghatározott engedélyköteles tevékenységeket;

fi a tenyészállat és a szaporítóanyag forgalmazása, értékesítése, kiszállítása során annak eredetére , származására, kezelésére, értékesítésére, felhasználására vonatkozó adatokat meghamisítja, a nyilvántartásokat nem vagy nem megfelel ően vezeti ;

g) tenyészállatot, állati eredetű szaporítóanyagot az ország területére szakmai hozzájárulás nélkül behoz vagy kivisz ;

h) az apaállat-használatra, a szaporítóanya

„45/A. § (1) Állattenyésztési bírságot kell kiszabni az e törvény személyi hatálya alá tartozó azon természetes személyre . jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkez ő gazdálkodó szervezetre, aki vagy amely

a) az állatnak a tenyésztési program szerinti megjelölésére vonatkozó szabályokat megszegi ;

b) tenyésztőszervezeti elismerés nélkül törzskönyvezést végez, tenyészállatot minősít, nyilvános tenyészállat-bírálatot végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt, vagy származási igazolást állít ki ;

c) más tenyésztőszervezet jogosultságába tartozó fajta vonatkozásában törzskönyvezést végez ,tenyészállatot minősít, nyilvános tenyészállat-bírálatot végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt ,vagy származási igazolást állít ki ;

d) az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének ne mtesz eleget;

e) engedély nélkül végzi az e törvényben meghatározott engedélyköteles tevékenységeket;

fi a tenyészállat és a szaporítóanyag forgalmazása, értékesítése, kiszállítása során annak eredetére , származására, kezelésére, értékesítésére, felhasználására vonatkozó adatokat meghamisítja, a nyilvántartásokat nem vagy nem megfelel ően vezeti ;

g) tenyészállatot, állati eredetű szaporítóanyagot az ország területére szakmai hozzájárulás nélkül behoz vagy kivisz ;

h) az apaállat-használatra, a szaporítóanyag-előállításra, valamint a mesterséges termékenyítésre vonatkozó szabályokat megszegi ;

i) adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, a valóságnak nem megfelel ő adatot szolgáltat , illetve az ellenőrzést egyéb módon akadályozza ;

j) tenyészállatot, szaporítóanyagot jogosulatlanul forgalmaz ;

k) tenyésztési bizonylatot, igazolást vagy nyilvántartást meghamisít .

(2) Az állattenyésztési bírság összege 100 000 Ft-tól 20 000 000 Ft-ig, természetes személy

esetében 300 000 Ft-ig terjedhet . A késedelmes teljesítést késedelmi kamat terheli .

(3) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértékét .

(4) Amennyiben az állattenyésztési bírsággal sújtandó jogsértést védett őshonos vagy

veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtával kapcsolatban követik el, az állattenyésztési bírság összege 500 000 Ft-nál, természetes személy esetében 300 000 Ft-nál alacsonyabb nem lehet .

(5) Az állattenyésztési bírságot a cselekmény folytatása vagy újbóli elkövetése esetén ismételten ki lehet szabni .

(6) A meghatározott jogkövetkezményeket az eset összes körülményeire – így különösen a jogsérté s következményeire, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre és a jogsértő teljesítőképességére – tekintettel kell meghatározni .

(7) A szankciók alkalmazásakor, illetve bírság kiszabásakor a hatóság által el ő írt intézkedés

végrehajtásának költsége a jogsértőt terheli.

(8) A szankciót, bírságot megállapító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, de bíróságon

megtámadható .

15

(9) A bírságot I5 napon belül kell befizetni és a bírósági jogorvoslattól függetlenül azonnali

végrehajtása vagy biztosítási intézkedés rendelhet ő el.

(10) Ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre

kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkez ő gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel .

(11) A meg nem fizetett állattenyésztési bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak min ősül

(12) Az állattenyésztési bírság a tenyésztési hatóság saját bevétele . A befolyt bírság kizárólag

szakterületi ellenőrzésekre, az országos állattenyésztési adatbázis fejlesztésére és

működtetésére, ellenőrzésekkel kapcsolatos fejlesztésekre, illetve továbbképzésre használható fel ."

2.sz. melléklet

Az Alaptörvény Alapvetés fejezet B) cikk (1) garantálja jogállamiságot, ami magában foglalja a jogbiztonságot, a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmének alapelvét.

A 11/1992. (III.5.) Alkotmánybírósági határozat szerint a jogbiztonság megköveteli a megszerzett jogok védelmét, teljesedésbe ment, vagy egyébként lezárt jogviszonyok érintetlenül hagyását. Ellenkező esetben minden jogszabály változás a jogviszonyok tömegének felülvizsgálatával járna. A jogbiztonság elvéből főszabályként következik, hogy lezárt jogviszonyokat sem jogszabály alkotással , sem jogszabály hatályon kívül helyezésével nem lehet alkotmányosan megváltoztatni.

Az Európai Bíróság és az Elsőfokú Bíróság több általános jogelv érvényesülésének követelményét rögzítette a közösségi jogban, így többek között a jogbiztonság elvét

A jogbiztonság elve alapján jogszabályoknak világosaknak kell lenniük, alkalmazásuk az érintettek számára kiszámítható kell legyen . (Case C-325/91. France v. Gomission (1993) ECR I.3283)

A jogbiztonság kiterjed a szerzett jogok védelmére. Az Európai Bíróság elismerte magánszemélyek jogát arra, hogy a jogbiztonság elvére hivatkozzanak egy a tagállammal szembeni ügy során. (Ratti ügy)

A jogerős ítéletek kimondták, hogy a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete tevékenysége törvényes, nem sérti a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályt, de az állattenyésztésről szóló törvényt, illetőleg annak végrehajtására alkotott FVMr.-t sem.

Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai ennélfogva sem jogszabály alkotással, sem jogszabály hatályon kívül helyezésével nem vitathatók, ennek az elvnek a megsértése közösségi jogot sértene. Ezen túl az Alkotmánybíróság a 47/2008 (IV. 17.) számú határozatában kimondta, hogy az állam csak a közfeladatként végzett tevékenység szakmai szabályait állapíthatja meg, ezeket csak az államilag elismert szervezeteken kérheti számon, miközben nem zárhatja ki, hogy ugyanazt a célt egyesülési formában is el lehessen érni. A 146/2011 (XII.02) számú AB határozat kimondta , hogy a kutya nem tartozik sem az állattenyésztési törvény, sem pedig az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló törvény hatálya alá, mert az ebtartás,ebtenyésztés és forgalmazás az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény végrehajtására alkotott 41/2010 (II.26.) kormányrendelet hatálya alá tartozik.

3.sz. melléklet

Aktuális hazai hírek

Új hivatal: NÉBIH

mmgonline.hu

Hajtun György

2012.03.23., péntek, 07:49

A március 15-én megalakult NÉBIH, azaz a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal a „Termőföldtől az asztalig” ellenőrzi az élelmiszereket. A hatóság a Mezőgazdasági Szak igazgatási Hivatal és a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal összeolvadásával jött létre, s miután szélesebb a tevékenységi köre, mint a korábbi két szervezetnek, új névvel, új logóval, új stratégiával végzi a munkáját.

A tárca elsődleges célja, hogy egészséges magyar élelmiszer kerüljön a hazai fogyasztók asztalára, ennek érdekében hozta létre a kockázatelemzésen alapuló, az élelmiszerlánc felügyeletét ellátó új hatósági szervezetet, amelynek éves költségvetése 10 milliárd forint. A két hivatal egységesítésével hatékonyabb szervezet jött létre, amely gyorsabb és pontosabb információáramlást, kommunikációt eredményez, és növeli az eredményes séget, hangsúlyozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

Az új hivatal az élelmiszerellátás útjának vizsgálatával is ellenőrzi az élelmiszereket. Magyar ország élelmiszerekből export képes, a hazai piac visszaszerzése, illetve a kivitelben rejlő lehetőségek kihasználása az élel miszer-gazdaság alapvető törekvése, ahogyan az élelmiszerlánc rövidítése, a helyi feldolgozás és értékesítés bővítése.

A két hivatal összeolvadásával a kockázatelemzés minden eleme egy helyre került, hangsúlyozta Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár, főállatorvos. Az élelmiszer-ellátás szerteágazó és bonyolult folyamat, a termőföldtől az asztalig számos veszélyforrást rejt. Az élelmiszerlánc védelmének leghatékonyabb eszköze a megelőzés, a lánc-szemléletű vizsgálat és a kockázatelemzésen alapuló rendszer kiépítése.

Az új, megerősített hivatal egységes adatgyűjtési, -nyilvántartási, -elemzési és informatikai rendszer kiépítésével, egységes adatbázis kialakításával szolgálja az élelmiszer-biztonságot. Az új hivatal biztonságos, szélesebb körű működéséhez módosítani kell a jelenlegi törvényeket, amelyet az Országgyűlés várhatóan még ebben a hónapban elfogad. A központi ellenőrzési stábok, és az ún. „gyors hadtestek” hatékonyan bevethetők: még inkább számolni kell majd a be nem jelentett ellenőrzésekre. Nem a bírságolás az elsődleges cél, hanem a megelőzés. A NÉBIH szorosan együttműködik a különböző hatóságokkal, az ÁNTSZ-szel és a fogyasztóvédelemmel, azok feladatait jogszabály határolja el.

A létrejött hivatal létszáma 188 fő, amely várhatóan már nem változik. A januárban elbocsátott körülbelül hatvan ember más alapon kötött munkaszerződéssel dolgozik tovább, így a fajtakísérletek folytatódnak, a laboratóriumi rendszer nem csorbul. Az átalakított felügyeleti díjrendszer sokkal igazságosabb teherelosztást jelent a gazdálkodóknak.

Az új hatóság felépítésében, arculatában és szemléletében is új, mondta Oravecz Márton, a NÉBIH elnöke. A logójukban megjelenő grafikai elemek – szántóföld, termések és haszonállat – tükrözik a jelmondat tartalmát: „A termőföldtől az asztalig” ellenőrzött élelmiszereket kínálni a fogyasztóknak. Az ügyfélbarát szervezet kialakítása felé tett első lépés, hogy a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal a Facebook közösségi oldalon is elérhető, a zöld vonalon (06)-(80)- 263-244) pedig névtelenül is várják a fogyasztók bejelentéseit.

Igen, én is félek.

Bár a MEOE-től a 'hideg ráz', de az FCI-re szüksége van a magyar kutyásoknak.

Ha tényleg vége lesz a MEOE-nek, akkor valamelyik (FCI tag) szomszédos országba be kell jelentkezni és ottani kennelklubnál tudjuk folytatni.

Ez azért elkeserítő...