Hogy szoktassam a kutyát a gyerekhez?

Nagyszüleimnél van két kutya. Egy tacsi, idős csaj, inkább a házában szundikál egész nap. A másik egy szintén idős skót juhászkutya hölgy, kifejezetten szereti, ha simogatja a fiam, aki lassan négy éves. Nagyon szépen hozzá lett szoktatva az állatokhoz. Nem piszkálja őket, nem bántja, tudja, hogy csak simogatni szabad őket, már amelyiket szabad. Sosem rohan oda idegen kutyákhoz, megkérdezi tőlem, hogy szabad e, én meg a gazditól, hogy mit szól hozzá.

Eddig minden szép és jó, csakhogy. Tavaly odaköltözött az egyik unokaöcsém, aki éppen akkor vett egy kan boxert. Itt kezdődtek a gondok. A kutya minket gond nélkül elfogadott, de a gyerekemet lenézi. Folyton ledominálja és morog rá. Ilyenkor mindig rá szólok. Most jó ideje nem voltunk náluk, mert nekem közben kisbabám született, akikek sajnos veleszületett légzési betegsége van (de szerencsére ki fogja nőni), így nem mentünk, mert hidegben a 3 kutya bent tanyázik a házban és szó szerint minden kutyaszőr, mert nem tudnak utánuk takarítani. A picinek meg nem hiányzik a plusz irritáció, de ezt nem értik meg.

Most már jó idő van, a kutyák kint vannak, esz a fene, hogy mennék hozzájuk látogatóba, de félek, hogy a boxer miatt baj lesz. A fiam majdhogynem fél tőle, mert folyton rámorog meg felugrál (dominál) rá. Hogyan tudnám én leszoktatni a kutyát erről?

Kennelt nem akarnak csinálni, hogy arra a pár órára bezárni a kutyát, amíg ott vagyunk, mert ugye az milyen már. És az milyen, hogy mi kiszabadulunk a panelból, a fiam menne játszani az udvarra, de nem lehet, mert ott a kutya, aki rettegésben tartja.

Segítsetek, adjatok ötletet, mert már így is én vagyok a rossz a nagyszülők szemében, hogy "utálom" a kutyákat.

Nem utálom én őket, csak kész tortúra az egész. Folyamatosan a fiammal lenni, hogy ne érje támadás, előtte két órán át pucolni az udvart, mert a 3 eb termel ám rendesen, de összeszedve nincs utánuk (már fű sem nő az előkertben), meg a kutyaszőr az egész házban, csomókban szedegetem mindenhonnan. Még a hűtőből is kerül elő. Az már csak hab a tortán, hogy moslékon élnek a kutyák, a rántott levestől olyan büdös leheletük van, hogy nem lehet egy zárt légtérben megmaradni mellettük.

Hogyan lehetne megoldani a dolgot? Bevallom ezek miatt már nem szívesen megyünk hozzájuk, pedig régen folyton ott lógtunk. Elvesztette a varázsát.