Kaukázusi medveölőről vélemény?

a fajta neve hivatalosan kaukázusi juhászkutya.

eredetiben kavkazkaja ovcsarka, hívják még caucasian ovcharka-nak is, de semmiképpen sem medveölőnek!

főleg, hogy nem is képes egy ilyen kutya medvét ölni...

amúgy meg nem, nem ajánlanám 16 éves fiúnak. ezt a szösszenetet egy másik kérdésre írtam, bemásolom egy az egyben:

"vagy belevágsz ebbe a kőfejű kutyába, de akkor készülj fel rá, hogy felkötheted a gatyád! most csak a gyorstalpalót vesszük, mert nincs időm ide pötyögni:

1. dominancia, sőt, így: DOMINANCIA bele van kódolva a fejébe, ki sem tudod irtani onnan, legfeljebb szinten tartani. folyamatosan fenn kell tartanod a tekintélyedet vele szemben, és nem csak neked, hanem a családodnak is. aki családtag nem veszi elég komolyan a kutyát, azt a kutya sem fogja komolyan venni! nem arról van szó, hogy bántja - általában - hanem arról, hogy fellöki, felugrál rá, nem engedi előre az ajtóban, illetve hogy nem fogad szót.

2. intelligencia. nem úgy, mint a border collienál, a kau ennél egoistább világnézetű. figyel, jegyez, és pontosan tudja, hogy kinél-meddig mehet el. ha egyszer valamit megengedsz neki, akkor biztos lehetsz benne, hogy következőre már lazán meg fogja tenni, viszont ha valamit tiltasz (maradjunk a felugrálós példánál) akkor ne gondold, hogy univerzális parancsként tekint rá, nem! az nála azt jelenti, hogy RÁD nem ugrál fel... de ha anyu, apu, keresztanyu nem tiltja le, akkor rájuk fel fog. (hangsúlyozom, ez egy példa volt a sok lehetséges kellemetlenség közül)

3. territorialitás. a kau feje terület-alapon működik. ő egy területet őriz. ez a terület lehet az autó is, lehet az a 20 m sugarú kör, ahol már régóta ácsorogtok egy helyben, és természetesen a saját udvara. az a trükk a dologban, hogy nem csupán a telek határáig érzi sajátjának a területet, hanem még bőven az utcafrontig, de ha sétáltatod gyakran (kell!), akkor lehet, hogy 2-3 utcányi távolságig a sajátjának érzi a település azon részét. és ez azt jelenti, hogy mindent meg fog tenni azért, hogy megvédje! -> börtönkerítés. alul ás, felül ugrik (2-2,5m-t lazán), a drótot meg feltépi. (de olyat is láttam már, hogy a hegesztett hálót feltépte) nem szöknek ők (ha le vannak mozgatva), csak kiugranak, elkergetik a környékről a postást, vagy a kóbor kutyákat-macskákat, aztán visszaugranak.

4. temperamentum. ásnak, nem céllal, csupán brahiból, és nyáron azért, mert melegük van. a magyar állományra jellemző már az is, hogy nem tűrnek meg más kutyát (főleg a kanok), illetve ugye kemény őrzők, tehát ha nem szocializálod elég gondosan (sőt, talán még akkor is), el kell majd zárnod felnőtt korában, ha vendégek érkeznek. a nagy test egyébként ne tévesszen meg, hatalmas mozgásigényük van, abba gondolj bele, hogy anno a nyáj mellett több száz hektár terület volt az övék, amit be is jártak rendszeresen, szóval szüksége van a sétákra, az új szagokra, ingerekre. ezt javasolt már egészen pici korban elkezdeni, és váltogatni a sétahelyeket, mert amit már túl jól ismer, ott egyre inkább "otthon érzi magát", és elkezdi védeni, illetve egyre messzebb csámboroghat.

5. etetés. ismét azt mondom: ne tévesszen meg a hatalmas test. arra találták ki őket, hogy nomád körülmények között teljesítsenek, nincs szükségük annyi kajára, mint pl. egy bernáthegyinek, kb. annyi ételre van szükségük, mint egy labradornak. felnőtt korban is! kutyatápot leginkább semmilyet sem ajánlanék (ami large breed- fajtáknak lett kitalálva azt sem kaura szabták, hanem a bernáthegyire, dogra és társaikra), kölyökkorban hús, tojás, túró, zsír, később (7-8 hónaposan) kaphat hozzá rizst, vagy száraz kenyeret, aztán felnőtt korában kb. a hat hónapos kori mennyiséggel már vígan eléldegél. "

mi az, hogy medveölésre tenyésztették ki? ezt hogy sikerült összehozni?

pásztorkutyának tenyésztették ki, a nyáj, a jószág, a terület, a család védelmére! nem medvék legyilkolászására :D egy falkányi kutya sem tud egy egészséges, felnőtt medvét megölni, maximum egy magányos bocsot. a kutyák feladata a nyáj mellett a ragadozók elriasztása volt, minél kevesebb kontakt harccal, az ugyanis a kutya sérülésével is együtt járt, és ott, akkor, nem volt senki aki állatorvosi ügyeletre rohanhatott volna vele... vagyis ha harcolt és sérült, akkor legalább egy jó ideig nem volt képes ellátni a feladatát, de még valószínűbb, hogy elpusztult. ily módon csak a megfontolt kutyák maradtak a nyájaknál (a többi a fentebb vázoltak miatt meghalt), aki csak végső esetben bonyolódtak konkrét verekedésbe a nagyragadozókkal.

ám mondok még egy durvát: egy felnőtt farkast sem tud egy kutya megölni. semmilyen fajta.

egyébként nem rossz színben állítom be a fajtát, hanem reálisan. tíz éve tartok kaukázusit, igyekszem a lehetőségeimhez mérten művelni magam mind a nevelését, mind a múltját, mind a jövőjét illetően, és nagyon nincsenek jó tapasztalataim arról, amikor valaki "mert olyan amilyenre nevelik" felkiáltással elhoz egy édibédi kölyköt (vagy éppen acélkeményet, mindegy miért választotta pont ezt a fajtát), aztán itt rí, hogy jajj segítsenek neki, mert ez nagyon kemény dió. vagy már konkrétan gazdát keres neki, vagy esetleg már ki is dobta... rengeteg, RENGETEG ilyen eset van. hogy miért?

mert NEM MINDEN CSAK NEVELÉS KÉRDÉSE!!! ha CSAK a nevelésen múlna, akkor nem lennének kutyafajták, hanem lenne a kutya, mint faj, és mindenki olyanra nevelné, amilyen neki kell... a fajtáknak viszont vannak saját tulajdonságaik, ösztönkészletük, határaik és igényeik, amik különböznek, ettől jelentenek ők külön fajtákat. a kaukázusi pedig igenis egy nagy falat! tudom, mert van egy "jó vérű" kan az udvaromban, az átlagos "acélkemény" kutyára vágyó kautartó megnyalná a tíz ujját ha látná, hogy működik élesben, én meg látom milyen nehéz egy ilyen kutyát kulturált keretek közt tartani. de megoldom, megcsinálom, még csak nem is panaszkodom, mert én akartam, én vállaltam. de én tudtam mit vállalok! és azt is tudom, hogy a kutyás ismerőseim jelentős százaléka belebukna egy ilyen kutyába.

nagyon sok embernek próbáltam már emailben, telefonon segíteni, akik kétségbeestek ahogy beérett a kaukázusik feje, tudom miről beszélek. sajnos.

szóval bocsáss meg, de a tapasztalataim is azt mutatják, hogy jobb ha az embereket lebeszélem egy ilyen kemény, makacs, és rossz kezekben kifejezetten veszélyes kutyafajta tartásáról. aki igazán kaut akar, aki utánajár a fajtának, beszél tenyésztőkkel, tartókkal, kiműveli magát, és aki igazán kaukázusit akar, azt úgysem lehet eltántorítani - engem sem lehetett - de még a teljes elhivatottság mellett is szükséges, hogy tisztában legyen azzal mit vállal. és jobb, ha ezt előre mondják neki, mintha menet közben tanulná meg, mikor már szétásta a kutya az udvart, megölte a régi kutyát, vagy széttépte a postást a 1,5 méteres kapun kiugorva.

"Tud medvét ölni, arra tenyésztették ki..."

lol

Hát max. a mosómedvét tudná megölni.

Elképzelem, ahogy egy 50-70kilós kutya megöl egy 300-500kg-os barnamedvét.

Kedves hosszan kommentelő! Akkor miért tartasz 10 éve kaukázusit? 12 évig volt németjuhászom, de sokkal vadabb volt, mint most a kaukázusim. Semmi rossz tapasztalatom nincs vele kapcsolatban. Simán beengedi a rokonokat, barátokat, meg akit be kell engedni, még ha számára ismeretlen is az illető, viszont senkit nem enged be, akit mi sem szeretnénk beengedni. A németjuhászom soha senkit nem engedett be, még ismert személyeket sem, sőt, a szomszédot sem. Most alázzam a németjuhászokat, mert volt egy ilyen vad kutyám? A kaukázusit csak meg kell érteni, mint minden kutyafajtát, vagy minden állatot. Lehet, hogy kicsit más a gondolkodásmódja, mint a szobakutyáké, de meg kell érteni, hogy mit miért csinál. Nem akar ő bántani senkit, mert egy állat nem akar szándékosan bántani senkit.

Igazából a férjemé a kutya, mert az apja elkóborolt, és ők vigyáztak rá hónapokig, aztán telefonáltunk a gazdáinak, mert megláttuk a hirdetést, hogy keresik, és mivel pénzt nem akartak elfogadni, ezért amikor születtek kiskutyák, felajánlottak egyet, a férjem meg elfogadta. Én nem is akartam, hogy elhozzuk, mert féltem tőle. De kellemesen csalódtam, mert nagyon jó kutya, és egyáltalán nem vad. És mielőtt rávágnád, hogy "mert még kölyök", elmondanám, hogy már nem kölyök.

nem aláztam a kaukázusikat, eszembe nem jutna, a legkedvencebb fajtám!

pont azért, mert ilyenek. de tudni kell, hogy ilyenek! mert aki nincs erre felkészülve, az marha nagyot bukik.

de szeretem, amikor valakinek van egy darab kutyával az átlagtól eltérő tapasztalata, aztán hittérít...