Csak az én kutyáim nem szeretik, ha "megsértem az intim zónájukat"?
Két kutyám is van, olykor szeretem őket nem csak simogatni, de megszeretgetni is. Ha rossz kedvem van imádom megölelgetni őket, vagy csak odadugni az arcomat a szőrös pofijukhoz. Ők viszont ezt nem szeretik. Elhúzzák a fejüket, igyekeznek nem olyan közel kerülni hozzám, mint amennyire én azt szeretném.
Azt is sikerült megfigyelnünk, hogy ezeket csak akkor engedik, ha valami bajuk van. Betegek, vagy látszólag nagyon lehangoltak. Ilyenkor nyugodtan odamehetek és összedughatjuk a homlokunkat, olyan érzésem van, hogy még jól is esik nekik, viszont ha semmi bajuk, akkor minden erejükkel húzzák ki a kezemből a fejüket.
Minden kutyával így van ez? Ha igen vajon miért?
Az idősebb kutyámon ez már nagyon pici kora óta kiütközött. Már amikor hazahoztuk és ölben volt kölyökként, a fejét akkor is mindig elfordította, hogy ha közelítettem az én arcommal, de az öleléseket jól tűrte. Olyan fél évesen, már az ölelésektől is elhúzódott, egyszerűen nem szereti. Viszont ha beteg, vagy lehangolt, akkor jön, bújik és mintha igényelné is, hogy valaki közelebb legyen hozzá a megszokottnál.
A másik kutyusunk még fiatal, ő többnyire hagyja magát, csak akkor nem ha fel van pörögve.
Az öregebb kutyussal már sokmindent megéltünk együtt, a hangulatváltozásokra nem reagál rosszul sosem sőt... Volt hogy bármi miatt ki voltam készülve, még akár sírtam is, ő jött oda, dugta a fejét, lökdösött, nézett rám boci szemekkel, mintha csak mindenáron azt szeretné megtudni, hogy most mi a baj. :)
Nem értem, a többiek miért mondják, hogy ez nem normális.
Pont, hogy ez lenne a normális! A kutya az kutya, az ember pedig ember. A kutya feltétel nélkül szereti az embert, hűséges hozzá, szolgálja, de kutya marad. Szereti a saját kis területét, legyen az fizikai terület, mint pl. a helye, vagy a szociális tere, amiről pedig pont a kérdésedben írsz. Tartsd tiszteletben, és ne próbáld magadat rájuk erőltetni! A kutyáid megőrizték kutyamivoltukat, és bizonyára elmondhatatlanul szeretnek téged, de úgy érzik jól és biztonságban magukat, ha megmarad köztetek egy kis távolság.
Köszönöm kedves harmadik válaszoló, megnyugtattál! :) Nem szoktam rájuk erőszakolni magamat, hetente egyszer kétszer "próbálkozom be" max, de amint érzem hogy húzódik el, nem erőltetem a témát.
Viszont arra esetleg nem tudod a választ, hogy ha betegek/lehangoltak, akkor miért engedik ezt?
Ha valóban jó a kapcsolat gazda és kutya között, akár alvásból felébresztve is örül egy simogatásnak is.
Nálad úgy néz ki a helyzet, hogy a kutya dönti el, akar-e érintkezni veled, vagy sem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!