Folyton verekednek az amstaffjaim. Mi lehet az oka?

Pedig ez sajna tényleg a falkasorrend miatt van. Meg kell értetned a szukával, hogy a kan magasabb rangon van. Persze ezt elintéznék egymás között, de nagy szemtelenség a szuka részéről, hogy a te jelenlétedben is verekedést kezdeményez. Nem lenne szabad, mert csak a falkavezér dönthet erről.

Emellett ajánlanám, hogy vidd kutyasuliba főleg a szukát, hogy rendesen szocializálódjon és tudjanak neked segíteni ebben a gondban.

Még szép, hogy a szuka kezdi. Egy kan felett a szuka áll.

3 és fél hónapos kutyát még bőven meg lehet regulázni. Talán határozottan le kell tiltani, ha nem normálisan játszik, hanem verekszik. Egyszerűen féltékeny a másikra.

Ismeritek-e jól azt a tenyészetet, ahonnan van a szuka?

Már meg is válaszoltál a szuka viselkedésére. Nála kiemelten a másik kutyára támadásra tenyésztettek.

Lehet, már az ükszülőknél is. Ha együtt akarsz élni vele és a kannal, már az összes oltás után vidd egy megfelelő iskolába, ahol talán sikerül szocializálni a kutyát.

kifogtál egy olyan szukát, aki agyban még közelebb áll az ősi mesterségéhez, mint a mai amstaffok többsége.

sokan nem hajlandók megérteni, de itt nem nevelési problémáról, vagy annak hiányáról van szó, hanem egy ösztönhiányos viselkedésről. a harcra tartott kutyáknál a falkaösztön nagyon gyenge, vagy teljesen hiányzik. a viadalos kutyákat úgy szelektálták, hogy ne vegyék figyelembe a másik kutya megadását, és ők maguk se alázkodjanak meg soha, halálig harcoljanak. ezt szoros rokontenyésztéssel, szigorú szelekcióval rögzítették is az évtizedek folyamán, és mivel a mai napig mennek a harcoltatások Magyarországon is - és mivel a vér nem válik vízzé - még ki lehet fogni ilyen habitusú kutyákat.

egy ilyen kutyától elvárni a szociális viselkedésformák betartását olyan, mintha egy pásztorkutyától várnál el apportmunkát... egyszerűen nem erre lett kitalálva. lehet, hogy vért izzadva rá tudod erőltetni, de jó eséllyel sosem érsz el tartós sikert.

nyilván érdemes próbálkozni kutyasulival, és szigorú neveléssel, de az az általános tapasztalat, hogy egy olyan kutyánál, ahol tényleg az öröklött ösztönhiányos állapot áll fenn, igazából nincs tartós megoldás, szeparálni kell. attól még lehet, hogy felügyelet mellett együtt tarthatók a kutyák, vagy együtt sétálnak, csak egyedül ne maradjanak.