A tenyésztőknek kötelező a kutyáikat kiállításokra vinni?

Természetesen semmi sem kötelező senkinek.

De ha a szó pozitív értelmében vett nagybetűs Tenyésztőre gondolunk, akkor nem is kérdés, hogy kiállításra vigye-e a kutyáit, hiszen az a célja, hogy minél jobb utódai legyenek a kutyájának, ehhez pedig nem árt, ha több szakavatott szem is megnézi, elmondja miket lát hibáknak, és miket erényeknek. Ez alapján tud majd a későbbiekben megfelelő párt találni hozzá, aki az erényeit nem gyengíti, csak a hibáit.

Ahhoz, hogy meg tudd állapítani elfogulatlanul, hogy mennyire szép, mennyire kiváló egyede a fajtájának a kutyád, muszáj vagy más hozzáértőknek is megmutatni.

Ha te kérdezted az előző ilyet is, akkor nagyon ajánlom, hogy olvasd el ezt a cikket: [link]

Az alapvető különbség a tenyésztő és a szaporító között, hogy a tenyésztő jobbat csinál, a szaporító meg többet.

Ha úgy érted a kérdést, hogy lehet-e a MEOE-nél törzskönyveztetni kiállítást sosem látott kutyák kölykeit, akkor igen, lehet. Tenyészszemlére azonban mindenképpen szükség van. Ezen átmennek olyan kutyák is, akik a kiállításokon ugyan alulmaradnak a típusosabb példányokkal szemben, de látható örökletes egészségügyi hibájuk (pl. hiányos/ hibás fogazat) nincs.

Tévedés, hogy kizárólag az ún. kiállítási vonalú kutyák "jók", a munka- és sportvonalaknál elsősorban a munkateljesítményt veszik figyelembe pároztatáskor. Az már más kérdés, hogy ezek a kutyák - éppen a teljesítményre való szelekció miatt - rendkívüli energiákkal rendelkeznek, családi kedvencnek kifejezetten nem ajánlatosak. Hivatásos vadászkutyának, rendőrkutyánal, agility kutyának az ilyeneket keresik. Természetesen a kölykök egészsége nem attól függ, hogy a szülők orrának hossza és szőrszínének árnyalata mennyire közelíti meg az ideális fajtatípusét, és nemcsak típusos szülőknek lehetnek típusos kölykeik. Ezzel együtt a valódi tenyésztők többsége azért tenyészt, hogy nála szülessen meg a legtípusosabb kölyök, ehhez pedig tényleg szükség van külső kritikára, vagyis kiállításra. Más kérdés, hogy ezzel a hozzáállással sikerült pl. az egykor szép perzsamacskából horpadtorrú szörnyecskét "gyártani".