Terápiás célból, de hogyan is?

Az én esetem kicsit más, bár én is tisztaságmániás vagyok. Ráadásul ha valami nem úgy alakul, ahogy azt én elterveztem vagy kizökkenek a szokásos kerékvágásból a rosszullét kerülget, az agyam pedig leblokkol. Bár legtöbbször sikerül gyorsan elhessegetni az effajta gondolatokat és akkor nincs (akkora) baj.

Én nagyon sokat kaptam a kutyámtól. Több, mint tíz évig velem volt. Nekem az érzelmekkel volt problémám... Nem igazán olyasmi, hogy nem tudtam kifejezni inkább nem értettem őket vagy épp nem is voltak. Nagyon sokat segített rajtam a kutyám, sokat köszönhetek neki.

Ő kinti kutya volt és valahogy sosem volt vele problémám soha.

Viszont amikor más kutyák közelítenek felém (persze mosolyognom kell, mert rokon/ismerős kutyája) magamban már az öngyilkosságot tervezem, mert rám fog ugrani, meg fog nyalni meg egyáltalán. Általában meg sem simogatom a kutyát még nagymamámnál sem, pedig aranyosnak találom és néha szívesen megérinteném.

Na de arra akartam kilyukadni, hogy ha elkezdesz vele játszani és megszereted utána vele kapcsolatban a tisztaságmánia kikapcsol, legalábbis a szorongás kikapcsol és felszabadultnak érzed magad. Nálam legalábbis mindig így volt/van.

Tehát csak most tűnik rémesnek, ha majd belevágsz meglepően könnyen fogod venni a dolgot.

Sajnálom, hogy egyelőre nem tudok többet segíteni, de nekem kint volt a kutyusom. De rengetegen tartanak kutyát a házban, ha megkapja az oltásokat, a szükséges tablettákat és tisztán van tartva, külső és belső élősködőktől mentes, akkor nem lehet probléma.

Barátnőmék bent tartják a tacskó és a hosszabb szőrő keverék kutyájukat is, de nincs náluk kutyaszőr szinte sehol, legalábbis sosem láttam se az ágyon, se a fotelen, sehol. Csak ahol a kutyák fekszenek a helyükön. Pedig amúgy közlekedhetnek szabadon a házban, csak pl. az ágyra ilyesmire nem fekhetnek fel.

A rágásproblémát pedig mások is megoldják, amíg kicsi és a rágós korszaka tart el kell rakni az értékesebb tárgyakat illetve vásárolni neki játékokat vagy ilyen csontokat, amiket rágcsálhat. De nagyon szeretik a régi cipőket is, vagy ilyesmit.

Tehát nem fogja teljesen felforgatni az életed, illetve az otthonod. ;)

Javaslom tölts egy kis időt a kutyussal, mielőtt hazahozod. Olyan kutyát válassz, amit valamiért különlegesnek érzel, a személyisége miatt és úgy érzed kapcsolat van köztetek.

Én is iszonyat sokat szorongok, általában hülyeségeken, de mindig fizikai tünetekkel társítva, van hogy remegek, meg hányinger, gyomorgörcs, izzadás...főleg a változásokra reagálok így.

És szerintem nagyon jót tesz ilyenkor egy állat. Nem feltétlen kutya, de a kutya is nagyon jó. De például egy macska simogatása is teljesen el tudja lazítani az embert. De például egy akvárium halakkal is ad egy belső harmóniát az embernek. Amíg volt akváriumom észrevehetően nyugodtabb voltam én is. Olyan meg számtalanszor volt, hogy teljesen depis voltam, és a barátom magyar vizslája (aki imád engem) teljesen lelket tudott önteni belém azzal, hogy odabújt. A gazdijának a hangulatváltozásaira meg pláne érzékeny.

És azért engedd meg hogy ajánljak egy fajtát: uszkár. Egyáltalán nem hullik a szőre, és az egyik legokosabb kutyafajta.