CSAK az NEM SZERETI a kutyákat, akinek soha nem is volt?
Eddig még senkit nem hallottam csak azokat úgy beszélni, hogy: "rühes dögök, mi a jó bennük? Utálom őket, bolhásak, semmire se jók, ugatnak, idegesítőek..."
Akinek még sosem volt kutyája, se gyerek korában, se felnőttnek, soha nem volt kutyával élménye, tapasztalata.
Akinek volt kiskorában, annak most is van, és szereti is.
Ezek szerint csak az utálja a kutyákat, akinek sosem volt?
Nem csak az nem szereti a kutyákat, akinek nem volt soha, de tény, hogy akinek nem volt soha, jobban eléldegél nélkülük és nem olyan kutyabolond. Nem próbálta ki, így nem tudja mit veszít. És mivel nem tapasztalt kutyatartó, sok ostobaságot is mondd az ilyen ember. De nem érdemes vele foglalkozni. Általában meggyőzhetetlen. :-)
Aki azt írta az első oldalon, hogy kutyabolondok megutaáltatták vele a kutyákat:
Nagyon kis lüke lehetsz, ha pár idi*óta ember miatt a kutyákat utálod. De ez a te szegénységi bizonyítványod....
Első oldalon színtén egy válaszoló, aki szerint a kutya talpnyaló, rabszolga:
Ha szerinted a feltétlen hűség és a gazda iránti mélységes tisztelet "talpnyalóság", akkor fogadok, hogy a kutyákhoz abszolút nem értesz, de az életemet tenném rá, hogy az a fajta macskatartó vagy, aki az élete utolsó lehelletével is küzd, hogy meggyőzhesse az embereket, a macska jobb, mint a kutya. Pedig a kettő annyira különböző, hogy kár is összehasonlítani. :-)
Nekem felnőttként volt annyi rossz élményem a kutyatartással kapcsolatban, hogy mikor a kutya elpusztult, kifejezetten megkönnyebbültem, és nem is akarok kutyát soha többé.
Falun nevelkedtem, mindig volt kutyánk, mikor kertesházba költöztünk, be is szereztünk egyet, menhely elől mentettük, családtól hoztuk.
Van pár kutyabolond nő az utcában, meg a környéken, és egyszerűen megutáltatták velem az egészet. Szerintük annak nem való állat, aki nem azzal foglalkozik egész nap (mivel ők nem dolgoznak, én meg igen), üssem agyon a gyereket, mert játék közben rálépett véletlen a lábára, miért nem 20 ezres tápot kap, és egyébként kutyának a lakásban a helye, meg vigyem be dolgozni, ne legyen egyedül. Ez naponta hallottam, és folyamatosan úgy állítottak be, mint valami állatkínzó vadállatot.
Ahogy ezek mellett az emberekről, pláne a gyerekekről tudtak beszélni, azzal elintézték, hogy eleve ne tartsam normálisnak azt az embert, aki kutyát tart családtagnak.
Ennyit röviden.
Soha nem kell kutya, felőlem halomra lőhetik őket a sintértelepen, le..om. Mindezt hála a kutyabolondoknak.
Vicces, nem?
Szerintem te nem a kutyákat, hanem azokat a kutyabolond ismerőseidet utáltad meg. Nincs igazam? Amúgy ezt csak akkor tudod meg, ha ők nem szólnak majd bele, és te végre egy normális kapcsolatot tudsz kialakítani a kutyáddal, tehát kutya-gazdi kapcsolatot, és nem kutya-kutyabolond vénasszony kapcsolatot.
Én szeretem a kutyákat is, és a macskákat is.
A gyerekek akarva akaratlanul is eltanulnak nagyon sok mindent a szüleiktől. Akinek nem olyan környezetben nevelkedett, ahol kutyát tartanak, az nagyobb valószínűséggel nem is fog ugrálni a kutyákért.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!