Kan/szuka dominancia kérdés ivartalanítás után?

Egyed és fajta függő. Láttam már domináns labradort is.

Az én kutyám egy domináns fajta és ő maga is domináns. Ivartalanítás után ugyanúgy megmaradt ez.

A masztiffok (talán a bullmasztiffot leszámítva) nem túlságosan dominánsak, inkább a "jóindulatú nagybácsi" típust képviselik. Persze ha felbőszítik őket, akkor rombolnak, de amúgy békés, lomha kutyák. A bullmasztiff egy temperamentumosabb fajta.

Az pedig hogy mennyire tudja valaki kezelni a kutyáját, nem attól függ, hogy hány kiló. Láttam én már 195centis 100 kilós embert szenvedni az amstaffjával és 165centis 55kilós lányt totálisan uralni a moszkvai őrkutyáját.

Szia!

Nekem egy 9 hónapos kan bullmasztiffom van :)

A helyzet a következő, én szukát szerettem volna, a férjem kant. Elmentünk a tenyésztőhöz, előhívta a kiskutyákat, Joey volt az első, aki odaszaladt hozzám, szerelem volt első látásra, ekkor még nem tudtam, hogy fiú vagy lány. Felvettem és csak öleltem. Nem tudtam volna őt többé elengedni :) Mákomra kan volt, mert a férjem kitartott az álláspontja mellett.

Dominanciának a legkisebb jelét sem tapasztaltam, sem velünk szemben, sem a többi kutyával szemben.

Én is olvatam anno róluk, hogy eléggé dominánsak tudnak lenni. A tenyésztőtől kérdeztem, hogy náluk hogy van ez, mert láttam, hogy az összes kutyát együtt tartja. Mondta, hogy náluk semmi gond nincs, ez látható is volt.

Szerintem fontos az, hogy ha tenyésztőt választotok, ne feltétlenül a nem alapján döntsetek, hanem kérjétek a segítségét, hogy egy nyugodt, nem domináns egyedet ajánljon nektek.

Nekünk mákunk volt a dominancia kapcsán, hiszen mi nem ilyen tudatosan választottunk kiskutyát :)

Tény egyébként, hogy a mai napig szeleburdi és még min. 1 év, mire benő a feje lágya. Most is van olyan, hogy egy óvatlan pillanatban akkorát ránt rajtam (lát repkedni egy falevelet, "rárepül", na akkor repülök utána én is :D), most 35 kg egyébként. De azért meg lehet tartani.

Javaslatom a feleségednek, hogy kezdetektől fogva sétáltassa és akkor megedződik ő is, én is így vagyok vele :D

Ha érdekel esetleg, linkelek pár képet róla, ami a napokban készült :)

Ha kérdésed van róluk, írj nyugodtan!

Nekünk stafford szukánk van, kölyökkorától kezdve domináns.

Első tüzelése előtt lett ivartalanítva, de a dominanciája semmit sem változott viszont a szukákra jellemző bújóssága megmaradt.

Papám kutyája szintén ivartalanított szuka, szintén domináns és szintén bújós, tipikus lánykutya.

Szerintem ne nem alapján válasszatok, hanem válasszatok egy kifejezetten nyugodt kölyköt az alomból, ha nyugodt kutyát akartok, nemtől függetlenül.

Egyébként egyik nem sem könnyebb vagy nehezebb a másiknál nagy általánosságban, csak az a nem mindegy, kihez melyik passzol jobban. A kanokkal általában határozottan kell bánni, és gyorsan értenek az egyértelmű jelekből, a szukák látszólag könnyebben kezelhetőek, viszont sokkal rafináltabbak, hozzájuk ész is kell :) Megfelelő határozottsággal egyiket sem nehéz nevelni, csak az emberek többségében nincs meg az akarat, hogy megneveljék, vagy azt mondogatják, hogy "hiszen kan, persze, hogy mindent ellenőriz és intézkedik, ez a normális", holott marhára nem. Ivartalanítva egyébként könnyebb a kanokkal, ha még kiskorában megcsináltatjátok, és nem vártok addig, amíg előjönnek a kanos balhéi.

De ha nektek nem szipmi a kan, és nem akartok sokat szenvedni a kutyával, akkor nyugodt szukát keressetek, véletlenül se azt vigyétek haza, amelyik először a nyakatokba ugrik. Egy jó tenyésztő tud ebben is segíteni :)

Az ivartalanítás ahogy írtad, csak a nemek közti különbséget mossa el, de a kutya alap jellemén nem változtat. Mindenesetre sok gazdinak már az is nagy segítség, ha legalább a hormon termelés nem tesz rá mégegy lapáttal az amúgy is domináns kutyája viselkedésére. A másik, amit sokan félreértenek: A dominancia nem baj! Az a kutya vele született jellemén múlik és nemtől független. Egy lehetőség, amit lehet jól és rosszul is kihasználni. Egy domináns kutya is lehet kiegyensúlyozott, magabiztos, nyugodt és főként toleráns más kutyákkal. Sokkal könnyebb egy nagytestű, határozott jellemű, domináns de jólnevelt kutyával mondjuk terápiázni egy antiszociális ebet. A dominancia def. szerint fölérendeltséget, irányító jelleget jelent. Az ilyen kutya a viselkedésével képes nyugtatólag hatni a másikra, hiszen a természetben pont az ilyen vezéregyéniségeket keresik a bizonytalan egyedek és ez biztonságot jelent számukra. Ha két jólnevelt domináns kutya találkozik, akkor egy kis szaglászás, pózolás, esetleg odamorgás után mindkettő megy a dolgára. A természetben a feleslegesen agresszív egyedek sérülést szenvedhetnek és ez a pusztulásukhoz vezethet.

Ezt a szinet viszont tényleg kevés gazdi tudja elérni a domináns kutyájával. Tehát, ha bizonytalan vagy kezdő vagy, akkor tökmindegy milyen nemű kutyát választassz, a lényeg, hogy kérd meg a tenyésztőt, hogy segítsen neked kiválasztani az alomból az arany középutat. Egy nem túl domináns, de nem is omega jellemű kiskutyát. Létezik kölyök teszt is, amivel az egyedeket értékelni lehet és az eredmény alapján más-más célra, más fajta gazdinak tudja őket ajánlani a tenyésztő.

Nekem egy 65 kilós, domináns, ivaros kanom van. Kiállításokon nyugodtan elnyúlva pihen mellettem, miközben a legkülönbözőbb fajtájú és nemű kutyák jönnek-mennek körülöttünk, sőt, akár acsarkodnak is egymással. Ha tőle két méterre esnek egymásnak, akkor sem jut eszébe, hogy ő is beszálljon. Van a környékünkön egy önsétáltató, kötözködős, antiszoc. kistestű kan kutya, aki mindig fitogtatja nem létező erejét. A multkor hátulról támadott ránk, a kutyám hátra nézett, morrantott egyet és a kicsinél mintha átkapcsoltak volna egy kapcsolót, megállt, elkezdett kóvályogni, szaglászni, mintha ő ott se lenne, mintha nem is épp morogva ugatva rohant volna utánunk 2 másodperccel korábban. Ehhez viszont nagyon sokat kellett dolgoznom a kutyámmal és hozzá tartozik, hogy amúgy is békés fajta, csak épp kicsit sok dominancia szorult belé, mint egyedbe.

Szerintem adott esetben egy szuka lehet sokkal dominánsabb, mint egy kan.

Már alapból ha azt a tényt vesszük, hogy (normális) kan ha össze is verekszik egy szukával, sosem ejt rajta halálos sebet, a szuka viszont minden további nélkül akár meg is öli, akkor az azért elárul egyet s mást.

Nekem nagy szerelemfajtám a Közép-ázsiai juhász.

Gyerekkoromban a szüleimhez került egy problémás ivaros szuka. (Az előző gazdái láncon tartották, verték és maradékokkal etették, ami miatt szegény csontrákos is lett - pedig TK-s volt, nem is értem, a tenyésztő hogy adhatta oda nekik szegényt.)

Velünk szemben soha nem volt agresszív, még csak kunyerálni sem kunyerált, ha az orra előtt grilleztünk a kertben...

Viszont más kutyákat kíméletlenül lerendezett.

A szukákat halálosan gyűlölte, egyszerűen nem volt képes elviselni őket.

De a kanoknak is megmutatta, ki hordja a gatyát.

Persze a szüleim nem jártak kutyasuliba vele, azt se tudták, hogy van olyan, csak jót akartak, és legjobb tudásuk szerint (ami igencsak hiányos volt) foglalkoztak vele, tehát minden nap jó nagy séta, etetés, villámláskor házba beengedés...

Aztán 3 ivartalan szuka keverék mellé nekem is lett egy ivaros kan KÁJom.

Az alomban ő volt a legnagyobb, a legharciasabb, nagy csibésznek ígérkezett. Nem emiatt választottam, hanem mert ő hasonlított a legjobban a meghalt szukához.

Aztán most hogy az alaptermészete ilyen, vagy a más nevelési mód miatt van, nem tudom, de ő a legcicább KÁJ akit ismerek.:D

58 kg vagyok, ő most 75, nem sokat érnék vele, ha fizikailag kellene kényszerítenem valamire...

Olyan engedelmes, békés, nem véletlenül lett Rasid - vagyis bölcs a neve:)

Más kutyákkal pedig csak játszani akar, csak akkor indul meg feléjük feszülten, ha egy kis padlócirkáló megugatja, de akkor is annyit mondok, hogy Ras, gyere, és már le se tojja a másik kutyát.

Bár általában tényleg látszik egy kölykön, hogy dominánsabb-e, de a lényeg az, hogy a gazda hogyan neveli.

Erről szól a tükör módszer.:)

Amilyen vagy, olyan lesz a kutyád is.

Ha bizonytalan vagy, a kutyád félős lesz vagy agresszív.

Ha határozott de kedves, a kutyád is kiegyensúlyozott lesz...

De van olyan kutyám is, aki keverék, és iszonyatosan domináns volt más kutyákkal szemben, pedig ivartalan szuka.

Hosszú út vezetett addig, amíg kitapasztaltam, hogy itt sem a fojtón való rángatás és erőszakra erőszakos válasz a megoldás - ahogy azt az első "falusi" kutyasuliban mutatták-, hanem a klikkerezés.

Itt nemrég "vitába" keveredtünk egy másik válaszolóval a kutyanevelést illetően, ő kemény, minden apróságot büntet, szigorú a kutyájával.

Ez is egy módszer.

Én szeretet-tisztelet alapon próbálom irányítani a falkámat, és el ne kiabáljam, nekem ez sokkal inkább bevált.

Inkább vagyok "Igazságos Mátyás", mint Nero.

Ha még nem döntötted el, hova viszed kutyasuliba a leendő falkatagot, nagyon ajánlom valamelyik tükörsulit!:)

Menj el egy ovis foglalkozásra (az első óra ingyenes), és szerintem ott megtapasztalod, miről beszélek. és ha szimpatikus, üdv a klubban.:D