Három hónapos kölyökkutya, miután néhányszor sétálni vittem rákapott a kijárás örömére. Mit lehet tenni?
Míg kisebb volt nem volt gond, most viszont akárhányszor nyílik a kapu, már megy is kifelé. Nem megy messzire, de nem is akar visszamenni.
Ha visszamegyek és hívom, akkor visszajön, de nem akarok minden alkalommal versenyezni vele, hogy másodjára még az orra előtt kiérjek és becsukjam a kaput. Ha úgy alakol, akkor elkapom a grabancát és behajítom a kapun (na persze nem nagy ívben, csak laposan... :) ), ez viszont biztos nem jó.
Egyébként állandóan a kertben van, a lakásba nem jöhet be, vigyázok arra, hogy ne legyen se velem, se a gyerekkel "tiszteletlen" (bár a gyerkőcökre - 4 és 6,5 évesek - felugrál, kapdos a ruhájuk után, de a gyerekeknek ez első kutya, bíztatni kell őket, hogy fegyelmezzék).
Nekem szépen leül, nyugodtan várja a kaját, séta alkalmával mindig én megyek át a kapun először és csak utánam jöhet, pórázon is szépen viselkedik (bár sokszor a lábam mögé húzódozik, de alakul ez is).
Nagyon élénk, könnyen tanul, de hogy értessem meg vele, hogy mit akarok, ha már odakint van?
Ha magamhoz hívom és idejön, nem szidhatom le... Mit kell hát tenni, amikor épp ellenáll?
2 dolog üti egymást:
először azt írod kimegy a kapun magától, utána pedig azt, hogy először Te mész ki, aztán a kutya. Tehát valami nincs rendben.
Én azt szoktam csinálni, ha új kutya jön, hogy beállok a kapuba (kutya a kertben) és ha ki akar menni nem engedem. Egy idő után (mikor már látom, hogy felfogta mit is akarok) távolodok a kaputól, ha bent marad, akkor mikor visszaérek megdicsérem, ha már látom rajta, hogy jönni fog ki, akkor 'visszazavarom'. Türelemjáték.
Megtiltod neki, hogy kimenjen. Gondolom szoktatok neki dolgokat megtiltani (ha nem, akkor sürgősen kezdjétek el, mert enélkül nem lehet kutyát tartani), csináljátok ezt is ugyanúgy. Mielőtt kinyitod a kaput, szólj rá, hogy nem, és testbeszéddel szorítsd hátrébb. Ha résnyira kinyílik, valószínűleg megindul, ilyenkor megint fordulj felé, megint mondd, hogy "nem", és megint szorítsd hátrébb. Ezt egészen addig csináld, amíg nyugodtan nem tűri, hogy nyitogasd a kaput és kimenj rajta. Akárhányszor megindul, tiltás és visszaszorítás. Még pici, gyorsan le fog esni neki a lényeg, feltéve hogy aúgy foglalkozol vele annyit, hogy hajlandó legyen odafigyelni rád.
Persze az egész nem ér semmit, ha nem viszed rendszeresen sétálni. Szüksége van rá, vidd ki minden nap.
Amikor pórázon van (vagy épp nincs tele mindkét kezem, nem a kukát húzom kifelé, tehát oda tudok rá figyelni), akkor én megyek ki. Egyébként viszont keresi az alkalmat.
Egyebekben köszi a választ!
Ha nem akarod, hogy kimenjen, akkor azt kell megakadályozni, mivel ha már kint van, és tök másra figyel, akkor nehezebb a figyelmét magadra irányítani, főleg mivel még kicsi.
Tanácsaim:
Mikor kinyitod a kaput, rögtön rászólsz, hogy marad (persze ha ismeri már, hogy ezzel mit akarsz), ha marad, akkor mehet neki a jutifalat. Ha tényleg úgy van, hogy te jössz/mész elsőnek a kapun, akkor elvileg nem szabadna kimennie az engedélyed nélkül. Ha kimegy, akkor viszont valami nem jól működik. Erre akkor rá kéne erősíteni. Ilyen kicsi korban még ne várd el, hogy minden jól működjön, igaz, hogy a szabályokat ilyenkor kell lefektetni, de vedd figyelembe, hogy még kölyök. :)
A lényeg az, hogy ne fizikailag menj ki előre a kapun, hanem ő álljon meg magától és várja meg amíg te kimész, és hívod. Ezt lehet anélkül is gyakorolni, hogy tényleg elmennétek. Én úgy csináltam, hogy leültettem, kinyitottam az ajtót, kapta a jutifalatot (hogy rámfigyeljen), kiléptem a küszöbön, ha felállt volna, rászóltam. Majd hívtam. És ezt minden ajtónál eljátsszuk.
A lényeg, hogy ne fizikailag kontrolláld a kutyát, hanem agyilag.
A behívást pedig folyamatosan gyakorolni kell, azt kell jelentenie az odamenetelnek, hogy az jutalommal jár, és nem büntetéssel (be lesz tessékelve az udvarra). Amikor a kutyát pl elengedjük pórázról, akkor többször be kell hívni csak azért, hogy a kutyában ne az rögzüljön, hogy ha behívnak pórázra raknak, hanem hogy akkor jön a juti, simi, akármi.
Még nagyon kicsi, ha következetesen neveled, akkor ez előbb-utóbb kiforr, csak ne várj el túl sokat tőle.
Sarkított példa, de pl a gyerekeidtől se várod el, hogy elmosogassanak maguk után, vagy mossák ki a ruhájukat, mert egyszerűen még kicsik hozzá. A kutyáknál is ugyanígy van, követelni kell, de csakis a koruknak megfelelően.
1. vagyok.
Nem igazán ilyen gyakorlásra gondoltam. Kukahúzogatás közben nem lehet kutyát nevelni.
Szánj rá időt és tanítsd.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!