Létezik, hogy a kutyám azért agresszív, mert érzi, ki ellenséges? Mit tegyek ez ellen?
Sziasztok!
Sok kutyám van, senkivel nincs semmi gond, nagyon tündérek, de egyikőjüket nem értem...(ivartalan szuka)
kb. 2 hónaposan vettem magamhoz, látszólag lelkileg nem sérült, a "gazdája" csak órákkal azelőtt hagyta el, hogy én magamhoz vettem. (szuka)
Akkor már volt egy 4 hónapos szukám. Nagyon jól kijöttek egymással, a "problémás kutya" viszont gyakran próbált a 4 hónapos felé kerekedni.
Velem szemben sosem próbált ilyet, engem mindig félistennek lát és azonnal csinálja amit kérek.
Na de ha sétálunk (amit már csak úgy merek, hogy elautózunk messzire ami egy vagyon a benzin miatt...) nem értem, mi alapján, nekiront más kutyáknak.
Egyszer kutya nélkül az egyik ilyen utált kutya gazdájának is nekiment aki felénk futott.
(15 kilós és a nekiment annyit tesz, hogy hevesen ugat centikre a pasi térde előtt, de nem lett volna szép vége, ha a többi kutyám is behergelődik...)
Voltunk már kétféle kutyasuliban is.
Az egyik fojtót, agressziót javasolt, ami csak rontott a helyzeten.
A másikban figyelemelterelést, kedvességet...
Ez egy fokkal jobb, de nem az igazi.
Otthon is ő az, aki akkor is odaugat a többieknek, ha a fekhelye közelébe mennek.
Szerintem ez nem a falkavezérsége miatt van, hanem túlságosan elnyomva érzi magát - ő a második legkisebb és a többiek sokszor rátaposnak, fellökik játék közben.
Ilyenkor ha elkezdek gügyörészni, vagy hülyén mondani, hogy ezt nem szeretem, akkor megnyugszik.
De itt a jó idő, én azt hittem, már ura vagyok a helyzetnek, szóval a legnagyobb kivételével a három kutyámmal elmentem biciklizni.
Találkoztunk több kutyával, babakocsis emberekkel, semmi gáz nem volt, tök boldogok és nyugisak voltak a kutyák.
Ahogy küzdöttem fel magam egy emelkedőn, pár méterre tőlem a kutyáim a problémás vezetésével neki estek egy 20-25 kiló körüli kutyának.
Nem keményen, csak amikor oda-oda csípnek ugatás közben.
Alig tudtam gyorsabban menni, ezért leugrottam és behívtam őket - szerencsére működött.
Hát,...ezek után pórázra vettem a problémásat és elvonultam amíg a másik kutyás elmegy.
Akkor elengedtem a problémásat is, és hagytam, hogy még szaglásszanak.
4 puli keverék jött, még sose láttam őket.
ideges lettem, nem lesz-e gáz - semmi nem történt, összehaverkodtak kutyák.
Utolért minket a goldenes család, velük sem volt gáz...
Utána még több kutyával találkoztunk, és semmi...
Az az elméletem, hogy a kutyám csak azokat a kutyákat támadja meg, akikkel már volt rossz tapasztalat - vagy a gazdájukkal...
Annak a kutyának a gazdája, aki (szintén póráz nélkül) sétáltatta a kutyáját és letámadták az enyémek 1 éve sokat zaklatott, mert a gyerekei félnek az akkor 2 kölyök szuka kutyámtól. (miközben bringával 3 másodperc alatt elhaladok a házuk előtt.)
Erre én mondtam, hogy szívesen elhozom a kutyáimat, hogy barátkozzanak össze velük...
Hát, a nő azóta is utál.
(Ezek után lett a kutyájuk aki nagyobb, mint az enyém, akitől félnek...)nem amstaffról vagy ilyesmiről van szó, mezei keverékek. Mindenki imádja őket.)
A pasival, akinek nekitámadott (soha nem támadott sem előtte sem utána emberre) szintén volt korábban konfliktus, az ő kutyáját kezdettől fogva utálja az én problémásom.
Azt a kutyát úgy nevelik, mint egy gyereket, 0 szocializáció, stb, nem tudta, hogyan kell tisztelettel viselkedni az idősebbekkel, ez válthatott ki agressziót az én problémásomból.
A gazdával később jóban lettünk, de nyilván az én kutyám megjegyezte, mekkora feszültség van köztünk.
Ha belegondolok, az összes kutyával, akivel volt konfliktusa nekem is volt - illetve a gazdáikkal.
(Sokaknak volt probléma, hogy póráz nélkül, biciklivel sétáltatok (2) kutyát, azóta "divatot teremtettem" a faluban, és mindenki így csinálja.
Hozzáteszem akiknek problémájuk volt, semmi kárt, kellemetlenséget nem okoztunk neki.
Ez a múltkori volt az első eset, hogy bringás séta alatt volt agresszív a kutyám.
Na szóval tudnátok segíteni, hogy biztos lehessek benne, hogy senkire nem fog támadni ez a dilibogyó?
Mit csináljak?
Hogy csináljam?...
Sajnos a tükörsulinak csak az ovijára volt pénzem, az 50.000 alapképzés nekem most megfizethetetlen.:(
(Nem mintha nem lenne ennyi aranytartalék, de ez most pont a legnagyobb gyógykezelésére kell.)
Köszönöm, hogy végig olvastátok!
És pláne köszönöm az ötletelőknek - előre is!
válasza: válasza:Nem lehet, hogy a kutya bizonytalan?
A másik ötlet, hogy túl domináns, és azokkal a kutyákkal aggresszív, akikben potenciált lát.
Én is azt tudnám javasolni, hogy módszeresen legyen ő az utolsó a sorban. Nem azt mondom, hogy ő a falkavezér, de igen közel érzi magát hozzád. Pl a fekhelyes szitú eléggé jól mutatja. Lehet, hogy valamennyivel engedékenyebb vagy vele, mert ő a legkisebb? Ezt abból gondolom, hogy ezt írtad:
"Szerintem ez nem a falkavezérsége miatt van, hanem túlságosan elnyomva érzi magát - ő a második legkisebb és a többiek sokszor rátaposnak, fellökik játék közben.
"
Szóval az ilyen fajta dominanciáját megmagyarázod magadnak, hogy az azért van mert. Szóval én egy kis szigort és határozottságot (figyelmen kívül hagyva, hogy ő a legfiatalabb) vinnék be.
Ha rossz a viselkedésforma, akkor rászólni erélyesen, ha jól viselkedik akkor pedig jutalmazni.
Sajnos nem kivételezek vele:(
Mármint de, de ez inkább negatív kivételezés...
Szóval a többi kutyámnak ha elmondom, hogy ne turkáljanak a kukában, akkor többet nem teszik.
Ő meg amint nem figyelek, derékig guberál benne...
Másfelől imádja, ha aktív feladatot kap.
Pl. amíg tudtunk agilityzni ( az agressziós kutyasulinak ez nagy előnye volt, a tükörsuliban ehhez két képzés, tehát 100.000 forint kellene... most próbálok saját pályát építeni a kertben), addig láthatóan javult a magatartása.
Talán csak a bizonyítási vágy nagy benne...
Szóval mindig erélyesebben kell rászólni, meg kell morognom, ilyesmi... Ilyenkor rögtön meggondolja magát.
Csak nem értem, miért próbálkozik be mégis újra meg újra...
Viszont ha csak annyit kérek a falkámtól, hogy üljenek le, akkor ő az első, aki szinte veri a farát a földhöz igyekezetében...
És azt hogy érjem el, hogy én szorítsam a falka aljára?
(Ja, amúgy nem ő a legkisebb, van egy nála jóval kisebb 8 kilós ivartalan szukám is.)
Nálam a kajaosztás is úgy van, hogy először én megkajálok, utána kiosztom a fazekaikba a százaztápot. A legnagyobbnak speckó táp kell. A nagy nem szereti, a többi csak at a tápot enné. És fordítva, a nagy a többiek kajáját szereti...
Szóval már itt irányítanom kell, hogy ki miből egyen.
Úgy veszem észre, ha a nagy ugye eszik a maga táljából, és a többinek csak 1 fazékba teszek kaját, teljesen változó, hogy mikor melyikük eszik előbb...
Akihez közelebb van a tál.
Van, hogy a kis 8 kilós ugatja el a 70 kilóst.
Van, hogy a 70 kilós mellett nem mer elhaladni a 28 kilós, miközben a nagy kajál...
A 15 kilós (problémás) és a 28 kilós között aztán végképp nem tudom eldönteni, ki hol áll a rangsorban...
Honnan tudhatom meg egyértelműen, hogy mi a rangsor?
És hogyan változtathatok ezen?
Köszönöm az eddigi válaszolóknak a válaszokat!:)
Vagy lehet, hogy nincs is kialakult rangsor?:O
A 70 kilós mindig a 28 kilóssal játszik, ritkábban a többiekkel. (ennek gondolom már csak méretbeli különbségei is lehetnek.)
Megjegyzem a 8 kilós a legfiatalabb 9 hónappal, a 70 kilós 1 éves, a 15 kilós 2 éves lesz, a 28 kilós 2 éve múlt...
a 70 és a 28 kilós között nagy a szerelem
meg a 28 és 8 kilós között.
De hol van a problémás 15 kilós?...
Ő kicsit antiszoc.
Ritkán játszik a 28 kilóssal.
Néha beszáll a nagy közös játékokba, de jobban szeret velem játszani.
Ezt csak azért írtam le, hátha ad valami támaszpontot...
válasza: válasza:Igazából amit leírsz látszik, hogy a problémás kutya van közvetlen mögötted. Ezért csak veled akar játszani leginkább, a többiekhez nem alacsonyodik le.
Azt, hogy ki hogy áll a rangsorban, igazából ha lejjebb vannak mint te, akkor nem is igazán fontos. Egyébként elvileg kortól függ. Legalább az idősebbnek a kutyáknál kijár a tisztelet, ha mind rendesen van szocializálva.
Igazából én az etetést másképp oldanám meg.
Ugye a természetben úgy van, hogy a rangsor szerint ehetnek a falkatagok. Ami úgy néz ki, falkavezér először, aztán a sorban következő (korban legidősebb) eszik és így tovább. Én egyesével adnám a helyedben, mivel az ilyen helyzetekben látszik, hogy kit hova sorol a falkavezér.
Aztán ugye ott van a "ki megy ki a kapun először" játék. Én ezt úgy csinálnám, hogy ugye először én, aztán mondom az idősebbiknek a nevét kihívom, és így tovább, a problémással fejezném be a sort mindig. Nem tudom, hogy jelenleg ez nálatok hogyan működik, de ha nem így akkor ezt mindenképp bevezetném, hogy a kutyák csak a te hívásodra léphessenek ki. (De sose egyszerre)
A problémás kutya azért próbálkozik be, mert domináns, keresi a kiskapukat. Ezért nehezebb egy domináns kutyát nevelni, mert ő mindig be fog próbálkozni amikor egy kis gyengeséget is érez. Az enyém nem domináns, de amikor kicsit lazábbak vagyunk (nincs az a szigor, kicsit több szeretgetés) már akkor érzem, hogy kezd a fejemre nőni.
Ha ő sokkal aktívabb mint a többi, akkor próbálj meg külön foglalkozni vele, lefárasztani, engedelmességizni, és hasonlók. Ha agyilag lefárad akkor kevésbé fog próbálkozni is.
Frizbit próbáltad már vele? Lehet, hogy az is segítene a helyzeten, sportolás, agyilag lefárasztja a kutyát, és nem kell hozzá messzire sem menni. :)
Köszönöm a válaszokat, megfogadom a tanácsokat!:)
Csak még azt nem értem, hogy így is én vagyok a falkavezér...
Ha a problémás látja, hogy én nem támadok, akkor ő miért?
(és tuti, hogy én vagyok a vezér, behívható, engedelmes (kivéve az említett kukás passzív engedelmesség - de tudom, hogy ez nagyon ősi dolog a kutyáknál, tehát kényes pont), de az autóba is csak akkor ugrik, amikor szólok,...
Illetve annyira értelmes, Csányi Vilmos már mondta, hogy a kutyák szó szerint értik, amit mondjunk, de amíg a gyakorlatban nem tapasztaltam, addig nem tudtam elképzelni...
De 4-en szűkösen férnek el a csomagtartóban, ezért nyáron - amikor nincs sár - Pocak elöl szokott utazni az ölemben.
(Oké, ez egy kivételezés, de nagyon ritkán történik meg.)
Szóval most télen így autóztunk a séta helyszínére, amikor mondtam a barátomnak, hogy visszafelé előre veszem a problémás kutyát az ölembe.
Séta végén mondom, hogy "autó hopp", mindenki ugrik, kivéve a problémásat, ő ott ül az anyósüléses oldal ajtaja előtt...
Azt hittem, lehidalok.:D
Amúgy az etológia tanszéki kísérleteken is mindig őt kérik vissza a kísérletekhez...
De szóval nem értem, attól még, hogy lesz egy biztos helye a rangsorban - amivel domináns lévén nem tudom, mennyire lesz kibékülve - miért nem fog rátámadni ezekre a kutyákra?
Egyébként érdekes, hogy amennyire én látom, a megtámadott kutyák a legkevésbé sem dominánsak, inkább bizonytalanok a saját falkájukban betöltött pozíciójukban.
Lehet, hogy direkt a gyengébbeket pécézi ki?
Mint a buta ember, amikor örül, hogy talál egy nála is butábbat, és máris okosnak (esetünkben dominánsnak) érezheti magát?
De mit tegyek ez ellen?
A kiképzők kutyái - falkái - miért nem agresszívak soha?
válasza:Köszönöm...:)
Úgy tűnik, ideje elolvasnom még pár Jan Fennell könyvet...:D
ha van még valakinek tippje, nagyon megköszönném, ha leírná!:)
(és külön köszönet, amiért senki nem adott bunkó választ és kezdett el kötekedni a póráz nélküli séta és a támadó kutyám miatt - így is elég nagy fejtörést és gyomorgörcsöt okoz a helyzet...)
válasza:Így egy hónappal később :)
Próbáltad már, hogy Pocakon hagysz egy bazihosszú pórázt? Így meg tudnád előzni a problémát, ha visszahúznád, mielőtt nekiállna a kakaskodásnak... ez az egy dolog jutott eszembe... megoldódtak azóta a problémák?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!