Szerintetek mit tegyünk?
Van egy kutyám. 2 éves(kan), menhelyrôl örökbe fogadott kutyáról van szó. Van neki egy testvére ô is kan, akit a barátnôm fogadott örökbe. Midnig együtt sétáltunk . Soha nem volt gond, a két testvér nagyon jól kijött, mindig játszottak és sohasem verekedtek.De olyan 5-6 hónapja a két kutya folyamatosan marja egymást, ahányszor találkoznak a barátnôm kutyája mindig vicsorít az enyémre, így az enyém is elkezd és már nem merjük együtt sétáltatni ôket, mert már verekedtek is. Az állatorvos szerint ez azért van, mert egymásban lássák a riválist, azt mondta,hogy ôk kell eldöntsék,hogy ki a felsôbb rendû. Engedjük ôket össze és ôk majd eldöntik,hogy ki a fônök. De félúnk,mert megsebesíthetik egymást. Szerintetek mit tegyünk?
Amúgy a barátnômnek volt egy labradorja, a két kutya szó szerint az anyának tekintette ôt. Sajnos elütötte egy autó olyan fél éve. A barátnôm kutyája azóta ellenséges ( ivartalanítva van).
Nagyon ritka hogy két kutya megsebesíti egymást. Szerintem itt csak arról van szó, hogy a két kutya a pórázt rángatva hergeli egymást. Engedjétek el őket valamelyikőtök kertjében, ha nagyon féltek, akkor használjatok szájkosarat - de pórázt semmiképp.
Nálunk a 15 fős falkába kb. hetente jönnek új tagok. Van amelyik szétszedné a kennel ajtaját is úgy acsarkodik a többire, de amikor kiengedjük, megnyugszik. Pszichológia az egész.
Hogy mit ítélünk durvának?
Nekem csak panziós tapasztalatim vannak, mert a saját kutyáinkkal nincs ilyen probléma. Két általam ismert esetben nem engedték össze a kutyákat:
1. Egyszer került egy pit bull szerűség az alapítványhoz. Nekem nincsenek velük kapcsolatos előítéleteim, de a kutya nagyon hamar minden előjel nélkül úgy elkapott egy öreg, békés kutyát, hogy szó szerint a szájából kellett kiszedni, nem engedte el. Őt átadták a fajtamentőknek.
2. Műtét utáni rehabilitációhoz jött hozzánk egy nagy keverék kan. Egy hét után úgy elkapott egy másik nagytestű öreg kutyát, amelyik rámorgott (szokása, talán mert vak, de morgáson kívül mást nem csinál), hogy nagyon nehéz volt leszedni róla, mert akkor se eresztette amikor az már a földön feküdt. Őket ezután külön-külön engedtük ki, a másik kb. 15 kutyával nem volt összetűzése.
Tavaly kb. 100 kutya fordult meg az alapítványnál, bárhogy is viselkedtek mikor a legrosszabb körülmények közül bekerültek, mind beilleszkedett a falkába (ami egyébként szabadon van, a nap nagy részében felügyelet nélkül).
Uhh, ez durva :(
Az én kutyàm (7,5 hònapos) soha nem kezdeményez verekedést, de van egy màsik kutya, akivel 20-25 percig nagyon szépen eljàtszanak, aztàn mintha elvàgtàk volna, a màsik kutya morog az enyémre, majd nekimegy. Innentől az enyém persze védi magàt és felveszi a kesztyűt. Ilyenkor szétszedjük őket, de fogalmam sincs miért van ez. Szerinted se kéne hagyni, ugye?
Amikor morog akkor már feltétlenül rá kell szólni, de jobb előbb. A mieink között is vannak olyanok, akik minden lében kanalak és alig várják, hogy a másikra rá lehessen morogni. Őket jobban figyeljük és rászólunk már ha figyeli a másikat vagy ha játszanak és kezd eldurvulni.
Persze mindig vannak kisebb összetűzések (biztos akkor is amikor nem vagyunk velük), de ezek nem többek annál, mint ha azt mondanák: "Menj már odébb!", "Ne feküdj már rá az 50 kilóddal a törött lábamra!" meg "Hallgass már el!". Mondhatni kollegák. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!